A zöldátmenet sikerét nem elsősorban a technológiai innováció vagy a piaci reformok döntik el, hanem a fogyasztók bizalma, tájékozottsága és az, hogy mennyire érzik védettnek magukat a szabályozások által. Ez a meglepő következtetés egy friss Flash Eurobarometer-felmérésből rajzolódik ki, amely rávilágít: az európai fogyasztók – különösen a hátrányos helyzetű csoportok – érthetőbb számlákat, nagyobb átláthatóságot és erősebb fogyasztóvédelmet várnak el. 

A piaci liberalizáció paradoxona 

A felmérés különösen figyelemre méltó eredménye, hogy a liberalizált energiapiacokon, ahol elméletileg szabad a szolgáltatóválasztás, meglepően alacsony a váltási hajlandóság. Ez nem azért van, mert a fogyasztók elégedettek lennének a jelenlegi szolgáltatójukkal, hanem mert  

a váltást bonyolultnak, kockázatosnak vagy egyszerűen értelmetlennek érzik.  

A probléma gyökere, hogy a fogyasztók döntő többsége egyáltalán nem érti az energiaszámláját, ami alapvetően megakadályozza a döntéshozatalt és a piac hatékony működését. 

Kelet-közép-európai sajátosságok 

A régióban a lakosság energiapiaci tudatossága kiemelt jelentőségű lenne, mégpedig az európai felmérés szerint azért, mert az úgynevezett energiaszegénység kockázata itt magasabb, a jövedelmek alacsonyabbak, így az energiaárak társadalmi hatása is erősebb. Ez magyarázza a hazai lakossági és kisvállalati rezsivédelem létjogosultságát. A régióban különösen jelentős ez a probléma, mivel a fogyasztók túlnyomó többsége egyszerűen nem érti az energiaszámláját, és még a magasabb képzettségűek számára sem egyértelműek a különböző díjak, kedvezmények, díjstruktúrák, ami gyengíti a zöldtudatosság terjedését. 

A zöldáram költségkihívása 

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a zöldáram önköltsége általában magasabb a hagyományos energiaforrásokénál. Az energiatárolás rendszerszinten még nem megoldott, az akkumulátoros tárolók és a szivattyús tározók beruházási költségei pedig nagyon magasak, így a zöldáram még hosszú évekig drágább lesz.  

Ez a gazdasági realitás pedig megnehezíti a fogyasztók meggyőzését a zöldátállás előnyeiről. 

A „naptarifa” és az edukáció szükségessége 

Nálunk mérföldkő lesz a lakossági piacon az úgynevezett KIF4 naptarifa bevezetése, amely a vezérelt (korábban éjszakai) tarifát egészítheti ki vagy válthatja fel. Ez lehetőséget teremt arra, hogy a fogyasztók a nap- és széláramfelesleg idején olcsóbban fogyasszanak energiát, támogatva ezzel a rendszer kiegyensúlyozását. 

A döntéshozóknak azonban szembe kell nézniük azzal, hogyha hosszabb távon ösztönözni szeretnénk a tudatosabb energiafelhasználást és a zöldenergia-felesleg nagyobb arányú elfogyasztását – elsősorban tarifarendszer-alapú ösztönzőkkel –, akkor ahhoz rendkívül széles körű kisvállalati és lakossági edukációra, felvilágosításra lesz szükség. 

Az egyszerűség lehet a kulcs 

Nagyon fontos, hogy a lehető legegyszerűbb, legátláthatóbb idősávos árazást vezessék be az egész régióban. Bár az okosmérők technikailag megkönnyítik a komplex tarifastruktúrák kezelését, az Eurobarometer-felmérés egyértelműen azt mutatja, hogy  

Európa-szerte nagy a bizonytalanság és a félreértés az energiaköltségekkel kapcsolatban.  

Vagyis a technikai lehetőség önmagában nem elegendő, ha a fogyasztók nem értik a rendszert, nem is fogják használni.  

A felmérés végső üzenete tehát az, hogy a kelet-közép-európai térségben az energiaátmenet sikere az egyszerűbb, átláthatóbb és igazságosabb energiapiac megteremtésén múlik, nem pedig pusztán a technológiai fejlesztéseken. 

Fotó: Freepik

Kapcsolódó: