A világ központi bankjai 2024-re ismét rekordmagas szintre növelték az aranytartalékaikat. Az élvonalban az USA és a nagy európai hármas fut versenyt – Magyarország a 36. helyen áll.
A nemzeti jegybankok által bespájzolt aranytartalékok tavalyi mennyisége egyértelművé tette, hogy a gazdasági hatalmak továbbra sem lazítanak.
Az arany mindig is az államok legtartósabb „értékkonzerve” volt infláció, devizasokk vagy geopolitikai káosz idején. Pozíciója a globális pénzügyi térben a legstabilabbnak mondható, a jelenlegi globális pénzügyi bizonytalanságban pedig a felhalmozása ismét csak azt bizonyítja, hogy tartalékvagyonként és kincstári biztosítékként továbbra is kiemelt eszköz.
Az Egyesült Államok 8133,5 tonnával vezeti a rangsort, ami egyértelműen domináns szerepet jelent az aranypiacon. Európában a három nagy követi a sorban: Németország 3351, Olaszország 2451,9, Franciaország pedig 2437 tonnával büszkélkedhet. Ez azt jelenti, hogy az USA és a nagy európai államok együtt a globális aranytartalékok több mint 60 százalékát birtokolják.
A kínai növekedés is figyelemre méltó – Peking 2019 és 2024 között 331 tonnával növelte az aranytartalékait, ami így 2279,6 tonnára emelkedett. Közben India 876,2, Törökország 595,4, Lengyelország pedig 448,2 tonnára húzta fel a készleteit. Magyarország 110 tonnával szerepel a lista a 36. helyén. Ez ugyan messze elmarad az élmezőnytől, de a pénzügyi mozgásteret kihasználva nagyon is megnyugtató stratégiai tartalékot biztosít.
***
Fotó: Dreamstime
