Szinergiák az innovációs ökoszisztémában – ez volt a konferencia címe, amely alapvetően az innovációs ökoszisztéma állami szereplői között meglévő szinergiák kiaknázási lehetőségeit vette górcső alá. Előadások és tematikus panelbeszélgetések keretében arról is szó esett, miként tehető vonzóbbá a kutatói életpálya itthon, és hogyan segítheti az NKFI Hivatal a kutatók, kutatócsoportok bekapcsolódását a nemzetközi tudományos életbe. A négyrészes jubileumi rendezvénysorozat kiemelt szakmai partnere a Magyar Projektmenedzsment Szövetség (PMSZ) és a Stradamus Zrt. volt. 

Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter az eseményt köszöntő videóüzenetében kiemelte: az NKFI Hivatal immár egy évtizede dolgozik azon, hogy a kutatás és az innováció valódi értéket teremtsen. Ez a munka nem öncélú, hiszen mindannyiunk életét teheti jobbá és élhetőbbé. Az intézmény több mint 200 munkatársának szakértelme és elhivatottsága a garancia arra, hogy az innováció és a kutatás-fejlesztés jó kezekben van Magyarországon, illetve hatékonyan szolgálja a jövőnket. Megköszönve a hivatal elmúlt 10 évben végzett kiemelkedő munkáját, aláhúzta: az elkötelezett tevékenysége a kormányzat stratégiai célját szolgálja, jelesül azt, hogy

Magyarország 2030-ra az Európai Unió 10 és a világ 25 leginnovatívabb országa közé kerüljön.  

A konferenciáról készült videó alább látható:

Az NKFI Hivatal megújult stratégiája 

Kiss Ádám, az NKFI Hivatal elnöke a bevezető előadását egy személyes felütéssel kezdte: mint elmondta, a vállalati szférából érkezett, ezért három és fél évvel ezelőtt üzleti, pénzügyi és gazdasági szemlélettel fogott hozzá az intézmény megújításához. Stratégiájának középpontjában a hatékonyság, az átláthatóság és a mérhető hatás áll, hiszen ezek mentén lehet elérni azokat a szakpolitikai célokat, amelyeket a miniszteri köszöntő is kijelölt. 

Az elnök felidézte, hogy a rendszerváltás utáni időszakot sokáig széttagolt, párhuzamos KFI-finanszírozási struktúra jellemezte. Fordulópontot jelentett 2015, amikor az OTKA Iroda és a Nemzeti Innovációs Hivatal jogutódjaként létrejött a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, valamint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap (NKFI Alap). Ezzel megszűnt a korábbi intézményi és forrásoldali széttagoltság, illetve egy kézbe került az alapkutatási és innovációs pályázati források szakmai kezelése. Az elmúlt évtizedben egyre bővült a pénzügyi mozgástér és a támogatási programok portfóliója: az NKFI Alap pályázati rendszerén keresztül az állam ma már évente átlagosan mintegy százmilliárd forinttal támogatja a teljes hazai kutatási és innovációs ökoszisztémát a kiválósági és nemzetközi programoktól a vállalati innováció ösztönzéséig.

Az NFKI Hivatal már a 2026-os Programstratégiáját is meghirdette, így a kutatók és az innovatív vállalkozások előre tudnak tervezni a pályázati forrásokkal, sőt a céljaik megvalósítását is ehhez igazíthatják. 

Pályázatai és programjai révén az NKFI Hivatal a teljes ökoszisztémát fókuszáltan, célorientáltan képes fejleszteni, miközben szakmai háttérintézményként szorosan együttműködik a kormányzati és szakmai partnerek széles körével: többek között a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózattal, a Nemzeti Innovációs Ügynökséggel vagy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával, több minisztériummal, kamarával, valamint hazai és nemzetközi innovációs szervezettel.  

Az elnök hangsúlyozta, hogy az NKFI Hivatal nem pusztán az NKFI Alap működtetéséért felelős szervezet, hanem kiterjedt szakmai feladatokat is ellát. Ezek közül kiemelte a nemzetközi kutatási infrastruktúrákban való részvétel támogatását: a hivatal évente több mint 13 milliárd forint tagdíjat fizet azért, hogy a magyar kutatók hozzáférjenek a világ élvonalába tartozó nagyberendezésekhez, kutatási és adathálózatokhoz. Mindez kiegészül az EU Horizont Európa program hazai koordinációjával, a nemzeti kapcsolattartói hálózat működtetésével, ahogy azzal a stratégiai szereppel is, amelyet az NKFI Hivatal az Intelligens Szakosodási Stratégia (S3), a kutatásiinfrastruktúra-minősítés és a K+F-minősítés területén betölt. 

Összegzésként rámutatott: az NKFI Hivatalnak kiemelt feladata, hogy a pályázati lehetőségein keresztül kiszámítható finanszírozást nyújtson az ökoszisztéma szereplőinek, ugyanakkor a dinamikus együttműködés elősegítésében is egyfajta piacérzékeny katalizátorszerepet játszik.

Az elmúlt tíz évben stabil, egységes hátteret teremtett a magyar KFI-ökoszisztéma ösztönzéséhez, és kész arra, hogy – a K+F-ráfordítások tervezett növekedésével összhangban – a jelenleginél is nagyobb forrásvolument kezeljen felelősen, a gazdasági és társadalmi hasznosulást a középpontba állítva.  

Mit tehet az állam az innovációért, a K+F-ért?  

Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) innovációért felelős helyettes államtitkára a panelbeszélgetésben szólt a szakpolitika prioritásairól. A stratégiaalkotás kapcsán elmondta, hogy az innovációs ökoszisztéma és kutatói szféra nem úgy működik, mint például az egészségügy, ahol világos és konkrét folyamatok vezetnek el a kitűzött célok megvalósításáig. Itt az állam nem a közvetlen irányításra törekszik, sokkal inkább egyfajta koordináló szerepet játszik a végrehajtásban. Példaként a HUN-REN Magyar Kutatói Hálózatot emelte ki, ahol jelenleg is zajlik a hazai állami kutatás-fejlesztési feladatok újjászervezése. A HUN-REN ugyanis nem direkt irányítási modellben, hanem egy közszolgálati szerződés alapján működik, amit épp a napokban kötöttek meg 25 évre. A szakpolitika ebben az esetben is a fő irányokat és célokat jelöli ki, de a tényleges végrehajtást már a HUN-REN vezetőire bízza. 

A Nemzeti Innovációs Ügynökséget is vezető Bódis László azt is kifejtette: a magyar innovációs ökoszisztéma fejlesztése ma három nagy kihívással szembesül, ahogy a régió más ökoszisztémái is. Elsőként a piaci szemléletmód, azaz a vállalkozói, kutatáshasznosítási gondolkodás meghonosítását emelte ki. Természetesen ez nem azt jelenti – hangsúlyozta –, hogy minden kutató legyen vállalkozó és alapítson spin-off céget, de a tudástranszfer fejlesztésének minden eszközével ösztönzik azokat a tudósokat, akik az innovációmenedzsment terén is jeleskednek. A második kulcsterület a hazai kockázatitőke-alapok megerősítése, mert ez még az Európai Unió szintjén is fejlesztendő terület. Ez azt jelenti, hogy a piaci befektetőket, az itthoni tőkét ún. co-investment modellben, állami társfinanszírozású programokkal is támogatni kell a hatékonyság érdekében. A harmadik fontos téma pedig a nemzetközi láthatóság, ami nem csekély kihívás, hiszen a nagyságrendeket tekintve Magyarország már egy nagyobb, mondjuk, 30 millió lakost számláló kínai város mellett is kicsinek tűnik. Ezért egyértelmű, hogy az érvényesülés sokkal könnyebb lehet úgy, hogy ha bizonyos piacokon vagy programokban, projektekben a teljes kelet-közép-európai régió együtt próbál színre lépni és érvényesülni – tette hozzá Bódis László. 

A szellemi tulajdon védelme 

Farkas Szabolcs, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnöke kiemelte, hogy a szellemitulajdon-védelem ma már nem pusztán jogi kérdés, hanem stratégiai tényező az innovációs értéklánc minden szakaszában. Hangsúlyozta, hogy az SZTNH a hatósági feladatok ellátása mellett aktív szolgáltatásokkal támogatja az ötlettől a piaci megvalósításig tartó folyamatot. Az érintett szereplők szellemitulajdon (IP)-védelmére fordítható erőforrások és kapacitások kapcsán Farkas Szabolcs rámutatott a szakemberhiányra. Elmondása szerint nagy szükség van olyan emberek képzésére, akik átlátják a kutatás, az üzlet és az IP összefüggéseit, éppen ezt szolgálja az új IP-menedzsment mesterszak elindítása. Kiemelte, hogy társintézményként a két hivatal szorosan együttműködik, ennek köszönhetően már számos eredményt ért el az IP-tudatosság erősítésében, de a hazai innovatív kkv-k számának növelése továbbra is közös cél, amelyért még sokat lehet és kell is tenni. 

A HUN-REN új stratégiája 

Ugyanebben a beszélgetésben a hazai kutatói hálózat nagy részét összefogó HUN-REN szerteágazó tevékenysége is terítékre került. Jakab Roland, a szervezet vezérigazgatója részletesen beszélt arról, hogyan valósítja meg új stratégiáját a HUN-REN, és miként szervezték az alapjaitól újra a kutatói hálózatot. A sajátos jogállású szervezet immár képes transzparens módon, a legújabb eredmények hasznosításával megvalósítani a legnagyobb kihívásokra választ kereső kutatásait és sokrétű programjait.  

Az állami stratégiával összhangban

a kutatókat arra ösztönzik, hogy merjenek akár vállalkozni is, természetesen úgy, hogy ezt ne kényszerként, hanem lehetőségként éljék meg.

A fő cél, hogy a kutatási eredmények a gyakorlatban hasznosuljanak, azokból piacképes innovációk szülessenek vagy akár a napi kutatói tevékenységet segítsék. Jó példa erre a mesterséges intelligencia, amely hatalmas távlatokat nyithat a kutatások hatékonyságában. A HUN-REN vezetése ezért olyan programokkal ösztönzi a használatát, mint az AI for Impact, amely célzottan segíti a tudományos munkára specializált mesterséges intelligencia lehetőségeinek alapos megismerését. Alapelv, hogy ebben is a legkiválóbbaktól szeretnénk tanulni – húzta alá Jakab Roland, aki a magyar hálózat együttműködő partnereiként említette a szingapúri, zürichi vagy a bostoni nagy egyetemeket.  

A kiválóság a legfontosabb 

Domokos Péter, aki a Kutatási Kiválósági Tanács (KKT) elnökeként az NKFI Hivatal kiválósági alapú kutatási támogatásai – köztük a Nemzeti Kutatói Kiválósági Program (NKKP) – fölött diszponál, előadásában elmondta, hogy a kutatásfinanszírozást egyre inkább az angolszász világban már kiválóan bizonyított, egyfajta research fellowship grant rendszer mintájára alakították át, természetesen a hazai viszonyokra adaptálva. Az NKKP aktuális eredményein túl a kutatói utánpótlás nevelésének fontosságára hívta fel a figyelmet, de beszélt arról is, hogy a tudásközpontok versenyképessége szempontjából életbevágó az intézményi-működési költségek és a projektfinanszírozás következetes elkülönítése. Kiemelte, hogy a fiatal kutatók támogatása és a források átlátható, célzott elosztása szükséges a hatékonyabb tudományos munkához. 

Hogyan tehető vonzóvá a kutatói életpálya?  

Domokos Péter a panelbeszélgetésben rámutatott, miként tudunk akár Európa, akár a világ tudományos élvonalába bekapcsolódni, és hogyan pozicionálhatjuk magunkat hatékonyan. Kiemelte: ez nem mindig pénz kérdése, sokkal inkább szemléletváltás szükséges hozzá. A kutatásokat finanszírozó programok hatásai legalább 4-5, de sokszor csak 10-20 éves távlatban értelmezhetők, ezért is fontos, hogy ezeket a forrásokat hogyan használjuk fel. Támogatásnak nincsenek híján a kutatók, hiszen a Nemzeti Kutatási Kiválósági Programra a 2023-as 13 milliárd forint után 2024-ben már 19, 2025-ben pedig 40 milliárd forint jutott, és ugyanekkora a 2026-os keretösszeg is. Ez pedig azt jelenti, hogy most a szakmának, a kutatóknak kell bizonyítaniuk: a megnövekedett finanszírozást okosan és hasznosan költsék el. 

A kutatói kultúra fejlesztése 

A panelbeszélgetésen Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke is azt emelte ki: ha a kutatói szféra kultúrája nem eléggé progresszív, az képes felemészteni a legjobb stratégiát is. E szerint az állami vagy egy-egy intézményi stratégia sokszor azon áll vagy bukik, hogy a kutatói kultúra képes-e arra, hogy együtt fejlődjön ezzel az új „mindsettel”, hozzáállással. Szerinte nagyon lényeges, hogy 

mind nagyobb számban jelenjenek meg újra olyan iskolateremtő mesterek, akik maguk köré gyűjtik a legtehetségesebb, legkiválóbb fiatalokat, így azok akár a doktori programokban, akár egy-egy kutatócsoportban is felnőhetnek a feladathoz.

Ezen a téren is van még hová fejlődnünk, és dolgozunk is rajta – ezt már Domokos Péter tette hozzá. 

Ebben komoly szerepe van a tudományos diákköri (TDK) tevékenységnek – emelte ki Mátyus László, az Országos Tudományos Diákköri Tanács elnöke, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Karának dékánja. A TDK célja, hogy a tehetséges fiatalok az egyetemi éveik alatt megismerkedjenek a kutatásmódszertannal, így szerezve saját kutatási élményeket. Az így elsajátított gondolkodásmód és problémamegoldás a későbbiekben nemcsak a tudományos pályán, hanem a munkaerőpiac más szegmenseiben is jól hasznosítható. Nem véletlen, hogy a TDK iránti érdeklődés folyamatosan nő, hiszen ezt a lehetőséget a hallgatók közül is egyre többen ismerik fel, illetve szerencsére a felsőoktatás nincs híján azoknak az elkötelezett oktatóknak és a Gulyás Balázs által is említett iskolateremtő mestereknek, akik segítik őket ezen az úton. 

Endrődi Gergely, az ELTE elméleti részecskefizikával foglalkozó, Németországban is tapasztalatot szerzett egyetemi tanára a magyar kutatók megbecsülésének és a finanszírozás kiszámíthatóságának fontosságáról beszélt. Véleménye szerint a rendkívüli képességű és tudású magyar kutató-fejlesztő szakemberek számára további jelentős előrelépés lenne, ha német mintára sikerülne a finanszírozásnak egy átlátható, egzisztenciális biztonságot garantáló, ugyanakkor kimagasló teljesítményre ösztönző modelljét tartósan meghonosítani. Ebben a két alappillér, az alapfizetés, valamint a kiválósághoz kötött projektalapú finanszírozás összehangolását tartja a legfontosabbnak. Versenyképes bérek elérésével és a kutatásfinanszírozás ezen két pillére közötti optimális javadalmazási arány megvalósításával a hazai kutatói életpálya még vonzóbbá tehető. Emellett kiemelte az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek a hazai oktatási és kutatási környezetben betöltött vezető szerepét. 

Nemzetközi lehetőségek 

A konferencia utolsó előadásában a magyar kutatók nemzetközi lehetőségeit és sikereinek feltételeit járta körül Lengyel László, az NKFI Hivatal tudományos és nemzetközi elnökhelyettese. Kiemelte, hogy mindenekelőtt azt kell pontosan megérteni, hogyan működnek a nemzetközi hálózatok, miként tudunk mi, magyarok is egyre jobban bekapcsolódni a világ tudományos vérkeringésébe. Ahogy a nemzetközi szervezetek és más országok is első helyen a saját érdekeiket tartják szem előtt, úgy nekünk is ki kell állnunk magunkért. 

Magyar értékekből nemzeti sikerek 

Ebben a panelbeszélgetésben arról esett szó, hogy mit tesz az NKFI Hivatal és mit más állami szereplők annak érdekében, hogy a magyar kiválóságot nemzetközi szinten megjelenítsék és erősítsék. Schenk Borbála, az NKFI Hivatal főosztályvezetője ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy

a hivatal célja a kiváló magyar kutatók részére minél több és változatosabb nemzetközi pályázati lehetőség nyújtása a bilaterális együttműködéseken át a közös finanszírozású európai partnerségekben való részvétel támogatásáig,

csak ez utóbbira a hivatal évente közel 3 milliárd forintot fordít. Kiemelte, hogy számos olyan programot kínálnak, mint a HU-rizont, amelyben a magyar kutatók nemzetközi együttműködések vezetőiként szerepelhetnek.  

Sümeghy Gyula, a HUN-REN nemzetközi kabinetvezetője a tudománydiplomácia és a kutatásmenedzsment fontosságát emelte ki. Nem elég jól kutatni, azt hatékonyan is kell tudni hasznosítani, kommunikálni. Ezt a folyamatot a HUN-REN számos módon, tanfolyamok, információs napok, innovációs menedzseri hálózat útján támogatja. Tudománydiplomáciai téren fontos eredmény, hogy a kutatásértékelés átfogó nemzetközi reformján dolgozó CoARA (Coalition for Advancing Research Assessment) szervezetnek a HUN-REN nemcsak aktív tagja, de a kezdeményezésére jött létre az egyetemeket és szakmai szervezeteket tömörítő CoARA magyar nemzeti munkacsoport, amelynek a küldetése, hogy felkészítse a hazai KFI-ökoszisztémát a kutatásértékelés terén várható komoly változásokra.    

Bodzay Brigitta, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Felsőoktatási Innovációmenedzsment és Együttműködési Központjának vezetője arról beszélt, hogy a nemzetközi ranglistákon egyre előrébb jutó hazai egyetem miként összpontosít a kutatási eredmények kommunikációjára, hogyan segíti a kutatók nemzetközi feladatainak megvalósítását. Elmondta azt is, hogy a közös magyar érdekek képviseletéhez a tudástranszfert és az intézmények közötti kommunikációt is fejleszteni kell. Ebben, ahogy az ökoszisztéma további építésében, erősítésében, támogatásában az NKFI Hivatal, valamint a kutatási és innovációs ökoszisztéma többi szereplője egyaránt fontos segítséget nyújthat, ha a köztük lévő kommunikáció és az együttműködés folyamatos. 

Nyitókép (illusztráció) – Freepik

Kapcsolódó: