Az Európai Bizottság újabb lépést tett afelé, hogy a háború további támogatásához szükséges pénzt – rendkívüli jogi megoldásokkal és a vétók megkerülésével – az orosz befagyasztott vagyonból teremtse elő. Ezzel azonban politikai és jogi értelemben egyre mélyebbre süllyed.
Az Európai Unió minősített többséggel jóváhagyta az orosz vagyonra vonatkozó uniós szankció határozatlan idejű meghosszabbítását. Ennek egyetlen oka volt: az eddig félévente kötelező, az Oroszország elleni szankciók meghosszabbításáról szóló szavazás, illetve az azon felmerülhető tagállami vétók megakadályozása. Az új intézkedés határozatlan időre hosszabbítja meg a hat hónapos ciklust, annak megváltoztatásához pedig csak az országok minősített többségének támogatására lesz szükség. Ez lényegében biztosítaná, hogy akár 210 milliárd euró értékű orosz vagyon az EU területén maradjon – amit aztán át lehet játszani Kijevnek, hogy folytatni tudja a háborút. A terv nem titkolt célja az is, hogy lehiggassza az egyre idegesebb Belgiumot, ahol a szankcióknak köszönhetően 180 milliárd eurónyi eszköz vár a sorsára. Egy erősen vitatott jogi csavarral ugyanis az Európai Bizottság (Németország erős támogatásával) az orosz állami vagyont akarja felhasználni Ukrajna finanszírozására, ám Belgium – tartva a pénzügyi és jogi következményektől – határozottan tiltakozik az ötlet ellen, többek között éppen azzal érvelve, hogy egy esetleges tagállami vétó esetén a szankciók megszűnnének, neki pedig azonnal vissza kellene szolgáltatnia a moszkvai központi bank akkor már nem is létező pénzét. A Bizottság véleménye szerint így, hogy a szankciók esetén eltörlik a féléves felülvizsgálati kötelezettséget és határozatlan idejűvé teszik azokat, Belgium aggodalmainak egy részét félre lehet söpörni.
„A brüsszeliek a mai napon átlépik a Rubicont. Ma délben egy olyan írásos szavazás veszi kezdetét, amely jóvátehetetlen károkat okoz az uniónak.
A szavazás tárgya a befagyasztott orosz vagyon, amelyről eddig félévente szavaztak az uniós tagállamok, és hoztak egyhangú döntést. A mai eljárással az egyhangúság követelményét a brüsszeliek egy tollvonással megszüntetik, nyilvánvalóan jogellenesen.
Az Európai Unióban a mai döntéssel megszűnik a jogállamiság, és az európai vezetők a szabályok fölé helyezik magukat. Az Európai Bizottság ahelyett, hogy őrködne az uniós szerződések betartása felett, módszeresen megerőszakolja az európai jogot. Teszi ezt azért, hogy folytathassa a nyilvánvalóan megnyerhetetlen háborút Ukrajnában. Mindezt fényes nappal, kevesebb mint egy héttel az Európai Unió legfontosabb döntéshozatali szerve, az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács ülése előtt. Ezzel az Európai Unióban a jog uralma helyére a bürokraták uralma lép, vagyis beáll a brüsszeli diktatúra.
Magyarország tiltakozik a döntés ellen és mindent megtesz a jogszerű állapot helyreállítása érdekében.”
Orbán Viktor
A javaslatot a 27 EU-tagállam közül 25 támogatta, Magyarország és Szlovákia ellenezte. Belgium támogatta ugyan a tervet, de felszólította a Bizottságot, hogy haladéktalanul dolgozzon ki alternatív lehetőségeket is az orosz vagyon kvázi elkobzása helyett. Eddig az ilyen lehetőségekkel (például a közös hitelfelvétellel) a tagállamok ellenállása miatt Ursula von der Leyen nem kívánt érdemben foglalkozni, ám Belgium mellé most becsatlakozott Málta, Bulgária, majd nem kis meglepetésre az egyik EU-s gigász, Olaszország is. Ez utóbbi alaposan megkeverheti a vétó eltörlésével már leosztottnak hitt bizottsági lapokat, különös tekintettel arra, hogy a jövő heti, december 18-i EU-csúcson egy véglegesnek szánt döntést kellene hoznia a tagállamoknak az ukrán segélyezés folytatásának ügyében.
A méret a lényeg
Azzal ugyanis, hogy Olaszország Belgium mellé állt, ellenezve az EU tervét, hogy a befagyasztott orosz vagyont használja fel Ukrajna lélegeztetőgépen tartására, az EU népességét és szavazati erejét tekintve harmadik legnagyobb országa lépett színre az Európai Bizottsággal szemben. Belgium heves tiltakozásának az alapja az, hogy semmiféle konkrét garanciát nem kapott arra vonatkozóan, ki fogja valójában kifizetni az oroszok kötelezően visszatérítendő pénzét a szankciók (bármilyen ok miatt) feloldása esetén. A jelek szerint Olaszország megértette a problémát, amely jogi és pénzügyi következményeit tekintve akár az eurózóna pénzügyi összeomlásával és a globális rendszer súlyos megroppanásával is járhat. Giorgia Meloni így most határozottan a belga javaslat, az alternatív lehetőségek felkutatása mellett tette le a voksát, ami természetesen semmilyen formában nem illeszkedik a brüsszeli tervekbe.
A négy ország (Belgium, Málta, Bulgária és Olaszország) indoklásában külön kihangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság tervét nem tartják megalapozottnak, ezért szólítják fel arra, hogy
folytassa Ukrajna pénzügyi szükségleteinek kielégítése érdekében az alternatív lehetőségek feltárását és megvitatását az uniós és a nemzetközi joggal összhangban, kiszámítható paraméterekkel, jelentősen kevesebb kockázattal, egy uniós hitelkeret vagy áthidaló megoldások alapján.
Meglepő, hogy éppen Olaszország utal a közös hitelfelvétel általi ukrán finanszírozás lehetőségére, miután Franciaország mellett így is a legnagyobb az adósságállománya – a magyar vétó a kölcsönnel kapcsolatban azonban sokkal nyomósabb érv az ötlet ellen. A hitelfelvételhez ugyanis nincs jogi kiskapu: a 27 tagállam egyöntetű beleegyezése szükséges hozzá, márpedig az Orbán-kormány már hivatalosan jelezte, hogy Ukrajna finanszírozásába a tagállamok ismételt eladósítása árán nem fog belemenni.
A négy ország természetesen még akkor sem tud blokkoló kisebbséget alkotni, ha menet közben Magyarország és Szlovákia is csatlakozik hozzájuk. Az azonban elérhető, hogy a jövő heti EU-csúcson a konszenzus ekkora hiánya már döntésképtelenséget eredményezzen, jogi indoklással akasztva meg Brüsszel háború folytatására szőtt terveit. Olaszország erőteljes fellépése ráadásul még nagyobb hitelt ad a belga tiltakozásnak: Giorgia Meloni eddig szívvel-lélekkel támogatta az orosz szankciókat, és annak ellenére sem próbált kibújni az ukrán segélyezés alól, hogy kormánykoalíciója finoman szólva is megosztott a kérdésben.
A négy ország nem mellesleg mélyen helyteleníti a Bizottság „vétókijátszási” fordulatát is, amit Orbán Viktor egyszerűen a brüsszeli diktatúra nyílt kezdetének nevezett. Ahogy a Politico írja: annak ellenére, hogy az EU egységének megőrzése érdekében megszavazták a lépést, ellenzik, hogy a Bizottság tovább menjen, és Belgium tiltakozása ellenére „kifossza” az Euroclear értéktár orosz részlegét. Mint fogalmaztak, a szankciókkal kapcsolatos esetleges vétók kiiktatása „semmilyen körülmények között nem lehet előzménye az oroszországi immobilizált eszközök esetleges felhasználásáról szóló döntésnek, amelyet szigorúan tagállami vezetői szinten kell meghozni”.
Belgium aggodalmát erősítve közben az Orosz Nemzeti Bank bejelentette, hogy a brüsszeli lépésre válaszul azonnal pert indít az Euroclear ellen az orosz állami vagyon nemzetközi joggal összeegyeztethetetlen felhasználása ellen, több száz milliárd eurót követelve vissza, ha a blokk bármilyen módon hozzányúl az összeghez. Közleményében a jegybank arra figyelmeztet, hogy minden elérhető platformon, beleértve a nemzeti és nemzetközi bíróságokat és szervezeteket, támadást indít Belgium és az Európai Unió ellen a törvénytelenség miatt, amit Moszkva egyszerűen csak „rablásként” emleget. A bank ezzel éppen azt a nyomást fokozza, amelybe most Olaszország is betársult Belgium mellé.
***
Kapcsolódó:
Fotó: EU
