Peking még november 9-én jelezte, hogy felfüggeszti az Egyesült Államokba irányuló galliumra, a germániumra és az antimonra – azaz a kritikus félvezető- és hadiipari nyersanyagokra – vonatkozó exporttilalmát. A kivitelt azonban a kínai kereskedelmi minisztérium engedélyezési rendszeréhez kötik – így gyakorlatilag fennmarad az ellenőrzés, sőt az új mechanizmus kikövezi az utat Kína előtt ahhoz, hogy szinte teljesen rálásson Európa védelmi iparának ellátási láncaira. Hogyha ugyanis az engedélyeztetési folyamatot az Európai Unióra vonatkozóan is bevezetik – aminek a valószínűségét már jelezték egyes uniós tisztviselők –, akkor azok során olyan dokumentumokat kérhetnek, amelyekből például kiderül, hogy melyik gyár melyik anyagtól függ a leginkább. 

Az öreg kontinens ipara a feldolgozási szakaszban a legsérülékenyebb, amelyet Kína dominál, még az Európai Unió által „nem kritikusnak” minősített alapanyagok tekintetében is. Az exportkorlátozások helyébe lépő ellenőrzési mechanizmus értelmében az olyan termékek is engedélykötelessé válhatnak, amelyek csak részben tartalmazzák a korábban kontroll alá vetett kritikus nyersanyagokat. Ezzel pedig könnyedén blokkolhatják az olyan szállítmányokat, amelyek alkalmasak lehetnek katonai felhasználásra. Egy brüsszeli kutatóintézet nemrég közzétett jelentése szerint Peking már az Egyesült Államok védelmi iparának feltérképezését is megkezdte – és ez várhat Európára is. 

Az uniós ipar velejéig nyúl Peking 

Az engedélyezési eljárás során megszerzett információk birtokában Kína könnyebben gyakorolhat nyomást az EU-ra bármilyen tárgyalás során. A szigorítások – akár a szállítások felfüggesztése vagy elhalasztása – arra kényszerítik az európai vállalatokat, hogy vizsgálják felül az ellátási láncaikat, egyes esetekben pedig szinte elkerülhetetlen számukra a Kínától való függőség mélyítése. 

Az Európai Bizottság szeptemberi elemzése szerint  

az EU szinte teljesen Kínától függ a nehéz és túlnyomórészt a könnyű ritkaföldfémek tekintetében is, amelyek alapvetők a védelmi, a zöld- és az űriparban.  

A Kína-függőség elér egészen az említett iparágak alapjaiig: nemcsak a bányászat, hanem a finomítás/feldolgozás esetén sincs alternatívája. 

Egyes vállalatok erre úgy reagáltak, hogy Kínába helyezik át a termelés egyes fázisait – így próbálják elkerülni a szállítmányok késéséből vagy korlátozásából eredő problémákat. Rövid távon ez megvédi az ellátást, ugyanakkor mélyíti kontinensünk függőségét és növeli Kína befolyását az érzékeny iparágak fölött. Ezzel Európa azt kockáztatja, hogy a védelmi és az űripar teljes mértékben a kínai ellenőrzés alatt álló ellátási láncokba kerülnek, ami sebezhetővé teszi őket az engedélyezési döntésekkel vagy a hirtelen korlátozásokkal szemben.  

Az EU stratégiai nyersanyagokat felsoroló listája már tartalmazza a védelmi és az űripari termeléshez szükséges kulcsfontosságú alapanyagokat, ami azt jelenti, hogy a kínai engedélyezési folyamat bármilyen hirtelen változása megzavarhatja az ágazatokhoz kötődő projekteket, késleltetheti a termelést és megnövelheti a költségeket. 

 

A megkésett diverzifikáció miatt már csak menekülni lehet 

Az EU annak issza meg a levét, hogy  

a környezetvédelmi és versenyjogi szempontokat a nyersanyag- és iparbiztonság elé helyezte, ezzel elmulasztotta az iparának megerősítését és az ellátási láncok diverzifikációját, miközben Kína tudatosan építette ki a ritkaföldfémek kitermelése és feldolgozása feletti monopóliumát.  

A bányászat, illetve a feldolgozás lokalizálása vagy nearshoringja nemcsak technológiai és pénzügyi korlátokba ütközik, de évekig tarthat. Ha lennének erős európai bajnokok, azok javíthatnák az uniós alkupozíciót Kínával szemben, de a gyenge versenyképesség miatt erre kevés az esély. A vállalatoknak reális út lehet a „Kína+1” gyártás, például Vietnám, Malajzia vagy Mexikó bevonásával, ügyelni kell azonban arra, hogy a legérzékenyebb technológiák és fejlesztések minél inkább rejtve maradjanak. Az USA ebben fontos szövetséges lehet, de a jelenlegi politikai bizonytalanságok és a korlátozott kapacitások miatt mindenképpen egy hárompólusú modell jelenthet megoldást: Észak-Amerika, az EU és a baráti, megbízható periféria. Ami pedig minket illet, a kiútkeresésben Magyarország niche-szerepet vállalhat a speciális ötvözetek, az akkumulátor-újrahasznosítás és a hadiipari technológiák kezdeti fázisainak gyártása terén. 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Dreamstime