Az Eurostat legfrissebb adatai szerint szeptember óta rekordmennyiségű katonakorú ukrán férfi kapott ideiglenes védelmi státuszt az EU-ban. A napokban kijött adatok szerint szeptemberben 79 205 ukrán állampolgár részesült ilyen védelemben, ez augusztushoz képest 49 százalékos emelkedés.  

Először fordult elő azonban 2022 óta, hogy az oltalomkérők között a férfiak aránya meghaladta a nőkét. 

A mostani adatok szerint a menekültek 47 százaléka volt felnőtt férfi, és a számuk augusztushoz képest több mint egyharmadával növekedett (a 47 százalék azért képez többséget, mivel voltak olyanok, akik nem a biológiai nemiség bináris rendszerében belül határozták meg a nemi identitásukat). 

Ennek a tendenciának az magyarázata, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szeptemberben feloldotta az utazási tilalmat a 18–22 év között férfiak számára. A háború kezdete óta érvényben lévő hadiállapot ugyanis korábban megtiltotta, hogy a 18 és 60 év közötti férfiak elhagyják az országot, a mostani enyhítés tehát fordulópontot jelent. 

Ezzel párhuzamosan súlyosbodik a toborzási válság Ukrajnában, mivel közel 650 ezer katonakorú férfi hagyta el az országot a háború kezdete óta. Kijev egyre nehezebben tudja feltölteni a csapatait a fronton, ahol az orosz hadsereg fokozatos előrenyomulása mellett a veszteségek is nőnek. 

Dmitro Lubinec, az ukrán parlament emberi jogi biztosa szerint június óta megduplázódott a kényszersorozás miatti panaszok száma. 

Milyen következményei lehetnek ennek az európai országokra, köztük Magyarországra nézve? 

Biztonságpolitikai feszültségeket okozhat Nyugat- és Kelet-Európában 

A háborús övezetből jövő fiatal férfiak eltérő pszichológiai és társadalmi jellemzőket hoznak, mint a korábban érkező nők és gyermekek. Egy részük traumatizált, más részük potenciálisan konfrontatívabb helyzetekbe is keveredhet. 

Bár talán nincs szó katonai veszélyről, a biztonsági kockázat növekszik, különösen azokban az országokban, ahol az integráció már most is nehezebb, és ahol az illegális migránsok tömegeivel is meg kell küzdeniük. 

Visszaigazolódik a magyar álláspont – már megint 

Magyarország számára ezek az események politikai és társadalmi értelemben egyaránt kulcsfontosságúak. A kormány régóta hangsúlyozza, hogy a háború folytatása helyett mielőbbi béketárgyalásokra lenne szükség.  

Most, hogy Ukrajnából már a saját harcképes korú lakossága is menekül, a magyar békediplomácia egyértelmű igazolást nyer. 

Ki akar akkor még háborúzni? 

Úgy néz ki, hogy már csak Zelenszkij és az európai vezetők. A katonakorú férfiak kivándorlása tovább gyengíti Ukrajna haderejét, ami új megvilágításba helyezi a háborúpárti EU-s támogatáspolitikát. Ha Ukrajna belső morális és demográfiai háttere meginog, végre talán Brüsszelben is napirendre kerülhet a katonai támogatások racionalizálása és a politikai célok újragondolása. 

Kapcsolódó: