Brüsszel mintha nem értené, hogy Belgium nem hajlandó az ő tervei szerint kiszolgáltatni a zárolt orosz állami vagyont Ukrajna további pénzelésére. Bart De Wever kormányfőnek kezd elfogyni a türelme, így egyre nyersebb kommunikációra vált.
Még be sem jelentette Ursula von der Leyen az Európai Bizottság új javaslatát Ukrajna finanszírozására, amikor a belga kormány már el is utasította azt. A terv ugyanaz, amire már többször nemet mondott: Ukrajna 165 milliárd eurós „jóvátételi” kölcsönhöz jutna a befagyasztott orosz vagyonból – amelyet csak akkor kellene visszafizetni, ha Oroszország (feltételezve, hogy elveszíti a háborút) jóvátételt fizetne Kijevnek. Miután ez nem valószínűsíthető, az EB arra épít, hogy az orosz állami vagyon végtelen zár alatt tartásával évekig tudja még az oroszok pénzéből táplálni háborút, egyben lélegeztetőgépen tartani az ukrán államot. A csomag mintegy 25 milliárd eurónyi orosz forrást foglal magában, amely euróövezeti magánbankok számláin pihen, valamint további 140 milliárdot a belga Euroclear letétkezelőnél.
Az utóbbi gördíti a legnagyobb akadályt Von der Leyen terve elé: Bart De Wever kormányfő már a legutóbbi EU-csúcson kijelentette, hogy az ötlet csak és kizárólag abban az esetben lehetne működőképes, ha az uniós tagállamok teljes pénzügyi garanciát vállalnának arra, hogy amennyiben a szankciókat feloldják, Moszkvának pedig vissza kell szolgáltatni jogos tulajdonát, teljes egészében kártalanítják Belgiumot, amely hirtelen 140 milliárd eurós hiánnyal nézne szembe Ukrajna miatt. (A tagállamok egységesen erre természetesen nem hajlandók.) Az Euroclear mindezt annyira komolyan gondolja, hogy a vezetője egyenesen perrel fenyegette meg Brüsszelt arra az esetre, ha Belgium akarata ellenére próbálná meg valahogyan kisajátítani az orosz jegybank pénzét. Legutóbb Maxime Prévot külügyminiszter nyilatkozott elutasítóan a javaslatról, mondván, az Európai Bizottság úgy látszik, nem érti Belgium aggályait, majd kategorikusan közölte, hogy a kormány a „lehető legrosszabb megoldásnak” tartja Ukrajna ilyen módon történő támogatását. „Frusztrál bennünket, hogy nem hallgattak meg minket, az aggodalmainkat pedig bagatellizálják” – jelentette ki Prévot.
Az „örökké” elég hosszú idő
A belga kormányfő egyre ingerültebben reagál az Európai Bizottság újabb és újabb agresszív javaslataira. Bart De Wever többször elmondta: a terv változatlanul nem tartalmazza azt a kizárólagos garanciát, hogy amennyiben az orosz állam nemzetközi pereket indít Belgium ellen, és egy békekötés esetén visszaköveteli a szankciós szabályok szerint is visszaszolgáltatandó vagyonát, az addigra nem létező pénzt az uniós tagállamok azonnal és hiánytalanul megfizetik. Azonban ennél is tovább ment: immár azzal vádolja Brüsszelt, hogy akadályozza az orosz–ukrán békemegállapodás létrejöttét, mivel kizárólag a háború folytatásának finanszírozására koncentrál. „A javasolt jóvátételi kölcsönprogram erőltetett folytatása azzal járna, hogy mi, az EU, gyakorlatilag megakadályoznánk egy esetleges békemegállapodás létrejöttét” – fogalmazott Von der Leyennek írt levelében – hasztalan, az Európai Bizottság elnökét ugyanis nem érdeklik az érvek, legújabb javaslatában (valós háttér nélkül) gyakorlatilag arra kéri a kormányfőt, hogy higgye el „bemondásra”, biztosíték nélkül: ha Belgium bajba kerül, a tagállamok segíteni fognak neki.
Bart De Wever érezhetően kezdi elunni, hogy Magyarország helyett/mellett Brüsszel elkezdi rá osztani az ügyeletes rosszfiú szerepét, de nem valószínű, hogy a december 18-i EU-csúcsig (ez az utolsó időpont, hogy a tagállamok dűlőre jussanak és elfogadják Belgiummal együtt, vagy elutasítsák az EB tervét) változtatna az álláspontján. Legújabb kifakadásában egy sajtóbeszélgetésen így fogalmazott:
„Hihetetlen a nyomás, ami ezt az ügyet övezi. Szép történet lenne: elvesszük a pénzt a rosszfiútól, Putyintól, és odaadjuk a jófiúnak, Ukrajnának. De olyanra még soha nem került sor, hogy befagyasztott vagyont lopjanak el egy másik országtól, annak állami vagyonalapjaitól. Ez a pénz az Orosz Központi Banktól származik. Még a második világháború alatt sem kobozták el Németország pénzét. Háború alatt az állami vagyonalapokat befagyasztják, majd a háború végén a vesztes államnak le kell mondania ezeknek az eszközöknek az egészéről vagy egy részéről, hogy kártalanítsa a győzteseket. De ugyan ki hiszi el igazán, hogy Oroszország veszíteni fog Ukrajnában? Ez csupán egy mese, egy illúzió. Egyébként az sem kívánatos, hogy veszítsenek, és instabilitás uralkodjon el egy olyan országban, amely atomfegyverekkel rendelkezik. És ki hiszi el, hogy Putyin nyugodtan elfogadja az orosz vagyon elkobzását? Moszkva tudatta velünk, hogy lefoglalás esetén Belgium és én személyesen is »örökké« érezni fogjuk a következményeket. Ez elég hosszú időnek tűnik…”.
De Wever nem a levegőbe beszélt. Miután az amerikai béketerv szerves részét képezi a moszkvai zárolt pénzek egy részének közös, orosz–amerikai üzleti felhasználása, ráadásul éppen Ukrajna háború utáni újjáépítésére is különítenének el belőle jelentős összegeket, Von der Leyen ötlete számos ponton eltér Trump elképzeléseitől – utóbbi valószínűsíthető bosszúságára. Ami pedig az oroszokat illeti, valóban leadták a figyelmeztető lövést: Moszkva a kezdetektől hangsúlyozta, hogy a külföldön zárolt vagyona feletti bármilyen „kreatív” uniós lépést lopásként fog értelmezni, melyre jogi úton, illetve ellenintézkedésekkel válaszol. November végén az Állami Duma hivatalosan is felszólította az orosz kormányt, hogy készítsen elő megtorló lépéseket arra az esetre, ha az EU a befagyasztott eszközök tényleges felhasználása mellett döntene.
***
Kapcsolódó:
Fotó: Dati Bendo
