A japán kormány logikus döntéssel elutasította, hogy részt vegyen az EU által erőltetett, orosz állami vagyonra épülő ukrán hitelmechanizmusban, ezzel megrendítve Brüsszel azon reményét, hogy a G7 egységesen odaáll a vitatott pénzügyi konstrukció mögé. 

Újabb falba ütközött az Európai Bizottság a világszerte zárolt orosz jegybanki eszközök ügyében. A G7 pénzügyminisztereinek ülésén az ázsiai ország kereken és határozottan elutasította azt a kérést, hogy részt vegyen egy olyan tervben, amelyet a belga Euroclear értéktárra akarnak ráerőltetni, felhasználva a befagyasztott orosz vagyont az ukrán állam és a háború további lélegeztetőgépen tartásához.  

Az Európai Bizottság egyre agresszívebben követeli, hogy a tagállamok legkésőbb a december 18-i EU-csúcson döntsenek a blokk területén zárolt, mintegy 210 milliárd eurónyi szankcionált készpénz felhasználásáról. Belgium, ahol ennek az összegnek a legnagyobb, 180 milliárdnyi része hever, hevesen tiltakozik a terv ellen, tartva attól, hogy az összeget neki kell visszafizetnie Oroszországnak a szankciók feloldása esetén. Bart De Wever kormányfő csak a legsúlyosabb feltételekkel egyezne bele a zárolt pénzek átjátszásába Ukrajnának – ezek egyike az, hogy minden G7-ország hasonlóképpen ajánlja fel a nála heverő orosz vagyont egy Ukrajnának nyújtandó hitelkonstrukcióhoz, azaz a felelősség és a várható orosz pénzügyi és jogi megtorlás ne korlátozódjon szinte kizárólag Belgiumra.  

Az Egyesült Államok már közölte, hogy nem hajlandó részt venni egy ilyen tervben, Tokió pedig csatlakozott az elutasító állásponthoz. Japánban a moszkvai jegybank mintegy 30 milliárd dollárnyi értéket helyezett el a háború előtt, az összeg a szankciós politikának köszönhetően ma is érintetlenül hever a szigetország vagyonkezelőinél – és a jelek szerint ott is marad a tiltó rendelkezések feloldásáig, amikor visszaszolgáltatják majd jogos tulajdonosának.  

Fagyos óvatoskodás 

A háborút mindenáron tovább folytatni, illetve folytattatni akaró brüsszeli Európa kezd teljesen magára maradni a finanszírozási törekvésekkel. Az USA leállította a segélyprogramját Kijev felé, az IMF és a Világbank kölcsönei pedig csupán pár havi túléléshez lennének elegendők Ukrajnának, amely jövőre 71,7 milliárd eurós költségvetési hiánnyal néz szembe. A helyzet jelenleg annyira reménytelen, hogy az államcsőd a legoptimistább előrejelzések szerint is legkésőbb április elején realizálódik a háborús országban – hacsak addig nem köt békét, vagy nem kap annyi pénzt az egyébként is adóssággal agyonterhelt európai államoktól, amennyivel még folytatni tudja az állam működtetését és a háborút.  

Az Egyesült Államok és Japán elutasító válasza annyira erős volt, hogy még a G7-ek pénzügyminisztereinek közös nyilatkozatába (amely az orosz zárolt vagyon felhasználási lehetőségeinek vizsgálatát sem tartja kizártnak) is belefogalmaztatták a nemzetközi jog maradéktalan tiszteletben tartását, utalva az immár egyre nagyobb globális pénzügyi aggodalomra a moszkvai jegybank pénzének „ellopási” kísérletei miatt. 

Japán természetesen legfőbb szövetségese, az USA útmutatásait követte, amikor nemet mondott. Trump béketervének egyik alappillérét éppen a zárolt vagyon közös (amerikai–orosz), üzleti célú és újjáépítési felhasználása adja, vagyis a brüsszeli ötlet homlokegyenest ellenkezik Washington törekvéseivel. Éppen ez az egyik oka Belgium ellenkezésének: mint arra jogosan rámutat, a befagyasztott pénzek minden konfliktusban a béketárgyalások alapkellékét képezik, márpedig ha az EU Ukrajnának játssza át az orosz állam szuverén vagyonát, azzal gyakorlatilag éppen a konfliktus lezárásának egyik legfontosabb eszközét semmisíti meg. 

Ursula von der Leyent azonban már láthatóan semmilyen ellenérv nem érdekli: az Európai Bizottság elnöke továbbra is kitart az orosz pénzek felhasználása mellett, azzal érvelve, hogy egy ilyen lépés tovább növelné Moszkva háborús veszteségeit, szerinte jó eséllyel közelebb hozva a négy éve várt, de eddig be nem következett orosz gazdasági összeomlást. 

*** 

Kapcsolódó: 

Fotó: Dreamstime