A februári választásokat finoman szólva sem fogják a legsikeresebbek közé sorolni a koszovói történelmet írók:

az ország leghosszabb kormányválsága alakult ki, de európai léptékben is kimagasló „teljesítményt” hozott össze Albin Kurti ügyvivő kormánya.

Az általa vezetett Vetëvendosje (Önrendelkezés) párt ugyanis 48 mandátumot tudott megszerezni a 120 fős parlamentből, így kisebbségi ügyvivői kormányzásba kényszerült, amit sikertelen kormányalakítási kísérletek jellemeztek.

Korábbi cikkünkben már részletesebben összeszedtük, hogy milyen tényezők és történések vezettek a mostani koszovói választásokig:

Hogy alakulnak a mostani pártpolitikai erőviszonyok a „kormányoldalon”?

A Vetëvendosje, a mostani kormánypárt továbbra is Koszovó legerősebbje, de már messze jár a 2021-es, 50 százalék feletti csúcstámogatottságától. Albin Kurti ezt pontosan látja, ezért ezúttal tudatosan igyekszik bővíteni a párt szövetségi körét: megőrizte eddigi kisebb koalíciós partnereit (Alternativa, Guxo), és bevonja a politikailag inkább jelképes jelentőségű Albán Demokrata Keresztény Pártot (PDK) is a lehető legtöbb mandátum megszerzése érdekében.

A PDK időközben új vezetőt választott: Bedri Hamza lett az elnök, egyben a miniszterelnök-jelölt.

Bár a jelöltlista részben megújult, a párt komoly belső gondokkal küzd. Helyi szinten több korábbi fellegvárat elvesztettek, sőt a belső megosztottság is szűkíti a mozgásterüket. A vezetőváltás önmagában kevés lesz, ha azt nem követi stratégiai irányváltás.

Így áll az ellenzék

A Koszovói Demokrata Liga (LDK) a februári választáson javított korábbi eredményén, mégis csak a harmadik helyen végzett.

Lumir Abdixhiku pártelnök „a remény listájaként” mutatta be a jelölteket, valamint stabilitást, gazdasági fejlődést, intézményi rendet ígér az országban.

A párt több kisebb formációval is előválasztási megállapodást kötött, ami szintén arra utal, hogy próbálja szélesíteni a bázisát és biztosítani a parlamenti jelenlétét.

A szerb kérdés

A februári kormányalakítási kudarc újra megmutatta Koszovó egyik mélyebb strukturális problémáját:

a politikai megosztottság mellett a szerb kisebbségi képviselet kérdése is gátolja az előrelépést.

Az albán pártok szinte egyöntetűen kizárják az együttműködést a belgrádi hátterű Szerb Listával, miközben a többi kisebbségi képviselő támogatása is megoszlik. Így matematikailag is nehéz egy olyan többséget kialakítani, amely képes lenne kormányt alakítani, pláne hosszú távon működtetni. Ez a patthelyzet azonban könnyen állandósulhat, ha a december végi választás sem hoz egyértelmű eredményt.

Miért fontos mindez Magyarország számára?

Ha Koszovóban tartós marad a belpolitikai válság, az tovább fokozhatja a feszültséget a szerbek és az albánok között, főleg Észak-Koszovóban. Ez pedig közvetve Szerbiára is visszahat, amely Magyarország egyik legfontosabb stratégiai partnere a Nyugat-Balkánon. Hazánk feltétlen érdeke egy kiszámítható, stabil régió, hiszen enélkül nem lehet sem biztonságról, sem gazdasági fejlődésről beszélni.

A politikai bizonytalanság elriasztja a befektetőket, lelassítja a fejlesztéseket, beleértve a magyar vállalatok részvételével tervezett projekteket is.

Bár Magyarország mozgástere korlátozott a koszovói belpolitikában, egy működő, kompromisszumképes koszovói kormány sokat segítene abban, hogy a térség ne a bizonytalanságban sodródjon tovább, hanem lassan, de biztosan az európai integráció felé haladjon, ezáltal a tőke szabad áramlása is beindulhasson.

Az év végi koszovói választáson tehát közvetve a régió további sorsa is múlhat.

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Mesterséges intelligencia segítségével készült (ChatGPT)