Az Egyesült Államok toronymagasan uralja az adatközpontok világát közel 4200 aktív létesítménnyel, míg Európa nagyjából 3500-zal próbálja kialakítani a saját digitális szuverenitását. Közben Ázsia csendesen, de nagyon is következetesen építkezik.  

A digitális gazdaság évtizedek óta növekszik, de a mesterséges intelligencia térhódításával 2025-ben minden eddiginél nyilvánvalóbbá vált az új erővonal: nemcsak az számít, hol készül egy termék, hanem az is, hol fut. A Visual Capitalist ábráján a világ adatközponttérképét láthatjuk, az erőviszonyok megoszlása pedig világos. 

A lista élén az Egyesült Államok áll 4165 adatközponttal, ami nagyjából a világ teljes kapacitásának 38 százaléka. Ez már nem egyszerű dominancia, inkább a digitális infrastruktúra abszolút hegemóniája. Az Amazon, a Google, a Microsoft és a többiek régóta építik a saját felhőbirodalmukat, a mesterséges intelligencia megjelenése azonban berobbantotta az adatközpont-őrületet. Az OpenAI például olyan építési ütemet diktál, amitől a fél iparág a fejét fogja: 1,4 ezermilliárdos infrastrukturális kötelezettségvállalást villantott 2035-ig. Bár a fenntarthatóság egyre lényegibb kérdés, az amerikai adatközpontpiac jelenleg verhetetlen. Európa a második helyen közel 3500 adatközponttal. A három fő zászlóvivő Nagy-Britannia 499, Németország 487, valamint Franciaország 321 létesítménnyel.  

Ezt tisztességes infrastruktúrának is lehetne mondani, ha a digitális szabályozás és a bürokrácia nem nőne lényegesen gyorsabban, mint a kapacitás. Az EU-t régóta fűti a digitális szuverenitás becsvágya, ám az agyonszabályozással csak a külföldi befektetések száma csökken: a technológiai óriások döntő része amerikai, a nagy MI-beruházások így nem Európában koncentrálódnak. Pedig a kontinens északi-nyugati része – Írországtól a Benelux-országokig – energiahatékony működéssel, kedvező természeti erőforrásokkal és erős hálózati infrastruktúrával próbálja ellensúlyozni a technológiai hiányt. Ám a nagy ugrás – a saját felhőóriások vagy az európai MI-központok létrejötte – továbbra is várat magára. 

A harmadik pólus Ázsia és Óceánia, ahol Kína vezeti a listát 381 adatközponttal, de Ausztrália (274), India (271) és Japán (242) is jól látható már a térképen. A régió – minden politikai és szabályozási különbsége ellenére – mára a világ legdinamikusabban növekvő adatpiaca. Ha a következő tíz évben lesz olyan globális szereplő, amelyik képes csökkenteni az amerikai adatközpontfölényt, az Ázsia lesz. 

*** 

Fotó: Dreamstime