Egy brit kutatóintézet szerint a kriptovaluták lehetővé teszik, hogy külföldi pénz tiszta adományként jelenjen meg a kampányfinanszírozásban. Magyarországnak is készülnie kell erre, különösen a kripto-ATM-ek és -tőzsdék ellenőrzésével.
A londoni Royal United Services Institute (RUSI) friss tanulmánya szerint a kriptodevizák alapvetően átalakítják a választási beavatkozásokat, jelentősen növelve azok „támadási felületét”. A brit kormány egy új választási törvénycsomagot készül elfogadni, amely a külföldi befolyásolás elleni védelmet erősítené, ám a tervezet komoly hiányosságokat mutat a kriptodeviza-alapú politikai pénzmosás kezelésében.
A pénzmosás mechanizmusa
A tanulmány szerint a hagyományostól eltérően a politikai pénzmosás esetében nem bűncselekményből származó pénz tisztítása a cél, hanem
az ellenséges vagy ellenérdekelt államhoz, érdekcsoporthoz fűződő kapcsolat eltüntetése.
A folyamat egyszerű, ám hatékony: egy látszólag jogos belföldi adományozó kriptovalutában kap jelentős összeget – mondjuk, 2 millió fontot bitcoinban vagy Tether stablecoinban –, ebből 1 milliót megtart jutalékként, a maradék 1 milliót pedig fiat valutában, magánszemélyként adományozza.
Lényegében tehát a látszólag tiszta múltú magánadományozót kriptóval megvesztegetik, mégpedig azért, hogy más pénzét – szép summáért – adományként továbbítsa.
A probléma súlyosságát jelzi, hogy a Kremlhez köthető szereplők aktívan fejlesztik a kriptovaluta-alapú eszközöket: például az A7A5 stablecoint kifejezetten a szankciók megkerülésére hozták létre, a kettős felhasználású termékek beszerzését kriptofizetéssel oldják meg, míg Európa-szerte szabotázsakciókat finanszíroznak digitális eszközökön keresztül. Egyes források szerint mindezek érdekében a szankcionált Promsvyazbank és az A7 LLC is fejlesztett kriptoeszközöket.
Emellett az orosz érdekeltségek bitcoint bányásznak az ellenőrzésük alatt álló területeken, így Abháziában és a megszállt Donyec-medencében, ahol nyomkövetés és múlt nélküli, frissen bányászott kriptotokeneket állítanak elő.
A brit rendszer sérülékenységei
A RUSI elemzése rámutat:
a britek pénzmosás elleni szabályozása naiv, a felügyeleti szervek pedig alulfinanszírozottak ahhoz, hogy ez ügyben hatékonyan fellépjenek.
A legnagyobb kihívást azok az adományozók jelentik, akik nem brit adófizetők. Míg egy brit állampolgár esetében az adóhatóság (HMRC) adatai elvileg lehetővé tennék a pénzfolyamok nyomon követését, addig egy külföldi illetőségű ember jövedelme láthatatlan marad.
A titkosszolgálatok bevonása sem jelentene megoldást. Ezek a szervezetek ugyanis távolságtartók a belpolitikai ügyekben – nem utolsósorban a Wilson-kormány idejéből eredő bizalmatlanság miatt –, így a választási bizottsággal és más kormányzati intézményekkel való együttműködés törvényi alapra helyezése elkerülhetetlen – érvel a RUSI tanulmánya.
A Reform UK párt esete
A gyakorlati példák már most aggasztók. A Nigel Farage vezette Reform UK az egyetlen brit parlamenti párt, amely kriptovalutában is fogad adományokat. Az idén októberben érkezett az első jelentős kriptoeszköz-alapú összeg a brit politikában, feltehetően épp a Reform UK-hoz. A párt egy lengyel fizetési szolgáltatót, a Radomot választotta, amelynek van brit bejegyzett entitása, de a Virtual Asset Service Provider-regisztrációja Lengyelországban található. Ez a brit hatóságok számára megnehezíti az adatok elérését, ráadásul a lengyel Európa egyik leglazább kriptovaluta-szabályozása.
Amíg az Egyesült Királyságban gyakorlatilag tilosak a kriptodeviza-ATM-ek – épp azért, mert lehetővé teszik a készpénz anonim kriptovalutává konvertálását –, addig Lengyelországban körülbelül 300 ilyen üzemel.
Pedig a bitcoin-ATM-ek kiválóan alkalmasak arra, hogy a kriptoeszköz-egyenleg terhére fiat készpénzt vegyenek fel, szinte lehetetlenné téve a pénzmosás nyomon követését.
A Financial Times beszámolója szerint ugyanakkor a Reform UK az idén közel 200 ezer fontot fizetett vissza 18 adományozónak, ami jelzi a párt aktív erőfeszítéseit a nem rezident támogatók megszólítására. Nick Candy, a párt egyik vezető alakja áprilisban nyíltan beszélt arról, hogy kampányt indítanak az offshore adományozók megtalálására. Bár formálisan a brit cégek tulajdonosi háttértől függetlenül jogosultak adományozni, ez a kiskapu pontosan az a szabályozási rés, amelynek a bezárását a Cameron-kormány megígérte, majd elmulasztotta.
A RUSI javaslata szerint átfogó reformokra van szükség, például a kötelező adatmegosztásra a HMRC és a Választási Bizottság között, csak brit adófizetők lehetnének adományozók, bezárnák az offshore vállalati kiskapukat, valamint szigorúbb kriptoszabályozást vezetnének be.
Veszélyek a régiónkban
A kelet-közép-európai térségben is reális veszély a kriptoalapú politikai finanszírozás megjelenése, és a magyar szabályozásnak is fel kell készülnie hasonló fenyegetésekre. Kiemelt figyelmet igényelnek a kriptotőzsdék és a kriptoeszközöket fiat pénzre váltó bankautomaták – a lengyel példa mutatja, hogy ezek jelentik az egyik legnagyobb sérülékenységet.
Szabályozásokkal és vizsgálatokkal érdemes átvilágítani a nagyobb ingatlantranzakciókat, a jelentősebb eszközbeszerzéseket, a nemesfémvásárlásokat és az egyéb magas értékű ügyleteket. A pénzmosás elleni szabályokat különösen ott kell szigorúbban felügyelni, ahol nagyobb készpénzmozgások fordulnak elő. A hibrid hadviselés eszköztárában a kriptovaluta már nem elméleti lehetőség, hanem valós veszély, amelyre a demokratikus államoknak hatékony választ kell adniuk.
Kiemelt kép (illusztráció) – Freepik
Kapcsolódó:

