A közép- és kelet-európai régióban növekvő bizonytalanság és a geopolitikai feszültségek miatt sok lengyel úgy véli, hogy meg kell erősíteni az ország biztonságát. Az orosz–ukrán háború és a növekvő katonai kihívások egyre fontosabbá teszik a védelmi készültség kérdését, ezért a kötelező katonai szolgálatot a hadsereg készenlétének biztosítására és a lakosság biztonságérzetének erősítésére szolgáló eszköznek tekintik. 

Ebben az összefüggésben a sorozás visszaállításának támogatása nem annyira ideológiai megfontolásokból fakad, mint inkább a változó szomszédos nemzetközi helyzetre való pragmatikus reakcióból. 

A lengyel Wirtualna Polska médiavállalat megbízásából készített felmérés eredményei szerint a válaszadók 59,4 százaléka támogatja a kötelező katonai szolgálat visszaállítását: ebből 14,7 határozottan egyetért, 44,7 százalék pedig inkább egyetért a kötelező alapkiképzés bevezetésének gondolatával. Az ilyen magas támogatási arány arra utal, hogy a kötelező szolgálatot jelenleg a nemzetbiztonság potenciálisan fontos elemének tekintik. 

Ez óriási változás egy októberi méréshez képest, ahol a támogatók aránya még csupán 39,2 százalék volt szemben a 45,5 százalék ellenzővel és a 15,3 százaléknyi bizonytalannal. 

A másik oldalon a kötelező katonai szolgálat ellenzői állnak, akik összesen 30,9 százalékot tesznek ki. Közülük 15,2 százalék inkább nem támogatja a kötelező szolgálat visszaállítását, míg 15,7 pedig határozottan ellenzi azt. A „inkább nem” és a „határozottan nem” válaszok egyenletes eloszlása azt jelzi, hogy az ellenzők támogatottsága viszonylag stabil, bár számuk alacsonyabb, mint a támogatóké. Relatíve kis hányad, mindössze 9,7 százalék a bizonytalanok aránya.

Ez arra utalhat, hogy a téma jól ismert a lengyel közéleti vitákban, illetve a legtöbb állampolgár már kialakította a véleményét a kötelező katonai szolgálat visszaállításának szükségességéről.

A legújabb közvélemény-kutatás nemcsak a közvélekedés általános képét mutatja, hanem az egyes választói csoportok közötti egyértelmű különbségeket is. 

A kormánykoalíció szavazói megosztottak 

Különösen érdekesek a kormánykoalíció szavazóinak eredményei, mivel a kötelező katonai szolgálat visszaállítását támogatók aránya jóval alacsonyabb, mint az általános népesség körében. A kormánypártiak fele támogatja a kötelező katonai szolgálat visszaállítását, ebből 12 százalék határozottan támogatja, 38 pedig inkább támogatja.

Mivel az összesített adatokban a támogatottság közel 60 százalékot ér el, ez arra utalhat, hogy a kormánypárt választói körében nagyobb óvatosság vagy szkepticizmus tapasztalható ezen a területen. 

Ebben a csoportban is sokan ellenzik a kötelező katonai szolgálat visszaállítását, összesen 41 százalék, közülük 24 százalék inkább nem ért egyet, 17 pedig határozottan nem ért egyet a felvetéssel. Ez a teljes mintához képest jóval magasabb elutasítási arány, ami arra utal, hogy a kérdésről nincs egyértelmű konszenzus a kormánykoalíció szavazói körében. 

A bizonytalanok csoportja 9 százalékot tesz ki, ami megerősíti, hogy a választók többsége már döntött, de vannak, akik még mindig ingadoznak a nemzetbiztonsággal kapcsolatos érvek és a sorozás visszaállításának lehetséges társadalmi költségei között. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy bár az országos szinten a kötelező katonai szolgálat támogatottsága túlsúlyban van, a kormány szavazói óvatosabbak. 

A PiS és a Konföderáció szavazói támogatják leginkább 

Különösen erős támogatottságot élvez a sorozás visszaállítása a PiS és a Konföderáció szavazói körében, ahol az a meggyőződés uralkodik, hogy az ország védelmi képességeit meg kell erősíteni. Az adatok szerint e két csoportból 67 százalék támogatja a kötelező katonai szolgálat visszaállítását, 15 erősen egyetért, 52 pedig inkább egyetért az ötlettel.

Ez a legmagasabb elfogadottsági szint az összes elemzett politikai csoport között, ami az állam nemzetbiztonsági szerepében való hitre és a katonai képességeket erősítő hajlandóságra utal. 

A PiS és a Konföderáció szavazóinak 26 százaléka nem egyetértő: a negatív válaszok szinte egyenletesen oszlanak el: 11 inkább nem ért egyet, 15 százalék pedig határozottan nem. Bár az ellenzők egyértelműen kisebbségbe szorultak, arányuk azt mutatja, hogy még a védelmi szempontból inkább elkötelezettnek tartott választók körében sem teljes az egyetértés. 

A válaszadók 7 százaléka továbbra is bizonytalan, ami az elemzett politikai csoportok között az egyik legalacsonyabb eredmény. Ez arra utalhat, hogy ezeknek a pártoknak a szavazói már nagyrészt egyértelmű véleményt alakítottak ki a biztonságpolitikai kérdésekről. 

Az eredmények megerősítik, hogy a kötelező katonai szolgálat gondolata a PiS és a Konföderáció szavazói körében a legrokonszenvesebb.

 

A bizonytalanok egyre inkább támogatják a sorozást? 

A bizonytalan szavazók körében, amely csoport a jövőbeli választások szempontjából különösen fontos, a kötelező katonai szolgálatról szóló legutóbbi közvélemény-kutatás meglepően egyértelmű képet fest. Ennek tagjai általában kevéssé egyértelmű nézetekkel rendelkeznek, ám többségük támogató ezen a téren. 

Közülük 60 százalék pártolja a felvetést, ezen belül 20 százalék erőteljesen, 40 pedig mérsékelten. Ez az eredmény hasonló az általános népességéhez, bár ebben az esetben az erőteljes támogatók aránya különösen magas. 

Ennek a megoldásnak lényegesen kevesebb ellenzője van, mindössze 23 százalék, közülük 9 százalék inkább nem ért egyet az ötlettel, 14 pedig határozottan ellenzi azt. Bár a bizonytalan választókat gyakran óvatosabbnak tartják a védelemmel és az állami intézményekkel kapcsolatos kérdésekben, az ellenzés mértéke itt is korlátozott. 

Ebben a csoportban a legmagasabb azok aránya, akik nem tudnak egyértelmű választ adni. A bizonytalan szavazók 17 százalékának nincs véleménye erről a kérdésről, ami a legmagasabb eredmény az összes megkérdezett politikai csoport között. Ez arra utalhat, hogy az általános támogatói tendencia ellenére ennek a csoportnak egy része még nem alakított ki véleményt. 

Európai tendenciába illik a lengyel közvélemény eltolódása 

A kötelező katonai szolgálat támogatottságának erősödése Európa szempontjából jelzi, hogy keleten nő a társadalmi készség a védelem fokozására és az elrettentési kapacitások megerősítésére. Lengyelország a NATO keleti szárnyának egyik kulcsállama, így a közvélemény elmozdulása arra utal, hogy a térségben egyre inkább tartósnak ítélik az orosz fenyegetést.

Ha a támogatottság tartósan nő, az politikai felhatalmazást adhat a hadsereg bővítésére. Mindez illeszkedik az európai védelmi kiadások növekedésének általános trendjéhez, hiszen a tagállami költések jelentősen emelkedtek az elmúlt években, így a társadalmi támogatottság megjelenése politikai döntésekhez adhat mozgásteret.

Ez nemcsak regionális, hanem uniós szinten is növelheti a nyomást a védelmi kiadások tartós emelésére és a tartalékos rendszerek átalakítására. Magyarországon a kötelező katonai szolgálatot 2004-benfüggesztették fel, azóta a kormányzati narratíva kizárja az újbóli bevezetést. Ezt a narratívát több nemzetközi kutatás is alátámasztja: a Külkapcsolatok Európai Tanácsának (ECFR) felmérése szerint 58 százaléka elutasítja a kötelező katonai szolgálat újbóli bevezetését.  

Kapcsolódó:

Borítókép: Wikimedia Commons