A Financial Times online kiadásának hasábjain szólt nagyot a bevezetőben említett hír, ami persze nem volt előzmények nélküli. A friss információk szerint az Egyesült Államok kormánya megtorló intézkedésekkel fenyeget európai vállalatokat az Európai Unió amerikai technológiai óriásokkal szembeni fellépése miatt. Washington úgy véli, hogy az EU és tagállamai „diszkriminatív és zaklató” perekkel, adókkal, továbbá bírságokkal és szabályozásokkal sújtják az amerikai szolgáltatókat. 

A feszültség december 5-én érte el a csúcspontját, hiszen az EU az X-re éppen ekkor  

szabott ki 120 millió eurós (mintegy 46 milliárd forintos) bírságot, a Google és a Meta elleni vizsgálatok is folyamatban vannak,  

emellett korábban is számos büntetést kaptak e cégek, főleg az adatvédelmi elvek megsértése miatt. Az USA különösen az EU Digitális szolgáltatásokról szóló rendeletét (DSA) kifogásolja. Jamieson Greer amerikai kereskedelmi képviselő név szerint említett olyan európai cégeket – például a német DHL-t, SAP-t és Siemenst, valamint a francia Mistralt és Capgeminit –, amelyek amerikai piaci hozzáférése ezek után komolyan sérülhet. A nyilatkozata egyértelmű:  

ha az EU folytatja az amerikai cégek versenyképességét korlátozó gyakorlatát, az USA díjakat vagy korlátozásokat vezethet be a külföldi szolgáltatásokkal szemben a hazai piacon.  

Ez a lépés tovább élezi a washingtoni–brüsszeli kereskedelmi feszültséget, annak ellenére, hogy júliusban megállapodás született Trump vámjainak enyhítéséről. A Financial Times kiemeli, hogy az USA 2023-ban 109 milliárd eurós szolgáltatásexport-többletet ért el az EU-val szemben, miközben az árukereskedelmi hiány 157 milliárd euró volt. Az Európai Bizottság erre reagálva hangsúlyozta: az unió egy nyitott, szabályalapú piac, ahol a szabályok minden vállalatra egyformán és megkülönböztetés nélkül vonatkoznak. 

Mi van a háttérben? 

A friss fejlemények hátterében álló kereskedelmi feszültség gyökerei azonban mélyebbre nyúlnak. Nem az emlegett december 5-i bírság volt az első, sokkal inkább az utolsó csepp amerikai részről. Elon Musk, az X tulajdonosa ekkor azonnal reagált: először kamunak, mellébeszélésnek, azaz „bullshit”-nek nevezte a döntést, majd nemes egyszerűséggel a tőle megszokott stílusban felszólította az EU-t saját maga feloszlatására.  

Ezt a nyilatkozatot, amely az USA-ban azonnal politikai hullámokat vert, nem hagyták szó nélkül más amerikai prominensek sem, a Trump-adminisztráció kulcsfigurái sorban kiálltak Musk mellett. Marco Rubio külügyminiszter szerint a bírság „nemcsak az X, hanem minden amerikai techplatform és az amerikai nép ellen irányul”. J. D. Vance alelnök is élesen fogalmazott, szerinte az EU-nak a szólásszabadságot kellene támogatnia, nem pedig amerikai cégeket támadni. Brendan Carr, a Szövetségi Hírközlési Bizottság (FCC) elnöke pedig úgy vélte, hogy Európa jól menő amerikai techcéget büntet pusztán azért, mert azok sikeresek. Maga Trump pedig december 8-án „csúnya bírságnak” minősítette az esetet, hozzátéve, hogy ezzel Európa „rossz irányba megy”. 

Jöhet a Huaweihez hasonló amerikai üldöztetés? 

Ezt követően annyira nem is meglepő, hogy az Egyesült Államok Kereskedelmi Képviselőjének Hivatala (USTR) közleményében kilenc európai vállalatot nevezett meg potenciális célpontként egy készülő, úgynevezett Section 301 vizsgálat keretében. Ez vámokat és egyéb kereskedelmi korlátozásokat jelenthet amerikai részről – ugyanazt a mechanizmust alkalmazva, amit korábban Kína ellen használtak, kezdetben a Huawei és a ZTE kínai távközlési óriás esetében.  

A konkrétan megnevezett cégek listája: Accenture, Amadeus IT Group, Capgemini, DHL Group, Mistral AI, Publicis Groupe, SAP, Siemens és Spotify.  

Ezek a vállalatok jelenleg szabadon működnek az amerikai piacon, de most célkeresztbe kerültek. Meglepő módon e kilenc cég egyike sem reagált nyilvánosan erre a fenyegetésre, egyikük sem adott ki állásfoglalást vagy nyilatkozatot, ami arra utalhat, hogy belső egyeztetések zajlanak, vagy óvatosak a nyilvános konfrontációval. 

Az EU védekező állásponton 

Az Európai Unió oldaláról a reakciók védekezők, de határozottak. Thomas Regnier szóvivő hangsúlyozta, hogy „szabályaink egyformán és tisztességesen vonatkoznak minden, az EU-ban működő cégre”, egyértelműen tagadva a diszkrimináció vádját. Maroš Šefčovič kereskedelmi biztos pedig december 15-én úgy nyilatkozott, hogy az EU meg fogja védeni a technológiai szuverenitását, egyúttal elismerte, hogy folyamatos kapcsolatban állnak az amerikai tárgyalópartnerekkel, köztük Howard Lutnick kereskedelmi miniszterrel és Robert Greerrel. Ez a kapcsolat is mutatja, hogy a háttérben diplomáciai erőfeszítések zajlanak a konfliktus enyhítésére. (És tegyük hozzá, hogy az EU-nak igen korlátozott a technológiai szuverenitása, tekintettel arra, hogy a fent felsorolt cégek ismertségben és globális használati mutatókban a nyomába sem érnek az olyan amerikai óriásoknak, mint az OpenAI, a Meta, a Google vagy a Microsoft.) 

Érdekesség, hogy a feszültség már több hete forr: onnan datálódik, amikor november végén Howard Lutnick Brüsszelben felvetette, hogy az EU enyhítse a DSA és a Digitális piacokról szóló rendelet (DMA) szabályozását az acél- és alumíniumvámok csökkentése fejében. Emellett a Trump-adminisztráció új, portálunkon is sokat idézett nemzetbiztonsági stratégiája nyíltan kritizálja az EU-t mint transznacionális testületet, amely „semmibe veszi a politikai szabadságot és a szuverenitást”, különös tekintettel a „szólásszabadság cenzúrájára”. Mivel az USA a digitális szabályozást nemzetbiztonsági kérdésként kezeli, ami tovább bonyolítja a helyzetet. 

Mit veszíthet a régiónk? 

A júliusi kereskedelmi megállapodás ellenére – amely Trump EU-val szemben beígért vámjainak enyhítését célozta – a feszültség eszkalálódott. Az unió így most komoly dilemmával szembesül: ragaszkodjon-e a szabályozási szuverenitásához, amely a digitális óriások hatalmának korlátozását szolgálja, vagy inkább a kereskedelmi békét válassza az Egyesült Államokkal, elkerülve a vámokat és korlátozásokat.  

Ez a vita különösen fontos a közép- és kelet-európai régió számára, ahol a gazdaság szorosan kapcsolódik a német és francia nagyvállalatok értékláncaihoz. Ha az Egyesült Államok korlátozza ezeknek a cégeknek az amerikai piaci hozzáférését, az visszafoghatja a beruházásokat, az exportot és a beszállítói megrendeléseket a térség országaiban, amelyek növekedése nagyrészt exportvezérelt és külföldi működő tőkére épül, ezért különösen érzékeny minden olyan EU–USA kereskedelmi feszültségre, amely bizonytalanságot teremt a multinacionális vállalatok stratégiájában. Hosszabb távon a technológiai és digitális szabályozás körüli konfliktus befolyásolhatja azt is, hogy régiónk országai mennyire tudnak bekapcsolódni a magasabb hozzáadott értékű szolgáltatásokba és innovációs láncokba például a mesterséges intelligencia vagy a digitális szolgáltatások területén.  

Kapcsolódó: 

C

Címlapfotó: ChatGPT