A novemberi inflációs adatok kedvező trendet jeleznek: az éves 3,8 százalékos növekedés alacsonyabb, mint sok korábbi érték, ami arra utal, hogy a monetáris politika és a piaci dinamikák hatékonyan fékezik az áremelkedést. A havi 0,1 százalékos változás pedig szinte elhanyagolható mértékű, inkább szezonális hatásoknak tudható be, miközben több területen árcsökkenés figyelhető meg. 

Élelmiszerek: összességében kedvező trend 

Az élelmiszerárak éves szinten átlagosan 3,2 százalékkal emelkedtek, ám ha a vendéglátást nem számítjuk, akkor ez a növekedés mindössze 0,6 százalékra mérséklődik. A háztartások számára különösen jó hír, hogy

számos alapvető termék ára jelentősen csökkent,

részben a kormányzati intézkedések, a meghosszabbított árrésstop hatására, melynek november közepén bejelentett kiterjesztése várhatóan tovább szorítja lefelé az érintett termékek, termékkörök árának emelkedési ütemét. 

A KSH friss adatai szerint a vizsgált időszakban a margarin 28,3, a liszt 15,3, a tejtermékek 11,4, a tej 8,1, a sertéshús 7,8, a párizsi és a kolbász 7, a cukor pedig 4,7 százalékkal lett olcsóbb az előző évhez képest. Természetesen vannak olyan termékek, amelyek drágultak: az édesipari lisztesáruk 15,9, a kávé 14,9, a büféáruk 11,3, a tojás 11,2, a csokoládé és a kakaó 10,7, az étolaj 10,1, az iskolai étkezés 7,5, a péksütemények 6,7, az alkoholmentes üdítők 4,9 százalékkal kerülnek többe.  Ez a vegyes kép azonban összességében azt jelzi, hogy

az élelmiszerpiac jól reagált az intézkedésekre, stabilizálódik, a csökkenő árak pedig hosszabb távon ellensúlyozhatják az inflációs trendeket.  

Havi trendek 

Havi összevetésben az élelmiszerek átlagosan 0,2 százalékkal drágultak októberhez képest, a vendéglátás nélkül pedig változatlan maradt az árszint. A tojás 3,6, az étolaj 2,7, a büféáruk 1,1 százalékos emelkedése mellett több termék is olcsóbb lett: a gyümölcs- és zöldséglé 3,2, a csokoládé és a kakaó 3,1, a vaj 2,1, a sajt pedig 1,2 százalékkal alacsonyabb áron kapható. 

Energia, szolgáltatások  

A háztartási energia 9,8 százalékos éves drágulása elsősorban a piaci árú (nem rezsicsökkentett) vezetékes gáz 22 százalékos áremelkedésének tudható be, míg az elektromos energia csupán 2,1 százalékkal került többe. Bár ez a csoport jelentősen felhúzza az átlagos inflációt, a globális energiaárak stabilizálódásával várhatóan mérséklődik ez a nyomás is. Havi szinten már 0,4 százalékos csökkenés tapasztalható az energiáraknál, ami üdvözlendő enyhülés a téli hónapokban. A szolgáltatások éves szinten 6,5 százalékkal drágultak. Havi bontásban a szolgáltatások ára 0,1 százalékkal csökkent, főként az üdülési szolgáltatások 1,1 százalékos mérséklődése miatt. 

Tartós cikkek, üzemanyagok 

A tartós fogyasztási cikkek esetében mindössze 2,9 százalékos éves növekedés látható, ami alacsony szintű inflációt jelez, és kedvező a nagyobb beruházásokat tervezők számára. Az ékszerek 21,5, a szobabútorok 5,9, a fűtőberendezések 3, az új autók pedig 1,7 százalékkal kerülnek többe. 

Különösen biztató adat, hogy

a járműüzemanyagok ára éves szinten 5 százalékkal csökkent, ami enyhíti a közlekedési, szállítási költségeket és hozzájárul az általános infláció fékezéséhez.

Havi összevetésben is 0,6 százalékos csökkenés tapasztalható. A gyógyszerek ugyan 5,1 százalékkal drágultak egy év alatt, de havi szinten már 0,1 százalékos árcsökkenés látható. 

Stabil alapok  

A KSH novemberi adatai alapján elmondható, hogy a magyar gazdaság inflációs környezete mérséklődik és stabilizálódik. A 3,8 százalékos éves pénzromlás kontroll alatt tartható szintnek tekinthető, a havi 0,1 százalékos változás pedig minimális.

Az alapvető élelmiszerek ára több területen is csökkent, az üzemanyag olcsóbb lett,a háztartási energia havi szinten pedig mérséklődést mutat.

Ezek a tényezők együttesen enyhítik a háztartások terheit és javítják a vásárlóerőt. Ha ez a trend folytatódik, 2026-ra stabil inflációs környezet várható, ami jó alapot nyújt a gazdasági növekedéshez és a fogyasztás élénküléséhez. 

Foró (illusztráció) – Freepik

Kapcsolódó: