Az amerikai Council on Foreign Realtions (CFR) éves konfliktuskockázat-értékelése szerint az amerikai külpolitikai szakértők rendkívül aggódnak az amerikai nemzetbiztonságot és a nemzetközi stabilitást fenyegető összecsapások miatt, amelyek 2026-ban valószínűleg fokozódnak.  

A szakértők jelentésükben rangsorolták azt a harminc globális konfliktust, amely 2026-ban a legjelentősebb hatással lehet az Egyesült Államokra, és ezeket osztályozták valószínűség, illetve aszerint, hogy az adott esemény milyen hatást gyakorolhat Washington pozíciójára. 

Nagy hatással van az USA érdekeire az adott konfliktus, ha az közvetlenül fenyegeti az Egyesült Államok területét, egy védelmi szerződéses szövetségest vagy egy létfontosságú stratégiai érdeket, és ezért valószínűleg az USA katonai válaszlépését váltja ki.  

Közepes a hatás, ha a konfliktus közvetetten fenyegeti az Egyesült Államok területét és/vagy hatással van az USA számára stratégiai jelentőségű, de védelmi szerződéses szövetségesnek nem minősülő országra. 

Alacsony a hatás, ha a vészhelyzet az Egyesült Államok számára korlátozott stratégiai jelentőségű országot érint, de súlyos/széles körű humanitárius következményekkel járhat.  

A konfliktusokat a bekövetkezésük valószínűsége szerint magas, közepes és alacsony kategóriába sorolták. 

Első számú prioritású konfliktusok: Izrael, Ukrajna, Tajvan, Venezuela 

A jelentés szerint öt olyan konfliktus azonosítható, amely nagy valószínűséggel bekövetkezik 2026-ban, és jelentős hatással lehet az amerikai érdekekre. 

• Ciszjordánia: fokozódó feszültségek az izraeli biztonsági erők és a palesztinok között Ciszjordániában az izraeli telepek építése, a palesztinok politikai jogai és a gázai háború miatt. 

• Gáza: a Gázai övezetben megújuló harcok, amelyeket a Hamász militánsai és az izraeli biztonsági erők közötti egyre gyakoribb összecsapások váltottak ki, mélyítik a humanitárius válságot és súlyosbítják a regionális instabilitást. 

• Ukrajna: az orosz–ukrán háború fokozódása, amit a kritikus infrastruktúra és a lakott területek elleni támadások követ. 

• Venezuela: az Egyesült Államok bűnözői csoportokat célzó katonai műveletei közvetlen csapásokká fokozódnak, destabilizálva a Maduro-kormányt. 

• Belföldi zavargások: növekvő politikai erőszak és zavargások az Egyesült Államokban, amiket tovább súlyosbítanak a politikai ellentétek és a belbiztonsági intézkedések. 

Szintén öt olyan konfliktus szerepel a jelentésben, amelyek bekövetkezésének közepes a valószínűsége, de azok jelentős hatással lehetnek Washington érdekeire. 

• Irán vs. Izrael: az Irán és Izrael közötti fegyveres összecsapás megújulása, amit Irán nukleáris programjának újraindítása és az Izrael-ellenes regionális hálózatának újjáépítése okoz. 

• Kibertámadás: egy állami vagy nem állami szervezet mesterséges intelligenciával támogatott kibertámadást indít az amerikai kritikus infrastruktúra ellen. 

• Tajvan: Kína Tajvanra gyakorolt fokozott katonai, gazdasági és politikai nyomása súlyos válságot idéz elő a Tajvani-szorosban, amelybe a régió más országai és az Egyesült Államok is belekeverednek. 

• NATO: fegyveres összecsapások Oroszország és egy vagy több NATO–tagállam között, amiket az európai államok felé irányuló orosz provokációk fokozódása vált ki. 

• Észak-Korea: az észak-koreai nukleáris fegyverkísérletek újrakezdése fokozza a feszültséget a Koreai-félszigeten, ami más regionális hatalmak és az Egyesült Államok bevonásával fegyveres konfrontációt vált ki. 

Másodlagos prioritást élvező konfliktusok: Szudán, Afrika, Közel- és Távol-Kelet 

Három olyan másodlagos fontosságú feszültségforrást azonosítottak, amelyek nagy valószínűséggel bekövetkeznek, de alacsony hatással vannak az amerikai érdekekre. 

• Szudán: a polgárháború eszkalálódása további tömeges atrocitásokhoz, civilek elüldözéséhez és a szomszédos országokra átterjedő erőszakhoz vezet. 

• Haiti: a fegyveres csoportok és a biztonsági erők közötti összecsapások eszkalálódnak, amit a politikai diszfunkció és a nemzetközi stabilizációs erőfeszítések kudarca tovább súlyosbít. 

• Dél-Szudán: a választások további elhalasztása újabb harcokat vált ki a fegyveres etnikai és politikai frakciók között, destabilizálva a kormányt. 

További öt olyan konfliktus van, amely másodlagos az USA-nak, közepes valószínűséggel következhetnek be, és szintén közepes hatással lennének az érdekeire. 

• Szomália: az Egyesült Államok biztonsági támogatásának visszavonása Szomáliából a terroristatámadások növekedéséhez, valamint az Al-Shabab és az ISIS területi ellenőrzésének kiterjedéséhez vezet 

• Jemen: a húszik Izrael és a nemzetközi hajózás elleni támadásai megtorló intézkedéseket váltanak ki, amelyek mélyítik a humanitárius válságot Jemenben. 

• Libanon: a Hezbollah lefegyverzésére irányuló sikertelen erőfeszítések és az izraeli katonai csapások folytatása destabilizálja a kormányt és szélesebb körű szektariánus konfliktust robbant ki. 

• Szíria: a szektariánus erőszak növekedése és az ISIS újjáéledését az izraeli és török katonai beavatkozások tovább súlyosbíthatják, gyengítve a kormányt és felgyorsítva az állam széttagolódását. 

• India vs. Pakisztán: újabb fegyveres konfliktus a két ország között a fokozott terroristatevékenység és az indiai fennhatóság alatt álló kasmíri elnyomás miatt. 

További két olyan konfliktust vázol a jelentés, amely az USA-nak másodlagos, kis eséllyel következik be az idén, de ha mégis, akkor azok jelentős hatással lesznek Washingtonra. 

• Mexikó: az Egyesült Államokban az országokon átnyúló bűnözői csoportok általi illegális kábítószergyártás és -kereskedelem miatt fokozódó aggodalmak közvetlen amerikai katonai csapásokat robbantanak ki Mexikóban. 

• Kína: Peking agresszív fellépése a Dél-kínai-tengeren, különösen a Fülöp-szigetekkel szemben, fegyveres konfrontációhoz vezet Kína, az Egyesült Államok és térségbeli szövetségesei között. 

Periférikus konfliktusok: Száhel, Mianmar, Ecuador 

Az amerikai érdekek szempontjából periférikus konfliktusokból a jelentés tízet sorol fel, amelyek bekövetkezése közepes valószínűségű, egyúttal minimális hatással van az USA-ra. 

• Puccsövezet: a Száhel-övezetben (különösen Maliban) egyre gyakoribb felkelések súlyosbítják a regionális instabilitást és az ott élők életkörülményeit. 

• Nigéria: a fokozott iszlamista terrorizmus és a gyenge állam az ország északkeleti részén növeli a bizonytalanságot és a politikai instabilitást. 

• Kongó: a Kongói Demokratikus Köztársaság és a fegyveres csoportok, köztük a Ruanda által támogatott milíciák között fokozódik a területek és a természeti erőforrások miatti etnikai és politikai konfliktus. 

• Banglades: növekszik a politikai és vallási erőszak, amit a választások elhalasztása és a kormányválság súlyosbodása tovább fokoz. 

• Mianmar: a növekvő bűnözés, valamint a katonai junta és a fegyveres csoportok közötti konfliktus felgyorsítja az állam összeomlását és meggyorsítja a civilek elvándorlását, tovább súlyosbítva a regionális feszültségeket. 

• Ecuador: a növekvő bűnözés és politikai elnyomás miatt több lesz a civil áldozat és fokozódnak a zavargások. 

• Etiópia: az etióp katonaság és az Eritrea által támogatott milíciák közötti fegyveres összecsapásokat Etiópiának a vörös-tengeri kikötőhöz való hozzáférés megszerzésére irányuló erőfeszítései súlyosbítanak, ezáltal újra lángra lobbantva a háborút a határvidéken. 

• Mozambik: a lázadás fokozódik az ország északi részén, aminek a következménye több civil áldozat és több menekült lesz. 

• Afganisztán: újabb fegyveres konfliktus Afganisztán és Pakisztán között a határon átnyúló militáns támadások újbóli megjelenése miatt. 

• Kamerun: a politikai zavargások és a lázadások erősödése az ország északi és nyugati részén destabilizálja a kormányt és polgárháborúhoz vezet. 

Egyéb figyelemre méltó konfliktusok: Északi-sarkvidék, Kolumbia, Nyugat-Balkán 

Bár a felmérés harminc vészhelyzetre korlátozódott, a kormánytisztviselők és a külpolitikai szakértők lehetőséget kaptak arra, hogy további potenciális válságokat javasoljanak, amelyek szerintük figyelmet érdemelnek. 

• Északi-sarkvidék: a kínai és orosz katonai tevékenységek fokozódása fegyveres konfrontációt válthat ki az Egyesült Államok vagy más NATO-szövetségesek bevonásával. 

• Kaukázus vidéke: az Örményország és Azerbajdzsán közötti területi viták miatt kiújult ellenségeskedés Törökországot és más regionális hatalmakat is bevon a konfliktusba. 

• Kambodzsa–Thaiföld: a két ország közötti határviták kiújulása a menekültválság súlyosbodásához és a régió politikai instabilitásához vezet. 

• Kína–Japán: a Szenkaku/Tiaojü szigetek szuverenitása miatt a két állam között fennálló feszültségeket a Tajvan státuszával kapcsolatos viták tovább súlyosbítják, amik fegyveres összecsapásokhoz vezethetnek a Kelet-kínai-tengeren. 

• Kolumbia: a fegyveres csoportok tevékenységének növekedéséhez és a politikai polarizációhoz hozzájárul a venezuelai instabilitás és a bűnözők megjelenése, tovább rontva Kolumbia békefolyamatát, ami újjáéledő polgárháborúhoz vezethet. 

• Nyugat-Balkán: az etnikai erőszak és a politikai instabilitás növekedése fegyveres konfliktust vált ki, ami külföldi beavatkozást tesz szükségessé. 

Hasonlóan konfliktusos évvel nézünk szembe 

A tavalyi, példátlanul magas szintű aggodalom a világban növekvő erőszakos konfliktusok kockázata miatt továbbra is változatlan. 

Az azonosított 30 esemény egyenletesen oszlik el a három relatív prioritási szint között, és bár a világ nagy részét lefedik, a Közel-Kelet továbbra is kiemelt helyen szerepel a legfontosabb aggályok között. Hat közel-keleti konfliktus I. vagy II. szintű prioritásként szerepel, és mindegyikben bizonyos mértékben érintett Izrael. A legtöbb esemény (9) azonban afrikai országokat érint, amiből hat III. szintű prioritású. 

Több 2025-ös esemény I. szintű prioritásként szerepel 2026-ban is (Gáza, Ukrajna, Irán–Izrael, USA elleni kibertámadás), egy az I. szintre került (Észak-Korea), négy pedig a II.-ra esett (Haiti, Libanon, Mexikó, Dél-kínai-tenger). 

Figyelemre méltó, hogy az USA-ban növekvő politikai erőszak lehetőségét – amely a 2024-es felmérésben vezető kockázat volt – ismét nagy eséllyel bekövetkezőnek tartják, miután a 2025-ös mérésben még közepes valószínűségűnek ítélték. 

Az olyan események, mint a Tajvani-szoros válsága és az Oroszország–NATO-összecsapások, 2026-ban egyenlő valószínűséggel fordulhatnak elő, és nagy hatásúak, mivel az USA-t közvetlen katonai konfliktusba sodorhatják Kínával vagy Oroszországgal. Egy a Dél-kínai-tengeren bekövetkező konfliktus hasonló potenciális kockázatot hordoz, mégis, 2026-ra alacsony valószínűségűnek minősítették. 

Hat, a 2025-ös felmérésben szereplő esemény nem került be a 2026-osba. Először fordul elő, hogy az afganisztáni konfliktus nem szerepel, bár a Pakisztánnal való további határon átnyúló összecsapások kockázata igen. A törökországi, a fő kurd fegyveres csoportot érintő ígéretes leszerelési folyamat miatt az ehhez kapcsolódó vészhelyzet sem található. Csakúgy, mint az etiópiai és líbiai polgárháború, valamint az orosz provokációk lehetősége a NATO-n kívüli kelet-európai országokkal szemben. A fegyveres konfrontáció kockázata a Nyugat-Balkánon az idén az „egyéb figyelemre méltó aggályok” között szerepel. 

Ezzel párhuzamosan hat új esemény került be. A legjelentősebb ezek közül az USA közvetlen katonai fellépésének lehetősége Venezuela ellen, amire már sor is került az év elején. Az Oroszország által a NATO-országok elleni provokációk számának növekedése miatt 2025-ben a feszültségek fegyveres összecsapássá eszkalálódásának lehetőségét elég valószínűnek ítélték ahhoz, hogy az ismét bekerüljön a 2026-os felmérésbe. A drámai politikai változások és szektariánus erőszak által jellemzett év után Szíriában a polgárháború újbóli kirobbanása is felkerült a listára. Dél-Szudán, amely 2025-ben az „egyéb figyelemre méltó aggodalom” kategóriába tartozott, szintén visszakerült a tavalyi választási halasztások és frakciók közötti erőszakos cselekmények után. Új elemként szerepel az erőszak és a zavargások fokozódása Ecuadorban, valamint a felkelések és a politikai instabilitás növekedése Kamerunban. 

A 2025-ös felmérésben szereplő nyolc esemény besorolása módosult. Az ukrajnai háborúval kapcsolatos vészhelyzet most arra a kockázatra összpontosít, hogy Oroszország és Ukrajna fokozza az egymás infrastruktúrája és városai elleni támadásait. Az Irán és Izrael közötti harcok megújulásának lehetősége a 2025. júniusi tizenkét napos háború után felmerült újabb aggodalmakat tükrözi. Hasonlóképpen, az Egyesült Államok mexikói bűnözői csoportok elleni közvetlen támadásainak a kilátása magyarázza a Trump-kormányzat fokozott aggodalmát az illegális kábítószer-kereskedelem miatt. A szudáni vészhelyzet besorolását a tömeges atrocitások növekvő kockázata, a szomáliait pedig az USA biztonsági segítségnyújtásának lehetséges visszavonása és az ebből következő terrorizmus növekedése miatt változtatták meg. Az Etiópia és szomszédai közötti háború kockázata az Eritreával és az Eritrea által támogatott csoportokkal való konfliktusra összpontosít, a jemeni vészhelyzet a mélyülő belső válságra, a libanoni pedig a kormánynak a Hezbollah lefegyverzésére irányuló küzdelmére összpontosít. 

Kapcsolódó:

Borítókép: Wikimedia Commons