A 2025-ös évben kezdődött és fejeződött be Elon Musk és a DOGE kudarcba fulladt kísérlete arra, hogy radikálisan átalakítsa az amerikai szövetségi kormány működését. Az adatok azt mutatják, hogy miközben a szövetségi munkavállalók száma történelmi mértékben csökkent, a kormány összkiadásai nem estek vissza. Éppen ellenkezőleg: az éves kiadások tovább növekedtek. 

A DOGE, vagyis az amerikai Department of Government Efficiency Office (az Elon Musk vezette kormányzati hatékonyságért felelős hivatal) nem kis paradoxonba sodorta a közigazgatási reform narratíváját. Egyrészt a történelem legnagyobb békeidőbeli közigazgatási munkaerő-csökkentését produkálta lassú agóniája alatt, vagyis 2025 első tíz hónapjában, másrészt a teljes szövetségi kiadások tovább emelkedtek ahelyett, hogy párhuzamosan követték volna a negatív vonalat.   

A Cato Intézet év végi, gyors visszatekintője azt erősíti meg, amit Elon Musk tavaly május végi távozásakor magunk is megállapítottunk: a DOGE az alapcélkitűzéseit és azok megvalósítási folyamatát tekintve egyaránt kudarcra volt ítélve. A hivatal eredetileg 2 ezermilliárd dolláros költségvetési megtakarítást tűzött ki célul – ezt később ezermilliárdra, végül a „szerény” 150 milliárdra szűkítették, miközben egy sor más cél is szerepelt a listán: a bürokrácia méretének csökkentése, a beszerzési folyamatok javítása, egy szabályozási reform kidolgozása és a technológiai hatékonyság növelése. 

Aztán jött a zavar: miközben a szövetségi foglalkoztatottak száma mintegy 271 ezerrel, azaz nagyjából 9 százalékkal esett vissza, 

a költségvetési kiadások nem zuhantak, hanem emelkedtek.  

Nem is keveset. 2025 első 11 hónapjában a kormány kiadásai 7,6 ezermilliárd dollárra rúgtak, ami nagyjából 248 milliárddal több, mint egy évvel korábban – nem mellesleg minden korábbi rekordot megdöntve.  

Ennek az anomáliának az oka valójában egészen egyszerű – és bizonyos szinten borítékolható is volt: a szövetségi kiadások túlnyomó részét az automatikus, kongresszus által meghatározott juttatások (entitlement programs) teszik ki, mint például a társadalombiztosítás. Ezeket az összegeket a végrehajtó hatalom nem képes érdemben lefaragni, hiszen a jogosultságokat a kongresszus adja és tartja folyamatos szinten. Vagyis a DOGE-nak egyszerűen nem voltak meg a szükséges eszközei a kiadások struktúrájának valódi átalakításához. 

Sok kicsi semmire sem megy 

A munkaerő-csökkentés azonban valóban történelminek nevezhető: a kilencszázalékos zuhanás békeidőben az eddigi legnagyobb, csak a második világháború és a koreai háború utáni leszerelésekhez hasonlítható. A 3,8 milliós szövetségi munkaerő 8 százalékát kitevő létszámcsökkentés – a postai dolgozókat nem számítva – önmagában is kolosszális, de az sem mellékes, hogy ezt több mint 150 ezer fő esetében „kivásárlással” és nem felmondással oldották meg.  

Ugyanakkor a manővernek a költségvetésre gyakorolt hatása kicsi volt, ha egyáltalán mérhető. A Cato-jelentés szerint egy 10 százalékos létszámcsökkentés mindössze körülbelül 40 milliárd dollár megtakarítást hozna évente, ami a teljes kiadási összeg töredéke, és alig észrevehető egy évi 7,6 ezermilliárd dolláros büdzsében. Nem véletlenül nevezte maga a DOGE exfőnöke, Elon Musk is mérsékelt sikernek saját szervezete működését és eredményeit.  

Összegezve: a DOGE 2025 januárja és novembere között (utóbbi dátum a megszüntetését is jelzi) egyáltalán nem változtatta meg a kiadási trendet, azonban olyan történelmi munkaerő-csökkentést produkált, amit érdemes feljegyezni. A lényeg azonban az, hogy sem az elnök, sem a hatáskörében eljáró iroda nem tudott alternatívát kínálni az olyan strukturális reformokra, amelyhez kongresszusi jóváhagyás lenne szükséges. Ilyen szempontból a DOGE egy ambiciózus, de valójában korlátolt eredményességű adminisztratív kísérlet volt, amely nemhogy nem érte el célját, de regnálása alatt annak éppen az ellenkezőjének lehetett tanúja.  

*** 

Kapcsolódó: 

Fotó: Fehér Ház