A rendelet keretében létrejövő AI Litigation Task Force a Fehér Ház technológiai tanácsadóival közösen vizsgálná meg, hogy az egyes állami MI-törvények sértik-e a szövetségi jogszabályokat vagy az amerikai alkotmányt. Különös figyelmet kapnak azok a rendelkezések, amelyek előírják az MI-rendszerek kimenetének módosítását (lásd lentebb), vagy olyan jelentéstételi kötelezettségeket rónak a fejlesztőkre, amelyek alkotmányossága megkérdőjelezhető. 

Az MI-szabályozás körül jelenleg súlyos politikai-elvi vita van arról, hogy az állam előírhat-e a rendszerek üzemeltetőinek bizonyos MI-válaszmódosításokat – például a diszkrimináció csökkentését, a dezinformáció megakadályozását vagy a politikailag kiegyensúlyozott tartalom biztosítását. Trump szerint ez alkotmányellenes cenzúra, míg az egyes tagállami szabályozások hívei úgy vélik, hogy ez a felelős és biztonságos MI-működés feltétele. A kérdés:  

ki határozza meg, mit mondhat az MI – az állam etikai/biztonsági megfontolásokból vagy a cégek saját döntésük alapján?  

Célkeresztben Kalifornia és Colorado 

Trump rendelettervezete kifejezetten célkeresztbe helyezi Kalifornia és Colorado friss MI-biztonsági törvényeit, amelyek széles körű átláthatósági követelményeket és fejlesztői kötelezettségeket írnak elő. A nagy technológiai vállalatokhoz kötődő lobbicsoportok „széttöredezett szabályozásként” bélyegzik ezeket a törekvéseket, inkább egy lazább, központosított szövetségi keretrendszert szorgalmaznak. 

Alkotmányos vita 

A rendelet az alkotmány aereskedelmi klauzulájára hivatkozva teremtene jogalapot az állami MI-szabályozások megtámadásához, azzal, hogy azok indokolatlanul avatkoznak be az államok közötti kereskedelembe. Pontosabban az államok közötti kereskedelem Tech Policy Press-szabályozása az USA alkotmányában csak a szövetségi kormány jogköre. Ha egy állam olyan törvényt hoz, amely „túllépi” ezt, és beleavatkozik az államok közötti kereskedelembe, akkor alkotmányellenes lehet. A Trump-adminisztráció érvelése alapján,  

ha például Kalifornia szigorú MI-szabályokat hoz, az a többi államban működő cégekre is hatással van,  

tehát az államok közötti kereskedelmet szabályozza – amit a szövetségi szinten érvényes alkotmány szerint nem tehet meg.  

A nyomás anyagi oldalról is érkezik, hiszen a Kereskedelmi Minisztérium olyan irányelveket dolgozhat ki, amelyek alapján egyes államok elveszíthetik a szélessáv-fejlesztési támogatásokat – összesen több mint 42 milliárd dollárt –, amennyiben a törvényeik ütköznek a szövetségi elvekkel. 

Iparági nyomásgyakorlás vs. politika 

Az Amerikai Polgári Szabadságjogok Szövetsége (ACLU) szerint a rendelettervezet megrendíti a bizalmat: ahelyett, hogy erősítené az MI-biztonságot, gyengíti azokat az állami kezdeményezéseket, amelyek épp a technológia felelősségteljes fejlesztését célozzák.  

A Trump-kormányzat úgy érvel, hogy az amerikai MI-nagyvállalatoknak szabadságra van szükségük az innovációhoz, nem ötven különböző állami szabályrendszerre. A kérdés az, hogy ez a szabadság a technológiai vezető szerep megőrzését szolgálja-e, vagy csupán az iparági óriások számára teremti meg a szabályozatlan terjeszkedés lehetőségét. 

Fotó: Freepik

Kapcsolódó: