Miután a japán miniszterelnök meglehetősen fenyegető hangvételt ütött meg Kínával szemben, a legnagyobb nyugati szövetségese inkább úgy döntött, jobb, ha megpróbálja enyhíteni a feszültségeket.
Az Egyesült Államok kivonta Japánból, a Jamagucsi prefektúrában található Ivakuni bázisról a Typhon közepes hatótávolságú rakétarendszereit. A döntést valószínűleg egyfajta feszültségoldó a japán miniszterelnök Takaicsi Szanae tisztázatlan szándékú kijelentéseit követően – miszerint Japán válaszcsapást mérne Kínára egy Tajvan elleni támadás esetén.
Forr a víz Japán körül a miniszterelnök kijelentéseit követően
A Typhon rendszerek alkalmasak a Tomahawk szárazföldi és SM–6 légvédelmi rakéták kilövésére, vagyis az akár 1500-2000 km-es távolságban is hatékony fegyverekkel
az Ivakuni bázisról Peking, Sanghaj és egyéb kelet-kínai nagyvárosok is könnyedén elérhetők lennének.
A japán védelmi minisztérium november 17-én erősítette meg a rendszerek eltávolítását, amelyeket az amerikai hadsereg még a szeptemberi közös hadgyakorlat miatt telepített a szigetországba.
Ez volt az első alkalom, hogy Washington közepes hatótávolságú fegyvereket küldött kelet-ázsiai szövetségesének területére, az indoklás szerint „a gyors háborús átcsoportosítások” tesztelésének céljából. Peking és Moszkva egyaránt tiltakozott ez ellen. A felszereléskor Tokió azt állította, hogy a rakétarendszereket körülbelül egy héttel a Resolute Dragon 2025 nevű művelet vége, azaz szeptember 25-e után eltávolítják. Ennek ellenére legalább november 10-ig biztosan ott maradtak – ekkor a Jamagucsi és a szomszédos Hirosima prefektúra lakói is aláírásgyűjtést kezdeményeztek, mivel aggódtak, hogy a Typhonok végleg maradnak. Hogy a leszerelésük miért húzódott több mint egy hónapig, arra sem a japán, sem az amerikai hatóságok nem adtak magyarázatot.
Eközben a térségben diplomáciai adok-kapok bontakozott ki. Kína figyelmeztette a polgárait, hogy ha lehet, ne utazzanak Japánba, Takaicsi pedig azóta sem vonta vissza a kijelentéseit, és nem is tisztázta, hogy csupán a magánvéleményét hangoztatta, vagy az állam nevében beszélt-e. Az USA-hoz hasonlóan Japán sem ismeri el hivatalosan Tajvan függetlenségét, ám ellenez minden olyan próbálkozást, amely a Kínával való erőszakos egyesítésre irányul.
„Hidegháborús mentalitás” és „hegemón törekvések” a Dél-kínai-tengeren
Bár a Typhon rendszerek először állomásoztak Japánban, Amerika tavaly már telepített ilyeneket a Dél-kínai-tenger térségében, méghozzá a Fülöp-szigeteken. Ezt szintén egy közös hadgyakorlattal indokolták, de azóta sem szerelték le ezeket. Sőt, amikor Peking követelte azt, Manila jelezte, hogy szeretne további hasonló rendszereket beszerezni a hadsereg modernizációjának keretében.
Kína a hasonló rakétarendszerek jelenlétét a térségben a „regionális feszültségeket gerjesztő” tényezőként értékeli a májusban kiadott nemzetbiztonsági fehér könyvében. Ez a dokumentum „a térségben felerősödő geopolitikai folyamatok, a hegemonikus törekvések és a hidegháborús mentalitás visszatérésének” fényében vizsgálja a világ második legnagyobb gazdaságát fenyegető veszélyeket.
Az értékelés szerint a Csendes-óceán térsége „súlyos” biztonsági kihívásokkal szembesül a fokozódó nemzetközi fegyverkezési verseny közepette, miközben a szövetségi dinamikák és „egyes országok” katonai képességeinek növelése is aggasztó irányba halad Peking szomszédságában.
Sok helyen félreérthetetlen utalást tesznek Washingtonra mint a térség növekvő feszültségeinek forrására,
így például a vámháború kérdésében jelzik, hogy egyes országok figyelmen kívül hagyták a nemzetközi kötelezettségeiket, és olyan vámokat vetettek ki, amelyek megzavarták a világgazdaság rendjét.
A dokumentum Tajvan ügyére is kitér, hangsúlyozva a „békés újraegyesítés” igényét. Az Egyesült Államok talán éppen ezért szerette volna „ott felejteni” Japánban a Typhon rendszereket, hogy a Fülöp-szigetekre telepített egységekkel párosítva teljesen lefedje a Tajvani-szorost, ezzel elrettentve Kínát a meggondolatlan, és számára nem kívánatos lépésektől. Elképzelhető, hogy a most leszerelt rendszereket Dél-Koreában, Guamon, Ausztráliában vagy a térség más szigetein láthatjuk majd viszont.
Ugyanakkor az amerikai visszakozás – amely ellentétes a határozott japán fenyegetésekkel – fontos politikai üzenet is lehet Peking számára, hiszen azt sugallja, hogy Washington és a térségbeli szövetségesei között akadhatnak félreértések vagy nézetkülönbségek, amelyek miatt a kommunikáció, illetve a stratégiai célok eltérők vagy tisztázatlanok lehetnek a szövetségen belül.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Wikimedia Commons/Capt. Ryan DeBooy

