Szerbia 50 napot adott az orosz Gazprom-csoportnak, hogy új vevőt találjon a többségi tulajdonában álló Naftne Industrije Srbije (NIS) nevű szerb olajcégre. Első ránézésre ez csak egy egyszerű üzleti ügy, valójában viszont komoly geopolitikai huzavona zajlik mögötte.  

Az Egyesült Államok januárban szankciókkal sújtotta a NIS-t, mivel az orosz Gazpromnak és leányvállalatának, a Gazpromnyeftynek 56 százalékos többségi tulajdonrésze van a cégben. A büntetőintézkedések miatt október óta nem érkezik kőolaj a vállalat finomítóba, így a cég gyakorlatilag leállt. 

Mindez Belgrádnak komoly fejfájást okoz, hiszen az ország szinte teljes olajellátását ez a finomító biztosítja. Ha azonban nem sikerül időben megszabadulni az orosz tulajdontól, akkor a szerb bankoknak le kell választaniuk a céget a pénzügyi rendszerről – ebben az esetben leállhatnak a kártyás fizetések, nem lehetne hiteleket felvenni vagy törleszteni. Így nem túlzás azt mondani: egy ország teljes energetikai és pénzügyi működése került veszélybe. 

A szankciók hatásai már most is láthatók: ha az M5-ös autópályán átlépjük a határt, és Palics városa felé megyünk, jó eséllyel útba ejtünk egy Gazprom benzinkutat. A Google Térkép véleményeinek tanúsága szerint itt az októberi szankciók óta már csak készpénzzel lehet fizetni. 

Ha 50 nap alatt nem sikerül megállapodni az eladásról, akkor sem fogjuk államosítani a vállalatot. Ehelyett saját irányítást teszünk a cég élére, és a lehető legmagasabb árat fogjuk ajánlani, amit meg is fizetünk orosz barátainknak” 

 – mondta Aleksandar Vučić szerb elnök egy sajtótájékoztatón. Igyekezett óvatosan fogalmazni, de a lényegen ez nem változtat: a Gazpromnyeftynek ki kell szállnia a cég működtetéséből. 

Két potenciális vevő neve került elő:  

az emírségekbeli ADNOC-é, és ami nekünk fontosabb, a Molé. 

A Közel-Keleti szál 

Az Abu Dhabi National Oil Company (ADNOC) nem rejti véka alá a globális ambícióit. Az USA közel-keleti szövetségeseként ideális „proxyvevő” lehet a szankciós szempontból kényes ügyletre: ha az ADNOC vásárol, azzal Oroszország távozik, de nem egy nyugati versenytárs lép a helyére, hanem egy semleges arab partner.  

Egy ADNOC benzinkút Dubajban 

Ráadásul az ADNOC számára a NIS tökéletes európai belépő lenne: olajfinomító, kút- és logisztikai hálózat is rendelkezésére áll, továbbá a horvát Janaf (Jadranski Naftovod – egy horvátországi nyersolaj-szállító cég) olajvezeték-üzemeltetőn keresztül megkönnyíti a hozzáférést a horvát és uniós olajpiacokhoz, így Belgrád és Washington is nyer. 

Miért fontos, hogy a Mol jól tárgyaljon? 

Ha a Mol többségi tulajdont szerezne a NIS-ben, az Magyarországot óriási nemzetstratégiai előnyhöz juttatná. 

A vállalat régóta építi délkelet-európai jelenlétét, így ez a NIS-akvizíció beleilleszkedne ebbe a stratégiába, hiszen  

megerősítené a Mol szerepét a Balkánon, vertikálisan integrált modellt adna a szerb finomítóktól a kutakig, és közvetett módon növelné Magyarország energiabiztonságát is. 

Mivel a szerb és a magyar kormány szoros szövetségben áll egymással, így a Mol-üzletet feltehetőleg Belgrád bizalommal fogadná. 

Az pedig nem sokszor mondható el, hogy egy magyar cégnek lehetőség nyílik az oroszok ellenében terjeszkedni, pláne nem a Balkánon. 

Mi a helyzet a többi NIS országgal? 

Most tehát mindenki Szerbiára figyel, azonban érdemes lehet elgondolkodni azon, hogy mi lesz a többi országban, Romániában, Bulgáriában és Bosznia-Hercegovinában található NIS-tulajdonú Gazprom márkajelzésű kutakkal.  

Egy Gazprom-kút Biharszentjános közelében 

A román és bolgár piacokról való kivonulás már az idei év elején napirendre került, és ha a szerbiai központ körüli bizonytalanság továbbgyűrűzik, az a teljes balkáni hálózat jövőjét is veszélyeztetheti. Ezért is fontos nemcsak Belgrád mozgását követni, hanem régiós szinten előre jelezni, hogy milyen következményekkel járhat a NIS-hálózat feldarabolása vagy újratulajdonlása. 

Ha a NIS szerbiai részvényeinek átrendeződése lehetőséget nyit egy akvizícióra, akkor érdemes nemcsak a központi cégre, hanem a környező országokban működő leányvállalatokra is figyelni. Romániában és Bulgáriában már korábban is felmerült a kivonulás lehetősége, így ezek a piacok olyan belépési pontokat kínálhatnak, amelyekkel a Mol megerősítheti a balkáni jelenlétét, új kúthálózathoz, logisztikai kapacitásokhoz, piaci részesedéshez jutva. Ebben a helyzetben ez nemcsak egyetlen ügylet, hanem egy térségi szintű konszolidációs lehetőség, ahol a gyors stratégiai reagálás közép-európai energetikai fölényt hozhat a következő évtizedre. 

Kapcsolódó: 

Címlapfotó: Chat GPT