Az önálló európai védelmi képességek megerősítésével önálló európai hírszerzésre is szükség van. Brüsszel megoldása felvet egy-két bürokratikus problémát, illetve a tagállamok egyetértése sincs kőbe vésve.
Az Európai Bizottság egy új hírszerző szervet állít fel, amely a nemzeti ügynökségekből delegált szakembereket alkalmazna. A terv célja, hogy az egyre inkább magára maradó és kiszolgáltatott Európa megerősítse önálló védelmi képességeit.
Von der Leyenhez bekötve
Miközben az ukrajnai háború elhúzódik, Donald Trump és kormányzata látványosan hátat fordít az öreg kontinensnek. Az amerikai elnök tavasszal már felfüggesztette a hírszerzési információk megosztását Kijevvel, így valószínűleg ennek lehetőségét az unióval szemben is belengetheti, ha éppen kedve tartja. A helyzet tükrében tehát egyre égetőbb Európa számára, hogy minél hatékonyabb és erősebb hírszerzési és elhárítási képességeket építsen ki a saját eszközeivel – ami az erős védelem fontos alkotóeleme.
Bár az új információs testület hivatalos tervét még nem közölték a tagállamokkal, az valószínűleg
a Bizottság Főtitkársága – tehát közvetlenül Ursula von der Leyen bizottsági elnök – felügyelete alá tartozna,
illetve az Európai Külügyi Szolgálat (EEAS) illetékes szerveivel is együttműködne. A lépés emellett párhuzamos Von der Leyen döntésével, hogy a biztosok számára egy különleges biztonsági irodát hoznak létre, amelynek feladata a tisztviselők tájékoztatása biztonsági és hírszerzési kérdésekben.
Az Európia Unión belüli hírszerzési együttműködés a 2001. szeptember 11-i New York-i terrortámadást követően lépett az intézményesülés útjára. Ekkor a francia, a német, az olasz, a holland, a spanyol, a svéd és a brit ügynökségek elkezdték közösen értékelni az egyénileg megszerzett információkat. Ehhez aztán más tagállamok is csatlakoztak, majd 2011-ben az egészet Hírszerzési és Szituációs Központ (INTCEN) néven az EEAS felügyelete alá vonták.
