A vállalatok kemény megadóztatása végül nem eredményezte a várt többletbevételeket: a gazdasági növekedés gyenge maradt, a külföldi befektetők bizonytalanná váltak és a közpénzügyek konszolidációja továbbra is elérhetetlennek tűnik. 

A szlovák pénzügyminisztérium súlyos kihívásokkal szembesül a költségvetési bevételek tervezésekor: három kulcsadó – a társasági adó, az áfa és a tranzakciós illeték – bevételei több száz millió euróval maradnak el a várttól, a teljes kiesés pedig nagy valószínűséggel meghaladja az egymilliárd eurót.  

A kormány a gyenge teljesítményt továbbra is külső hatásokkal magyarázza, ám a Trend cikke szerint a valódi ok az, hogy a szlovák gazdaság elérte az adóterhelési korlátját. A hibásan beállított konszolidáció egyik közvetlen következménye a visszafogott növekedés: 2025 harmadik negyedévében Szlovákia mindössze 0,8 százalékkal bővült, ami az EU egyik legrosszabb eredménye. 

Elpuskázott lehetőség és hibás adópolitika 

A feldolgozóipar – különösen az autóipar – továbbra is a növekedés motorja, és a német gyártók kapacitásáttelepítési hulláma elvileg teret nyithatna nagyobb hozzáadott értékű beruházásoknak. A pozsonyi kormány azonban nem élt ezzel a lehetőséggel: épp a legrosszabb időszakban vezette be a régió legmagasabb társaságiadó-kulcsát (24 százalék az ötmillió euró feletti árbevételű cégek számára) és mellé egy új pénzügyi tranzakciós adót – a banki átutalásokra vetített 0,4 százalékos kulccsal.  

A társasági adóból a 2025-re tervezett több mint 5 milliárd euró helyett december elejéig mindössze 4 milliárd folyt be, a legnagyobb probléma azonban a már említett tranzakciós illeték: a várt 574 millió euró helyett csak 297 milliót hozott, miközben ez az adó torz ösztönzőket teremt. A cégek ugyanis ezáltal egyre több pénzügyi műveletet teljesítenek készpénzben, ami rontja az áfa- és társaságiadó-beszedést is. Szlovákiának nincs olyan fejlett online áfairányító rendszere, mint Magyarországnak, így ez az intézkedés több kárt okoz, mint amennyit használ. 

A lassuló gazdaság és a növekvő állami kiadások oda vezetnek, hogy a közpénzügyek továbbra is kritikus állapotban vannak, a hiány pedig a GDP 5 százaléka körül marad. 

Miért nem működik a konszolidáció? 

A tavalyi konszolidációs csomag súlyosan érintette a vállalatokat és a háztartásokat, különösen az áfaemelésen keresztül. A Szlovák Nemzeti Bank ugyanakkor arra figyelmeztet: a bevételnövekedés jelentős része elolvad, mert az államnak pótlólagos kiadásokat kell finanszíroznia, például az egészségügyet vagy az energiaár-kompenzációkat. A tartósan növekvő kiadási struktúra jelenti az ország legnagyobb szerkezeti problémáját, és továbbra sincs jele annak, hogy a jelenlegi kormány valóban készen állna ezek visszavágására. 

Megjegyeznénk 

A Trend portál elemzése kritikus hangvételű, ami illeszkedik az ellenzéki profiljához, ugyanakkor a bemutatott adatok és szakmai idézetek összhangban állnak a Szlovák Nemzeti Bank és a költségvetési tanács korábbi figyelmeztetéseivel. Magyar szempontból különösen fontos megjegyezni, hogy egy stabil, növekvő és kiszámítható Szlovákia Magyarország érdeke, hiszen a két ország gazdasága mélyen integrált, az autóipari és beszállítói értékláncok összeérnek, emellett a régió megítélése is közös. 

A politikai stabilitás legalább ilyen kulcskérdés. Robert Fico kormánya jelenleg nem hajlik a reformokra, a fiskális mozgástere szűkül és instabil koalíciós hátországra támaszkodik – ez pedig Magyarország számára is kockázat, hiszen Fico az EU-ban Budapest egyik legfontosabb szövetségese, de meggyengült gazdasági alapokkal kevésbé lehet kiszámítható partner. 

A kilátások borúsak: sem a kormány, sem az ellenzék nem képes stabil, a reformok átviteléhez elegendő többséget létrehozni, a politikai térkép széttöredezett, a következő években pedig várhatóan a belső alkudozások, az ad hoc adóemelések és az osztogató költségvetési politika határozza meg a gazdaságirányítást. Ez sem a beruházásoknak, sem a régió hosszú távú stabilitásának nem kedvez