A magyar építőipar évek óta tartó nehezebb, kihívásokkal teli helyzetét követően idén végre tartós fordulatra utaló jeleket láthatunk. A szektor a GDP 7, a kapcsolódó ágazatokkal együtt közel 13 százalékát adja, így a teljesítménye az egész gazdaságra kihat. Ezt ismerte fel a kormányzat, amikor az elmúlt hónapokban megújította az otthonteremtési támogatásokat.  

Megfordult a trend 

A gazdasági nehézségek, az uniós források csökkenése, az állami beruházások visszaesése, a magas infláció és a drasztikusan megemelkedett építési költségek miatt 2022–2024 között az ágazat nem teljesített jól. Ugyanakkor idén ősszel megfordult a trend: szeptemberben első kellemes meglepetése volt, hogy a termelés volumene az alacsony augusztusi bázishoz képest 16,4 százalékkal ugrott, és éves összevetésben is hasonló ütemben nőtt.  

A fordulatot a szeptember 1-jén elindított Otthon Start Program, azaz a fix 3 százalékos kamatozású, első lakást vásárlóknak és építőknek szóló hitel, továbbá a 300 milliárd forintos állami tőkeinjekcióval felpörgő Lakhatási Tőkeprogram indította el. Nem meglepetés, hogy októberben már új rekord született:  

257 milliárd forint új lakáshitelt helyeztek ki – ez a valaha mért legnagyobb havi volumen –, amelynek túlnyomó része az Otthon Starthoz köthető. 

A szakma és az elemzők szerint a két program együttes hatása 2026-tól már jól látható élénkülést hozhat: optimista forgatókönyvek szerint évente 25–30 ezer, de akár 34 ezer új lakás is átadható, miközben a felújítási piac is magára találhat. 

Megjöttek a friss KSH-adatok 

Ebbe a kedvező folyamatba tökéletesen illeszkednek a KSH októberi adatai, amelyek már a második egymást követő hónapban hoztak két számjegyű éves növekedést, illetve egyértelműen jelzik, hogy az építőipar kilábalt a több éve tartó gödörből. 

A nyers és a munkanaptényezővel kiigazított index egyaránt 9,7 százalékos bővülést mutat 2024 októberéhez képest, azaz szeptember után továbbra is erőteljes a lendület. 

A két fő építménytípus közül az épületek építése 14,7, az egyéb építményeké (út, vasút, híd, közmű, energetikai beruházások) 3,7 százalékkal nőtt, ám a részletes ágazati adatokból már látszik a valódi fordulat: az épületek építése ágazat 46,1, az egyéb építmények építése pedig 20,2 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbi rendkívül alacsony bázishoz képest.  

Igaz ugyanakkor, hogy a legnagyobb súlyú speciális szaképítés (alvállalkozók, szerkezetkész, gépészet, burkolás stb.) 12 százalékkal elmarad a tavaly októberitől – ez is mutatja, hogy a nagy volumenű új projektek egy része még csak most indul be, a szakipari kapacitások felfutása pár hónapos csúszással követi a generálkivitelezői szerződéseket. 

Mi várható a közeljövőben? 

A jövő szempontjából a szerződésállomány adatai a leglátványosabbak és legbiztatóbbak, azaz az októberben megkötött új kontraktusok volumene 49,1 százalékkal haladja meg a tavalyit, ezen belül az egyéb építményekre kötöttek értéke igen nagy mértékben, 95,1 százalékkal nőtt. Igaz, az épületek építésére vonatkozó új szerződések egyelőre csupán 7,4 százalékkal emelkedtek, vagyis most elsősorban az infrastruktúra- és közlekedésfejlesztési nagyberuházások pörgetik a rendelésállományt.  

Jó hír az is, hogy az október végi teljes szerződésállomány már 49,9 százalékkal nagyobb, mint egy éve, ezen belül az egyéb építményekre vonatkozó 85,7 százalékkal nőtt, míg az épületek építésére kötött szerződéseké 10,6 százalékkal csökkent, ám ez utóbbi a korábbi lakóingatlan-piaci visszaesés öröksége, amit az Otthon Start most kezd érdemben ellensúlyozni.  

Kiemelt kép: Freepik

Kapcsolódó: