A fegyvergyártók csillaga magasabban áll, mint valaha: a SIPRI új jelentése szerint a világ száz legnagyobb hadiipari vállalata rekordbevételt könyvelt el. A háború mindenkinek rossz – kivéve azokat, akik ellátják. 

A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) legújabb jelentése megdöbbentő adatot hozott nyilvánosságra: a világ 100 legnagyobb fegyvergyártó vállalata 2024-ben összesen 679 milliárd dollár bevételt ért el a fegyvereladásokból és az ehhez kapcsolódó szolgáltatásokból – ez 5,9 százalékos növekedés az előző évhez képest, sőt a legmagasabb érték, amit a kutatóintézet a fennállása óta mért. A számok mögött természetesen a lobbi és a megnövekedett kereslet áll, hiszen az ukrajnai háború, a gázai konfliktus, valamint a regionális és globális feszültségek a kormányokat soha nem látott védelmi kiadásokra ösztönözték, a fegyverkereskedelem pedig hűen tükrözte szándékaikat. 

Amerika a globális biznisz motorja 

Az amerikai fegyveripar továbbra is a világ legerősebb húzóágazata, az ott bejegyzett 39 vállalat a top 100-ból 334 milliárd dollár bevételt ért el 2024-ben, ami 3,8 százalékos növekedés. Ezek között is az élmezőnyben az olyan gigászok találhatók, mint a Lockheed Martin, a Northrop Grumman és a General Dynamics. A dicsőség mögött azonban problémák is felmerülnek. A Lockheed által fejlesztett újgenerációs F–35-ös program teljes költsége várhatóan eléri a 2 ezermilliárd dollárt, miközben a projekt eddig messze nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a pénzt pedig a vállalat profitján kívül nem sok gyakorlati eredményre lehetett átváltani. A hasonló késedelmek és pénzszivattyús projektek kérdésessé teszik a precíz védelmi tervezést, és egyre több kérdést vetnek fel a Pentagon büdzséjének racionális felhasználásával kapcsolatban.   

A másik nagy húzóerő tavaly már Európa volt, mivel az ukrajnai háború féktelen költekezésre kényszerítette a kormányokat: a top 100-ba tartozó 26 európai védelmi cég közül 23-nak összesen 151 milliárd dollárra nőtt a bevétele, ami 13 százalékos ugrás. Különösen feltűnő volt az EU keleti régiójának hadiipari diadala: a cseh Czechoslovak Group az ukrán megrendelések miatt 193 százalékos bevételemelkedést produkált, ami 3,6 milliárd dollárt hozott neki a konyhára. Természetesen maguk az ukrán vállalatok sem maradtak ki a pénzesőből: a Ukrainian Defense Industry például 41 százalékos növekedéssel 3 milliárd dolláros bevételt ért el. 

Ugyanakkor az európai fegyverláznak más jellegű ára is van: a SIPRI figyelmeztetése szerint a nyugati ipar egyre kiszolgáltatottabb a kritikus ásványok importjának, ha pedig az ellátási láncok meggyengülnek, az alternatív beszállítói költségek a bőséges bevételhez méltó kiadásokat kényszeríthetnek a vállalatokra. Paradox módon ebben Kínán kívül az oroszok is nagy szerepet játszanak, hiszen az Airbus és a francia Safran korábban orosz importból szerezték be a titánkészletük nagy részét – most viszont alternatív beszállítókat kell találniuk, miután maguk vágták el a kereskedelmi szálakat.  

 

Kínai zuhanás, keleti diadal 

Az ugrásszerű globális növekedés minden régióban tetten érhető volt – kivéve Ázsiát és Óceániát, ahol a top 100-as cégek összesített bevétele tavaly 1,2 százalékkal csökkent, főként a kínai fegyveripar visszaesése miatt. Nyolc térségbeli vállalat szerepel a kiemelt 100-ban, amelyek nyeresége 2024-ben 10 százalékkal csökkent. Ez a visszaesés alapvetően a korrupciós vádak miatt következett be, amelyek miatt a megrendeléseket tömegesen halasztották el vagy törölték. A legnagyobb visszaesést a Norinco szenvedte el (a bevételei 2024-ben 31 százalékkal zuhantak), de más állami fegyvergyártók – mint a repülőgép- és rakétaipari gyártó AVIC és az űripari CASC – szintén bevétel-visszaesést mutattak a személyi cserék és a projektek késlekedése miatt.  

Ugyanakkor nem minden ázsiai szereplő zsugorodott: a japán és dél-koreai fegyvergyártó cégek növekedést mutattak. Az öt japán vállalat összesített bevétele 13,3 milliárd dollárra nőtt (40 százalékos ugrás), a négy dél-koreai cégé pedig 14,1 milliárdra (31 százalékos emelkedés). A dél-koreai Hanwha Group konglomerátum 42 százalékos bevételnövekedést ért el, ennek több mint a fele fegyverexportból származott.  

A Közel-Kelet is tovább integrálódik a globális fegyverbizniszbe: tavaly már kilenc vállalat szerepelt a top 100-ban – ez az eddigi legnagyobb arány. Ezek összesített bevétele 31 milliárd dollár volt, ami 14 százalékos növekedést jelentett a régió számára. Nem meglepő módon különösen az izraeli fegyvergyártók hasítottak: a listán szereplő három vállalatuk együttes bevétele 16,2 milliárd dollárra nőtt, 16 százalékos emelkedéssel.   

A háború az új béke 

A globális fegyveripar – az USA-ban, Nyugat-Európában, de immár Kelet-Európában, a Közel-Keleten és Ázsiában is – nemcsak reagál a háborúkra, de a ha békét akarsz, készülj a háborúra mondás jegyében meg is kezdte a felkészülést az újakra. Az ipar és a geopolitika kölcsönösen táplálja egymást, paradox módon a béke jelmondatával kiegészítve.  

A hadiipar soha nem látott módon kezdte el duzzasztani a szegmens termelését, a gyártási kapacitások bővülnek, a fegyvergyártók lobbija pedig még inkább erősödik és így tovább: a jövőben a fegyveres konfliktus és az arra való felkészülés válhat a normális állapottá és társadalmilag is elfogadottá. A 679 milliárd dolláros fegyverpiaci biznisz aránytalansága rég nem a biztonságról, hanem a profittermelésről szól: a katonai-ipari komplexum már nem védőernyője, hanem egyik fő ösztönzője a geopolitikai konfliktusoknak.  

*** 

Kapcsolódó: 

  

Fotó: AI