Az Európai Bizottság 2025-ös őszi gazdasági előrejelzése szerint az idei év első három negyedévében a növekedés meghaladta a várakozásokat. Bár az erős teljesítményt kezdetben a vámemelésekre való felkészüléssel járó exportnövekedés hajtotta, az EU gazdasága a harmadik negyedévben is további bővülést mutatott edett.

A jövőre nézve a gazdasági tevékenység várhatóan mérsékelt ütemben bővül az előrejelzési időszakban, a kihívásokkal teli külső környezet ellenére. 

Az idei őszi prognózis szerint a reál-GDP 2025-ben és 2026-ban 1,4, 2027-ben pedig 1,5 százalékkal növekszik az EU-ban. Az euróövezetben várhatóan hasonló lesz a tendencia, a reál-GDP növekedése 2025-ben 1,3, 2026-ban 1,2, 2027-ben pedig 1,4 százalék lesz. Az infláció pedig várhatóan tovább csökken, 2025-ben 2,1 százalékra, az elkövetkező két évben pedig 2 százalék körül mozog. Az EU-ban az infláció várhatóan kissé magasabb szinten marad, majd 2027-ben 2,2 százalékra csökken. 

A magánfogyasztás és a beruházások hajtják a növekedést 

A legfrissebb adatok a következő negyedévekben is tartós lendületre utalnak. Hosszabb távon a globális környezet továbbra is kihívásokkal teli, de a rugalmas munkaerőpiac, a javuló vásárlóerő és a kedvező finanszírozási feltételek várhatóan támogatni fogják a mérsékelt gazdasági növekedést. 

Ezenkívül a helyreállítási és rezilienciamechanizmus, valamint más uniós alapok több államban is enyhítik a fiskális konszolidáció hatását. Ez a támogatás alátámasztja a belföldi keresletet, amely a prognózis időszakában a növekedés fő hajtóereje lesz. A magánfogyasztás várhatóan folyamatosan emelkedik, amit a fenti tényezők, illetve a megtakarítási ráta fokozatos csökkenése is támogat. A beruházások várhatóan újra lendületet nyernek, elsősorban a nem lakáscélú építkezések és a berendezésekre fordított tőkeberuházásoknak köszönhetően. 

Az EU rendkívül nyitott gazdasága továbbra is érzékeny a folyamatos kereskedelmi korlátozásokra, de az Egyesült Államok és kereskedelmi partnerei, köztük az unió között létrejött kereskedelmi megállapodások enyhítették a tavaszi előrejelzést beárnyékoló bizonytalanságok egy részét. 

Globális szinten a kereskedelmi korlátok történelmi magasságokba emelkedtek, és az EU-nak most magasabb átlagos vámokkal kell szembenéznie az USA-ba irányuló export során, mint amit a 2025-ös tavaszi előrejelzés feltételezett. Mindazonáltal az EU kivitelére kivetett vámok továbbra is alacsonyabbak, mint több más jelentős globális szereplőnél. Ez némi előnyt jelent az unió gazdaságának, bár a globális árukereskedelem gyenge, az erős euró pedig mérsékli a külföldi keresletet. 

Az infláció várhatóan stabilizálódik 

Az euróövezet inflációját a tavaszi előrejelzéshez képest kissé felfelé módosították, a jelenlegi várakozások szerint a 2024-es 2,4-ről 2027-ig az EKB 2 százalékos célértékére csökken. A tendenciák az egyes összetevők között eltérők: a szolgáltatások és az élelmiszerek inflációjának csökkenését az energiaárak emelkedése ellensúlyozza, míg az importból eredő versenynyomás fokozódása és az euró felértékelődése várhatóan visszafogja a nem energetikai áruk inflációját. Az EU-ban a teljes pénzromlás várhatóan kissé magasabb lesz, mint az euróövezetben, ám a 2024-ben mért 2,6-ról 2027-ig fokozatosan 2,2 százalékra csökken. 

A munkanélküliségi ráta tovább csökken 

A foglalkoztatás növekedésének 2022-től kezdődő fokozatos lassulása 2025 első felében is folytatódott, ennek ellenére az EU gazdasága ebben az időszakban 380 ezer új munkahelyet teremtett. A foglalkoztatás továbbra is mérsékelt ütemben növekszik, 2025-ben és 2026-ban 0,5, majd 2027-ben 0,4 százalékkal. A munkanélküliségi ráta várhatóan tovább csökken a 2025-ös és 2026-os 5,9-ről 2027-ben 5,8 százalékra. Az EU-ban a bérek növekedése lassul, de az infláció felett marad, ami enyhén javítja a háztartások vásárlóerejét. 

A kormányzati hiányok emelkedése 

Az EU általános kormányzati hiánya várhatóan a GDP 2024-es 3,1 százalékáról 2027-ben 3,4-re emelkedik, részben a védelmi kiadások növekedése miatt, amelyek a GDP 2024-es 1,5 százalékáról 2-re emelkednek 2027-ig. 

Az EU adósság/GDP aránya a prognózisok szerint a 2024-es 84,5-ről 2027-ben 85 százalékra, míg az euróövezet aránya körülbelül 88-ról 90,4 százalékra nő. Ez a folyamatos elsődleges hiányt és azt a tényt tükrözi, hogy az államadósság átlagos költsége magasabb, mint a nominális GDP-növekedés. 2027-re négy tagállam adósságaránya várhatóan meghaladja a GDP 100 százalékát. 

A kihívásokkal teli globális környezet továbbra is negatívan hat a kilátásokra 

A kereskedelempolitika tartós bizonytalansága továbbra is negatívan hat a gazdasági tevékenységre, és a vámok, valamint a nem vámjellegű korlátozások az EU növekedését a vártnál nagyobb mértékben korlátozhatják. 

Bár a geopolitikai feszültségek további eszkalálódása fokozhatja az ellátási sokkokat, a kockázatok újbóli árazása a részvénypiacokon, különösen az amerikai technológiai szektorban, hatással lehet a befektetői bizalomra és a finanszírozási feltételekre. A belpolitikai bizonytalanság is ronthatja a bizalmat, valamint az éghajlati katasztrófák egyre gyakoribb előfordulása is megingathatja a növekedést. 

Pozitívumként említhető, hogy a reformok és a versenyképességi program határozott előrehaladása, az EU-termelésre összpontosító magasabb védelmi kiadások és az új kereskedelmi megállapodások a vártnál nagyobb mértékben támogathatják a gazdasági tevékenységet. 

Mit jelent ez Európának? 

Az euróövezet a korábban vártnál valamivel gyorsabban, de továbbra is viszonylag gyengén bővül, miközben fiskálisan nem szigorít, inkább enyhén tovább lazul. A kettő együtt azt jelzi, hogy a Bizottság szerint a növekedés már főként nem a ciklikus fellendülésből, hanem részben a költségvetési oldalról – ezen belül kiemelten a védelmi kiadásokból –származik. Ez a kép jól illeszkedik ahhoz a tágabb európai trendhez, amelyben a biztonságpolitikai környezet romlása és a NATO-kötelezettségek miatt a védelem a következő évek egyik kulcskiadási tétele marad.  

Stratégiai szempontból fontos, hogy a hiány a következő években a háromszázalékos küszöb felett marad, miközben az adósságráta is emelkedő pályán van. Ez egyrészt azt üzeni, hogy a tagállamok és a Bizottság kész tudatosan „elnyújtani” a fiskális kiigazítást, ha a biztonsági és növekedési célok ezt indokolják. Másrészt fokozza a feszültséget az új uniós fiskális szabályok és a politikai realitás között: a következő években várhatóan gyakoribbak lesznek a viták arról, milyen mértékig kezelhetők a védelmi kiadások „külön kategóriaként” a hiánycélok szempontjából.  

Tanulság, hogy az euróövezet marginálisan javuló növekedési kilátásai mögött nem strukturális fordulat, inkább célzott költségvetési élénkítés áll. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi növekedési pálya sérülékeny: külső sokkok, pénzügyi piaci feszültségek vagy a kamatkörnyezet tartósan magas szintje esetén gyorsan újra napirendre kerülhet a konszolidáció kényszere. Ugyanakkor a védelemre és biztonságra építő kiadások új ipari láncokat, beruházásokat és technológiai fejlődést is generálhatnak, ami – megfelelő iparpolitikai keretek mellett – középtávon javíthatja az európai versenyképességet.  

Előretekintve a kulcskérdés az lesz, hogy az enyhén javuló növekedési pálya elegendő-e ahhoz, hogy stabilizálja vagy később mérsékelje az adósságrátát, illetve mennyiben lesznek hajlandók a tagállamok más kiadási sorokon (például szociális, zöldátmenet, infrastruktúra) takarékoskodni a védelmi kiadások finanszírozása érdekében. Aki időben pozicionálja magát a védelmi, biztonságtechnológiai, kiber- és kettős felhasználású iparágakban, az a megnövekedett uniós kiadások aránytalanul nagyobb részét tudja majd lekötni.  

Kapcsolódó:

Borítókép: Wikimedia Commons