Népszavazáson utasították el Svájcban a leggazdagabb polgárokra kivetni tervezett 50 százalékos öröklési adót. A Fiatal Szocialisták által kidolgozott javaslat egyik kantonban sem szerzett többségi támogatást: 43 százalékos részvétel mellett a szavazók 78,3 százaléka utasította el azt. Az ország pénzügyminisztere, Karin Keller-Sutter szerint a választók jól döntöttek, mivel a tarfia bevezetése „kibillentené a svájci adórendszer egyensúlyát és rontaná az ország vonzerejét”. 

A Fiatal Szocialisták azzal indokolták a tervüket, hogy az 50 millió frankot (62 millió dollár) meghaladó örökségre vagy ajándékra kivetett adóból a klímaváltozás elleni küzdelem intézkedéseinek finanszírozását lehetett volna támogatni. Az adótervezet csupán az ország legfelső 0,03 százalékát – körülbelül 2500 embert – érinthetne, ám annak bevezetését a kormány mellett a nem baloldali pártok mindegyike ellenezte. Azzal érveltek, hogy  

az adó bevezetése a gazdagok elvándorlásának kockázatával járna, ami negatívan ellensúlyozná a várható bevételeket, ezzel rontva az államkincstár helyzetét. 

Féltek, hogy a vagyonosok majd „a lábukkal szavaznak” 

A félelmük nem volt alaptalan, sőt sok vagyonos szereplő jelezte, hogy valóban a „lábával fog szavazni”, amennyiben bevezetik a rendelkezést. A Stadler Rail AG legnagyobb részvényese, Peter Spuhler is köztük volt, aki kijelentette, hogy emigrál, ha a törvényjavaslatot elfogadják. Mint elmondta, az adó miatt a halála esetén el kellene adni a vállalatot. 

Svájcban egyébként létezik vagyonadó, amely 0,13 és 1,1 százalék között változó kantononként.  

Az országban az 1 millió főre jutó milliárdosok száma több mint kilenc, ami ötször magasabb arány, mint a nyugat-európai átlag.  

A tehetős külföldiekre különleges rendelkezések vonatkoznak, amelyek lehetővé teszik, hogy anélkül fizessenek adót, hogy teljes nyilvánosságra hoznák a vagyonukat. Keller-Sutter megosztotta, hogy amikor az öröklési adó javaslatát először vitatták meg nyilvánosan, számos helyi tisztviselőtől – különösen Közép-Svájc régióiból – figyelmeztetéseket kapott, hogy a gazdagok az ország elhagyását fontolgatják. 

Az adótervezet elutasítása enyhítette az aggodalmakat azt illetően, hogy képesek-e megtartani a gazdagok által egyik legkedveltebb állam státuszt. Ezt a hírnevet – amelyet a helyi bankok rendkívül vagyonos ügyfélpalettája és egyes kantonok kedvező fiskális politikája táplál – az ázsiai és közel-keleti központok jelentette egyre nagyobb verseny is próbára teszi. 

Az üzlet mindenek felett 

Svájcban – a közvetlen demokrácia elvének szellemében – évente akár négyszer is tartanak népszavazást, amelyeken több alkalommal is az üzleti érdekek mellett álltak ki. Az elmúlt években elutasították a szigorúbb kibocsátási határértékekről, a több kötelező szabadságnapról és a nemzeti minimálbérről szóló intézkedéseket. 

Fribourg kantonban az öröklési adó mellett a kötelező minimálbér foglalkoztatási és munkaerőpiaci törvényben való rögzítéséről is döntöttek, amelyet a szavazók 53,5 százaléka utasított el. 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: MTI/Gian Erhenzeller