A neves McKinsey tanácsadó vállalat december eleji, rendszeres negyedévi globális cégvezetői adatfelvételének megállapításait a karácsony előtti napokban tette közzé, amelyben 1011 nagyvállalat első számú üzleti döntéshozóját kérdeztek meg. Meglepetésre a saját országuk gazdasági feltételeit jobbnak ítélték meg, 37 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt hat hónapban jobbak lettek a körülmények (szeptemberben csak 31 százalékuk gondolta ezt), míg 42 százalék vár javulást a következő fél évben (ez korábban 34 százalék volt). Az optimizmus leginkább a globális délen – Afrikában, Latin-Amerikában és a Közel-Keleten – növekedett, míg Kína és India továbbra is a legderűlátóbb. Észak-Amerikában az infláció március óta először került az öt legnagyobb kockázat közé, ennek ellenére  

a vállalatvezetők 63 százaléka profitnövekedésre számít a következő hat hónapban – ez a legmagasabb arány 2024 decembere óta.  

Optimisták a vásárlói kereslet alakulását illetően is: az idén először 52 százalékuk számít növekedésre, különösen a pénzügyi szolgáltatásokban és az energiaágazatban. 

A fenti ábra azt mutatja, hogy 2025 végére érezhetően javult a globális gazdasági hangulat. A „rosszabb” helyzetet érzékelők aránya 52-ről 37 százalékra csökkent, a „jobb” megítélések aránya pedig 26-ról 34 százalékra nőtt. A jövőt tekintve az optimizmus tovább erősödik: decemberben már 41 százalék számít javulásra, ahogy nőtt a semleges megítélések aránya is. Forrás: McKinsey, 2025. december  

Változott a kockázati térkép 

Korábban a kereskedelempolitika miatt aggódtak leginkább, legalábbis ez derült ki a júniusi és a szeptemberi felmérésből. Most azonban a geopolitikai instabilitás került előtérbe, míg a vállalati teljesítmény szempontjából a vásárlói kereslet várható alakulása lett a legfontosabb tényező. Ez a váltás azt mutatja, hogy  

a cégvezetők figyelme a vámháborús sokkokról a belső fogyasztói trendekre tolódott. 

Európai kettősség: a gazdaság javulhat, ám a politika veszélyforrás 

Európában a válaszadók stabilabb vagy javuló gazdasági feltételeket várnak, mint szeptemberben, ugyanakkor jelentősen nőtt a politikai instabilitástól való félelmük szintje. Leginkább a kontinensen végigsöprő belpolitikai konfliktusok kerültek fókuszba, amely kettősség különösen releváns az EU-tagállamok számára, ahol a politikai polarizáció közvetlenül befolyásolhatja a beruházási döntéseket és a fogyasztói bizalmat. 

Mire figyelnek? 

A felmérés alapján az egymilliárd dollár feletti bevételű vállalatok sokkal gyakrabban említik az új technológiákat – elsősorban a mesterséges intelligenciára való átállást – növekedési lehetőségként, mint a kisebbek. Azaz a cégvezetők prioritásai elmozdultak a makrogazdasági kockázatoktól a vásárlói igények és a technológiai fejlesztések felé. 

Az MI-beruházások továbbra is prioritást jelentenek, különösen a technológiai, a média- és telekommunikációs szektorban, valamint a szolgáltató iparágakban.  

A McKinsey adatai szerint az MI-integráció jelentős termelékenységnövekedést hozhat, ami részben ellensúlyozhatja a politikai és geopolitikai kockázatokat. A nagyobb cégek előnye itt egyértelmű, hiszen jobban hozzáférnek a szükséges tőkéhez és szakértelemhez. 
 

Mire érdemes figyelnünk? 

Magyarország szempontjából a felmérés legfontosabb üzenete az európai politikai instabilitás növekedése. Exportorientált gazdaságunk erősen függ a német, francia és olasz piac stabilitásától, így a belföldi politikai konfliktusok az EU-ban közvetlenül érintenek minket. Ugyanakkor  

a globálisan javuló hangulat és a vásárlói kereslet erősödése lehetőséget teremt a magyar vállalatok számára, különösen az MI-beruházások terén – gondoljunk az autóipari vagy IT-szektorra.  

Ha a hazai vállalatvezetők követik a nemzetközi trendeket, vagyis a technológiai átállásra, valamint a fogyasztóra helyezik a hangsúlyt, Magyarország profitálhat a fellendülésből. A McKinsey felmérése azt üzeni: a gazdasági kilátások javulnak, de a politikai kockázatok kezelése nélkül a növekedés törékeny marad. 

Kép: Freepik

Kapcsolódó: