Újabb törésvonal bontakozik ki Nyugaton: míg az Egyesült Államok és Kanada növelné, Franciaország és Németország visszafogná Ukrajna finanszírozását – derül ki a Politico új felméréséből. 

Miközben a közelgő EU-csúcson késhegyre menő vita várható Ukrajna további finanszírozásáról, a háborút leginkább erőltető országok társadalmi ítélete már koránt sincs összhangban a kormányok akaratával.  

Egy friss, a Politico megbízásából készült, több mint tízezer válaszadót megkérdező közvélemény-kutatás szerint markáns törésvonal rajzolódik ki Ukrajna támogatásának kérdésében az Európai Unió két legnagyobb állama, Franciaország és Németország, valamint az angolszász szövetségesek – az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Kanada – között. Miközben az utóbbi három országban a közvélemény inkább a pénzügyi és katonai támogatás fenntartása vagy növelése felé hajlik, Franciaországban és Németországban többségbe kerültek azok, akik csökkentenék a Kijevnek nyújtott segítséget. 

Az adatok szerint Németországban a válaszadók 45 százaléka támogatná Ukrajna pénzügyi segélyének csökkentését, miközben mindössze 20 százalék növelné azt. Franciaországban hasonló, bár valamivel kevésbé éles a kép: 37 százalék kevesebb támogatást adna, 24 százalék viszont többet. Ezzel szemben az Egyesült Államokban a megkérdezettek legnagyobb csoportja (37 százalék) a pénzügyi támogatás növelését pártolja – Kanadában ez az arány 35 százalék. 

A bal kéz és a jobb 

A támogatás mellett és ellen felsorakoztatott érvek is következetes mintázatot mutatnak. Mind az öt vizsgált országban a további segítségnyújtás leggyakrabban említett indoka az volt, hogy nem szabad precedenst teremteni az erőszakos területszerző háborúkra.  A segélyek csökkentését pártolók viszont elsősorban a költségekre és a nemzetgazdaságra nehezedő nyomásra hivatkoztak. Vagyis az európai közvélemény egyre inkább úgy érzékeli, hogy a jelenlegi korszak fájdalmas politikai kompromisszumokat követel, és Ukrajna finanszírozása sem kivétel ez alól: a közpénzek felhasználása a választók figyelmét mindinkább a belpolitikai prioritások felé tereli. 

A megosztottság nemcsak pénzügyi, hanem katonai téren is jelentkezik. Az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában és Kanadában a válaszadók közel 40 százaléka támogatná a katonai segély növelését, míg nagyjából 20 százalék ellenzi azt. Németországban ezzel szemben csupán 26 százalék emelné a katonai támogatást, miközben 39 százalék visszavenne belőle. Franciaországban szinte tökéletes egyensúly alakult ki: 31 százalék növelést, 30 csökkentést szeretne. 

A Politico felmérése külön figyelmet szentel a menekültkérdésnek is, ahol Németország élesen kilóg a mezőnyből. A megkérdezettek fele szerint Berlin kevesebb ukrán menekültet fogadjon be a jövőben, és ugyanennyien vélik úgy, hogy csökkenteni kellene a már az országban élő ukránok támogatását. Egy olyan országban, amely 2022 óta több mint egymillió ukrán menekültet fogadott be, ez a szám egyértelműen a társadalmi fáradtság mélyülésére utal, amely már nemcsak a költségvetési és katonai kérdésekre, hanem a konfliktus szélesebb társadalmi következményeire is kiterjed. 

Fontos ugyanakkor, hogy a csökkenő támogatási hajlandóság nem jár együtt Oroszország megítélésének javulásával. A poll szerint mind az öt ország válaszadói továbbra is támogatják az Oroszország elleni szankciókat, ami arra utal, hogy még ott is, ahol a közvélemény visszafogná Ukrajna közvetlen támogatását, Moszkva háborús finanszírozási képességei korlátozásának az igénye megmaradt. 

***

Kapcsolódó:

Fotó: rawpixel