Egy friss amerikai jelentés szerint az Amazon az Amazon Business nevű platformján keresztül lényegében beépült az önkormányzatok és iskolakerületek beszerzési rendszereibe, és ezt arra használja, hogy algoritmusokkal vezérelt, „dinamikus” árképzéssel drágítsa a közpénzből finanszírozott vásárlásokat.  

Ahelyett, hogy az intézmények klasszikus, fix árú, versenyeztetett közbeszerzési szerződéseket kötnének, sok helyen olyan megállapodásokra álltak át, ahol az árak folyamatosan változnak – az algoritmusok belső logikája szerint. A jelentés alapján a városok, megyék és iskolakerületek 2023-ban már 2,2 milliárd dollárt fizettek, ami közel négyszerese a 2016-os szintnek. Az Amazonnal szerződött iskolakerületek egyenként nagyjából kétszer annyit költenek ellátmányra, mint azok, amelyek nem ilyen kapcsolatban állnak a céggel.  

A „dinamikus árazás” a gyakorlatban azt jelenti, hogy ugyanazért a termékért ugyanazon a napon egészen más összeget fizethet két szomszédos intézmény. A jelentés egyik példája szerint egy 12 darabos Sharpie filctollkészletet az egyik iskolakörzet 8,99 dollárért, a szomszédos körzet viszont 28,63 dollárért vett meg ugyanazon a napon, ugyanarról a felületről. Az ILSR elemzése szerint a 100 leggyakrabban rendelt termék esetében a legmagasabb ár átlagosan 136 százalékkal haladta meg a legalacsonyabbat, vagyis a vizsgált önkormányzatok átlagosan 17 százalékot takaríthattak volna meg, ha mindig a legalacsonyabb árat fizetik. Eközben egy független beszállító összehasonlító mintában az esetek 68 százalékában olcsóbbnak bizonyult, mint az Amazon.  

A kritikusok szerint az érintett cég a közbeszerzés logikáját írja át:

a fix, előre rögzített árak és a nyílt verseny helyett egy platformalapú monopólium felé tolja a rendszert, ahol az algoritmus dönti el, ki mennyiért jut alapvető iskolai és irodai eszközökhöz.

A kényelem és az egyfelületes beszerzés rövid távon vonzó, hosszabb távon viszont drága „rejtett adóvá” válik az adófizetők számára, miközben a helyi kkv-k és beszállítói hálózatok piacot veszítenek. Az Amazon nemcsak a helyi beszerzéseket uralja: hasonló módon terjeszkedik az amerikai szövetségi beszerzési rendszerekben is, például a General Services Administration kereskedelmi platformprogramján keresztül, ahol a pilotidőszak első két évében az eladások 96 százalékát vitte el.  

Magyar szempontból az amerikai történet arra figyelmeztet, hogy nem maga a digitális közbeszerzés a kockázat, hanem a szabályozatlan platformfüggőség. Ha az állam, az önkormányzatok vagy ágazati fenntartók (iskolaközpontok, kórházi rendszerek) nagy tömegben egyetlen nagy piactérre állnak át, akkor a beszerzés kikerülhet a klasszikus versenyjogi, átláthatósági keretek közül, és könnyen egy profitmaximalizáló „fekete doboz” logikája alá kényszerülhet.

A magyar e-közbeszerzési rendszer, a Közbeszerzési Hatóság és a versenyhatóságok feladata az, hogy már a kisebb, „vonal alatti” online beszerzéseknél is kikényszerítsék a nyílt versenyt, tiltsák az alternatív ajánlatokat kizáró feltételeket, valamint biztosítsák az árak, rendelési adatok, illetve az algoritmikus árazás utólagos auditálhatóságát. Ez illeszkedik az EU új platformszabályozási (DMA/DSA) keretének szelleméhez, és egyben annak feltétele is, hogy a magyar közpénzek ne egy globális platform profitját, hanem a valós értékteremtést és a hazai beszállítói bázist erősítsék. 

Kapcsolódó: