December 17-én, szerdán Brüsszelben EU–Nyugat-Balkán csúcsot tartottak, ahol nyugat-balkáni országok vezetői egyeztethettek a tagállamok állam- és kormányfőivel annak érdekében, hogy új lendületet vehessen a bővítés folyamata. 

Az ötoldalas deklaráció igazából semmit újat nem mond a csatlakozási folyamat állásáról vagy éppen arról, hogy miként lehetne minél hamarabb csatlakoztatni ezeket az államokat az unióhoz. Ukrajnáról és a jogállamiságról jutott a szövegbe bőven, ráadásul a „közös pozíciót” igencsak gyengítette, hogy  

a 2012 óta tagjelölt Szerbia el sem ment erre a csúcsra. 

Merre tart a bővítési folyamat? 

Nem sok érdemi előrelépést ígér a dokumentum, mivel a központi narratíva inkább az ukrán csatlakozást helyezi előtérbe. Ahhoz képest, hogy nemrég az Európai Bizottság Montenegró előrelépéseit üdvözölte, a mostani közös állásfoglalás jókora visszalépés. 

A nyilatkozat központi eleme a bővítési folyamat újrafogalmazása volt:  

azaz minden ország a saját érdemei alapján haladhat, de a csatlakozás nem automatikus, hanem szigorú feltételekhez kötött. 

A dokumentum hangsúlyozza a fokozatos integrációt, amelynek során a jelöltek már a tagság előtt is bekapcsolódhatnak egyes szakpolitikákba, a belső piac bizonyos elemeibe.  

Ennek egyik kulcsfogalma azonban a reverzibilitás, vagyis az országoknak nyújtott kedvezmények visszavonhatók, ha a reformjaik elakadnak. 

Ez nemcsak „fegyelmezési eszköz”, hanem egyértelmű politikai nyomásgyakorlás. 

A csúcstalálkozó gazdasági fókuszát a 6 milliárd eurós Növekedési Terv (Growth Plan) adta, amely egy strukturális reformokhoz és infrastrukturális beruházásokhoz kapcsolt támogatási rendszer. Ennek része a SEPA-csatlakozás, a roamingdíjak csökkentése, a digitális integráció és a zöldfolyosók fejlesztése. Magyarország számára ezek közvetlen gazdasági előnyökkel járnának közlekedési, logisztikai és munkaerőpiaci szempontból is. Csakhogy a kérdés továbbra is az, hogy a térség jelenlegi státusza megmarad-e, vagy sikerül onnan továbblépni a csatlakozás felé. 

Semmi érdemi külpolitika 

A nyilatkozatban hangsúlyos szerepet kapott az EU kül- és biztonságpolitikájához való igazodás, gyakorlatilag a csatlakozás feltételeként megszabva az Oroszország elleni szankciók elfogadását és az azokhoz történő igazodást.  

Elvárásként fogalmazták meg az Ukrajna melletti rendíthetetlen kiállást is, ami viszont a bővítés blokkosodásához vezethet. 

Ezek után nem csoda, hogy Szerbia – amely ezer szállal kötődik Oroszországhoz – inkább távolmaradt ettől. Ráadásul Aleksandar Vučić szerb elnököt rendszeresen bírálják „jogállamisági” problémákra hivatkozva. Még ha ebben lenne is igazság, ugyanilyen jellegű kritikát  

Ukrajna irányába nem fogalmaztak meg az elég nyilvánvaló korrupciós botrányok ellenére sem, bár hasonlókat az EU vezetése is találna a saját berkein belül. 

Vannak azonban olyan területek, még ha nem is sok, ahol a brüsszeli agenda és a magyar érdek egybeesik: ilyen a térség stabilitásának és biztonságának növelése, a migráció és az embercsempészet elleni fellépés, valamint az energetikai összekapcsoltság erősítése. 

Az unióhoz való érdemalapú csatlakozás is idesorolható lenne, ám ez úgy tűnik, csak elvi szinten létező törekvés Brüsszelben. 

Miért maradt távol Szerbia? 

Szerbia nem vett részt a csúcstalálkozón, mert az Európai Unió nem ismerte el az általuk megvalósított reformok eredményeit, így politikai konszenzus hiányában ismét elutasította a csatlakozási tárgyalások 3. klaszterének megnyitását.  

Vučić szerint a távolmaradásával Szerbia érdekeit és méltóságát védi, miután az elmúlt négy évben történt alkotmánymódosítások és más intézményi reformok ellenére sem történt érdemi előrelépés az integrációban.  

Jól látható tehát, hogy az EU eljárása megingatja a csatlakozási folyamat hitelességét, illetve demotiválja a társulni kívánó és reformokat végrehajtó országokat. 

Úgy tűnik, hogy a nyugat-balkáni bővítési folyamat a jelenlegi uniós vezetés alatt nem fog sokat előmozdulni, főleg nem Szerbia esetében. A feltétlen ukrán támogatás mellett azonban a legtöbb esély Montenegró csatlakozására van, és ha a geopolitikai folyamatok úgy alakulnak, Albánia is uniós tag lehet az évtized végére. 

Kapcsolódó: 

Címlapfotó: Mesterséges intelligencia segítségével készült (ChatGPT)