Brüsszel rendet ígér a kínai kiscsomagok világában a termékbiztonság védelmében, miközben a tervezett EU-s vámadatközpont egy újabb integrációs lépést vetít előre, amely a tagállami ellenőrzések egy részét központosítaná.
Az EU-ban a „de minimis” (kis értékű mentességi küszöb) sokáig meggyorsította a határon átnyúló kiscsomagok megérkezését, mert az alacsony értékű küldeményeknél kevesebb papírmunka és kisebb ellenőrzési teher társult a vámkezeléshez. Ez még egy olyan korszakban született, amikor a kisebb csomagok inkább ajándékok, és alkalmi rendelések voltak, nem pedig napi milliós áruáramlás.
A rendszer azonban már nem a régi. Először az áfaoldalon fordult nagyot a világ: 2021. július 1-től megszűnt a 22 euró alatti importküldemények áfamentessége, vagyis elvileg minden behozott áru áfaköteles. Ezzel párhuzamosan az EU bevezette az egyablakos importrendszert (Import One Stop Shop), amely a 150 euró alatti, az unión kívülről érkező online vásárlások áfájának egyszerűbb beszedését célozta.
A vámoknál viszont megmaradt egy kiskapu, a 150 euró alatti küldemények vámmentessége, amelyet eredetileg a kis értékű csomagok arányos kezelésére találtak ki, nem pedig több milliárd darabos, ipari léptékű küldeményáradatra.
Az Európai Bizottság összefoglalói szerint ezek ma is vámmentesek, miközben áfát és vámáru-nyilatkozatot már igényelnek.
Kiscsomaggyorssávból rendszerkockázat
A szigorítások mögött nagyon is prózai az ok-okozati lánc: a kiscsomagok mennyisége „felrobbant”, miközben a vám- és piacfelügyeleti kapacitás nem nőtt ugyanilyen tempóban, ami főleg a termékek biztonsági ellenőrzésén érhető tetten. Az EU igazságügyi biztosa, Michael McGrath szerint az unió nem védi elég hatékonyan a fogyasztókat: a hatóságok túlterheltek, és csak a veszélyes termékek kis részét „fogják meg”. A kockázatos kategóriák között a játékok és kozmetikumok visszatérően előkerülnek. A számok beszédesek: 2024-ben több mint 4,6 milliárd alacsony értékű csomag érkezett az EU-ba, amelynek a 90 százaléka Kínából jött.
A Bizottság ezért egyrészt erősítené a határokon átnyúló ügyek uniós vizsgálatát, másrészt a platformokra is nagyobb nyomást helyezne, hogy ne legyen elég egy problémás termék „törlése” a felelősség elkerüléséhez. Ennek része, hogy a kínai Shein ellen uniós szinten is vizsgálódnak a platformszabályozás (Digital Services Act) alapján, illetve egyes tagállamok – például Franciaország – külön is lépéseket helyeztek kilátásba a veszélyes termékek miatt.
Egyszerű törlés helyett szankciók
A kereskedelempolitikai eszközök most konkrét dátumot és „árcédulát” kapnak. Az EU Tanácsa 2026. július 1-től fix, 3 eurós vámterhet vezet be a 150 euró alatti, az unión kívülről érkező e-kereskedelmi kiscsomagokra. Ennek a számítása terméktípus-alapú lesz, áruosztályozó kód szerint, vagyis ha egy csomagban több eltérő kategóriájú árucikk van, a vámteher is „nőhet”. Ennek célja a tisztességes verseny, a fogyasztói kockázatok csökkentése, a csalások visszaszorítása és a környezeti terhek mérséklése.
A nagy váltás azonban nem csak a 3 euróról szól: a Bizottság és a tagállamok már jelezték, hogy a 150 eurós vámmentességet 2026-tól kivezetik, és a teljes rendszer középtávon, a 2028-ra felállítandó EU-s vámadatközpontra támaszkodna, ami egységes és digitális vámadatplatformot ad majd az EU vámuniójának. Ehhez kapcsolódik a 2 eurós kezelési díj ötlete: a Bizottság korábban 2 eurós díjat vetett fel az EU-n kívülről érkező csomagokra, hogy legyen pénz a pluszellenőrzésekre, azonban ennek időzítése és végleges formája még politikai vita tárgya.
Új korszak a csomagimportban
Magyar szemszögből a történet nemcsak „brüsszeli szigor”, hanem végrehajtási és versenyképességi kérdés is. Ha az EU tényleg jobban szűri a veszélyes importot, az csökkenti a fogyasztói kockázatot, valamint teret adhat a hazai kiskereskedőknek és kkv-knak, amelyek eddig gyakran olyan szereplőkkel versenyeztek, amelyek a szabályoknak való megfelelés költségének egy részét „kikerülték” a határon.
Így az EU-n kívüli platformok várhatóan az unión belüli raktározás felé terelhetik a logisztikát, mert így egyszerűbb a vámkezelés és kezelhetőbb a kockázat. Az a cég, amely erre időben felkészül a szabályozás, az ellenőrzés és a logisztikai infrastruktúra terén, az piaci előnyre tehet szert.
Kapcsolódó:

