A görög kereskedelmi szövetség adatai szerint az unióba érkező 150 euró alatti értékű csomagok több mint 90 százaléka Kínából származik, a dél-európai országba pedig napi kb. 50 ezer ilyen érkezik. Ennek az az eredménye, hogy 

minden ötödik euró, amit a görög fogyasztók ezeken az online platformokon költenek el, Kínában landol, mindeközben a hazai kereskedőknek meg kell felelniük a hazai áfa- és vámkötelezettségeknek. 

Ez a rendszer nagyban torzítja a versenyt: egyrészt versenyhátrányba hozza az európai vagy ebben az esetben a görög vállalkozásokat, másrészt az államoknak komoly költségvetési veszteségeket okoz. Görög becslések alapján  

az e-kereskedelem dömpingje éves szinten mintegy 190-200 millió euró kiesést jelent a nemzetgazdaságuk számára, ami már makroszinten is érzékelhető hatás. 

A francia hatóságok rendszerszintű uniós és nemzeti jogsértéseket tártak fel, amelyek jelentős bírságokat vontak maguk után. Novemberben a Shein franciaországi jelenléte jelentősen visszaesett:  

az ügyet övező intenzív sajtóvisszhangot követően az eladásaik 70 százalékkal csökkentek, a platform pedig visszacsúszott a 46. helyre az online kereskedők rangsorában. 

Mit csinál eközben Brüsszel? 

Az uniós pénzügyminiszterek tanácsa, az Ecofin elvi döntést már hozott: 2026-tól megszűnne a 150 euró alatti csomagokra vonatkozó vámmentesség. A kérdés azonban nem az irány, hanem a végrehajtás részletei. Mikor lép életbe az új rendszer? Egységes lesz-e az alkalmazása minden tagállamban? Ki viseli majd az adminisztratív díjakat, illetve hogyan lehet megakadályozni, hogy ezek közvetlenül a fogyasztókra háruljanak? 

Különösen érzékeny pont a már EU-n belüli raktárakat fenntartó platformok kezelése, hiszen amennyiben itt megmaradnak a kiskapuk, a szabályozás jóval kevésbé lesz hatékony. 

Mit tud tenni Magyarország? 

A Shein és a Temu hazánkban is egyre nagyobb mértékben hódít. Magyar szempontból a görög tapasztalat egyértelmű figyelmeztetés, hiszen a hazai kis- és e-kereskedelem szerkezete hasonlóan sérülékeny, miközben az áfabevételek szerepe a költségvetésben kiemelkedő.  

A jelenlegi rendszer fenntartása hosszabb távon nemcsak vállalkozásokat szoríthat ki a piacról, hanem a gazdaságpolitikai mozgásteret is szűkíti. 

Érdemes megfontolni a francia modell egyes elemeinek átvételét: a hatósági fellépés erősítését, a platformok felelősségének kiterjesztését, valamint egy olyan uniós szintű mechanizmus támogatását, amely rendkívüli esetekben ideiglenesen korlátozhatja a harmadik országbeli szereplők hozzáférését az egységes piachoz. 

A Shein és a Temu körül kialakult vita lényegében nem kizárólagosan az olcsó termékekről vagy az online vásárlás egyszerűségéről szól – ezek csupán a felszíni tünetei egy mélyebb gazdasági kihívásnak. A valódi kérdés az, hogy az Európai Unió, benne Magyarországgal, képes-e megőrizni és megvédeni azt a gazdasági modellt, amely a jogkövető piaci működésre, a vállalkozások közterheinek kiegyensúlyozott viselésére és a fogyasztóvédelemre épül. A görög és a francia példa világosan megmutatta: ha az uniós tagállamok nem lépnek fel határozottan a harmadik országból érkező szabálykerülő kereskedelmi gyakorlatokkal szemben, az hosszú távon nemcsak a helyi vállalkozásokat gyengíti, hanem az állami költségvetés, a foglalkoztatás és a társadalmi stabilitás alapjait is megingathatja. A tét tehát nem kisebb, mint hogy Európa képes-e a saját szabályait szuverén módon érvényesíteni a globális verseny feltételei között. 

Kapcsolódó: 

Borítókép: Mesterséges intelligencia segítségével készült (ChatGPT)