Idén ez már a második koszovói választás volt, az elsőt februárban tartották. Akkor a kormánypárt, a Vetëvendosje megszerezte a relatív többséget a parlamentben, de ezzel nem tudott stabil kormánykoalíciót kialakítani.  

Az ellenzéki pártok nem segítették a stabil kormányzás létrejöttét, Albin Kurtiéknak ugyanis kétszer sem sikerült megszerezniük az abszolút többséghez szükséges szavazatot 

– így az alkotmányos szabályoknak megfelelően Osmani elnök feloszlatta a parlamentet, majd kiírta az előre hozott választásokat. 

A választás eredménye 

Közel teljes feldolgozottság mellett az látszik, hogy a Vetëvendosje eredménye 50 százalék környékén billeg, ami jelentős, kb. 10 százaléknyi erősödést jelent. Számunkra talán csodálkozásra adhat okot, hogy az 50 százaléknyi felhatalmazással a párt csupán billeg az abszolút többség határán: Koszovó ugyanis nagyon arányos választási rendszert alkalmaz, ellentétben a magyarországi arányos-többségi vegyes szisztémával, így ott sokkal nagyobb a politikai bizonytalanság és instabilitás, ami hosszú távon nem tesz jót Koszovó jövőjének. 

Albin Kurti jelenleg ügyvivő miniszterelnöknek tehát 61 képviselő kell ahhoz, hogy biztosan stabil kormányt alkosson. Mivel ennyire a határon billeg, nagy jelentősége lehet a diaszpóra- és a kisebbségi szavazatoknak, ahol a 20 garantált hely közül 10 a szerbeknek van fenntartva. Ez utóbbiak közül az összeset a Szerb Lista szerezte meg, így Albin Kurti  

nagy valószínűséggel egy kisebb párttal koalíciós kormányzásra kényszerül. 

Jó eséllyel csak néhány mandátum hiányzik majd az abszolút többséget jelentő 61 helyhez a 120 fős parlamentben, így talán nem ismétlődik meg a 2025-ös év politikai káosz korszaka. 

Nem egyszerű azonban Kurtival… 

A koszovói belpolitika klasszikus bal–jobb felosztás helyett egyre inkább a „szuverenista–globalista” tengely mentén szerveződik. Kurti politikája az állam jelenlétének kiterjesztésére különösen az északi, szerbek lakta térségekben közvetlenül ütközött az Európai Unió és részben az USA konfliktuskezelési elképzeléseivel. 

Ez vezetett például az Egyesült Államokkal fenntartott hagyományosan jó kapcsolat mélypontra süllyedéséhez. 

Az ellenzék éppen ezt rója fel Kurti kormányzásának hibájaként: szerintük a túlzottan konfrontatív fellépés elszigeteli Koszovót, sőt veszélyezteti annak európai integrációját. A mostani választási eredmény azonban azt mutatja, hogy a társadalom jelentős része kockázatokat is hajlandó vállalni az állami szuverenitás erősítéséért, ami a szerbellenesség miatt is alakulhatott így. 

Különbségek februárhoz képest 

A Vetëvendosje eredményének változása a februári választáshoz képest. Készítette: Mihálovics Zoltán politológus, geopolitikai elemző 

Részvétel a decemberi előre hozott parlamenti választáson, települések szerint. Készítette: Mihálovics Zoltán politológus, geopolitikai elemző 

Az adatokból egyértelműen látszik, hogy mindegyik településen növelte az előnyét a Vetëvendosje: az északi, szerbek is lakta országrészben ez a növekedés elenyésző volt, néhány százaléknyi, esetenként 1 százalék alatti.  

Ehhez képest Dél-Koszovóban bőven 10 százalék felett nőtt a fő kormánypártra átszavazók aránya.  

A februári parlamenti választások eredménye települések szerint. Készítette: Mihálovics Zoltán politológus, geopolitikai elemző 

A decemberi előre hozott parlamenti választások eredménye települések szerint. Készítette: Mihálovics Zoltán politológus, geopolitikai elemző

Mindezt a koalíciós partner, a Koszovói Demokrata Liga (LDK) bánta, ugyanis a legnagyobb arányban tőlük szavaztak át a kormánypártra. Az Albán Demokrata Keresztény Párt (PDK) nagyjából ugyanolyan eredményt ért el, mint korábban. 

Mindez azért történhetett, mert az ellenzéki szavazóknak valószínűleg elegük lett a politikai válságból, és annak érdekében, hogy egy stabilabban kormányozható országot hozzanak létre, átszavaztak a fő kormánypártra. Mivel az LDK-t nem tartották megbízható koalíciós partnernek, a választók így erős üzenetet küldtek nekik:  

az ország stabilitása és kormányozhatósága elsőbbséget élvez a rövid távú politikai szereplésvágy és a politikai taktikázások ellenében akkor is, ha ehhez az általuk talán nem annyira kedvelt kormánypártra kellett szavazni. 

Ha Kurti egy kisebb pártot is maga mellett tudhat, akkor esélye lehet egy stabil kormánykoalícióra, ami sokkal megbízhatóbb, mint az LDK-vel való együttműködés. Lehetősége adódik továbbá megválasztani egy stabil kormányt, amit Albin Kurti vezethet – a jelenlegi elképzelések szerint a következő általános választásokig. 

Kapcsolódó: 

Címlapfotó: Mesterséges intelligencia (ChatGPT) segítségével készült