Az emberek zöldenergiához fűződő döntéseit kizárólag az ár és az ellátásbiztonság határozza meg, és nem hajlandók megfizetni a brüsszeli zöldpolitika költségeit. A Nyugaton évekig uralkodó narratíva szerint a zöldátállás mindenekfelett áll, amit a társadalmaknak szó nélkül kell finanszírozniuk. Egy friss kutatás azonban hideg zuhanyként érheti a brüsszeli döntéshozókat, a Kelet-Közép-Európában megkérdezettek ugyanis világos üzenetet küldtek:  

bár a környezetvédelem fontos, de még mindig a megélhetés és a nemzetbiztonság az első. 

A klímaügy a sor végén kullog 

A Clean Air Task Force adatai (CATF) szerint bár a megkérdezettek 70 százaléka továbbra is fenyegetésnek tartja a klímaváltozást, a téma súlya drasztikusan csökkent a mindennapi gondok között. A vizsgált 18 ügy közül a klímavédelem mindössze a 16., miközben a lista első két helyén toronymagasan a megélhetési költségek és a nemzetbiztonság áll. 

Mindez jól mutatja, hogy a régióban az energiaellátás biztonsága, az önellátás és a szuverenitás a felmérésben szereplők elsődleges elvárásai között szerepel. 

Fontos hangsúlyozni, hogy a régió lakossága nem klímaszkeptikus. A válaszadók 62 százaléka elismeri, hogy a klímaváltozás valós, és emberi tevékenység okozza, 70 százalékuk pedig egyetért azzal, hogy komoly fenyegetést jelent Európára nézve. Csakhogy az ellene tett lépések támogatottsága azonnal elpárolog, amint a megoldás költségei szóba kerülnek. 

Egyetértünk, de nem fizetünk 

A jelentés rámutat arra, hogy a kelet-közép-európai társadalmak lényegesen árérzékenyebbek nyugati társaiknál. A zöldátállás finanszírozási hajlandóságát vizsgáló adatok kifejezetten figyelmeztetők a döntéshozók számára: 

a válaszadóknak csupán az 55 százaléka tudott megjelölni olyan finanszírozási módot, amit elfogadhatónak tartana.  

Ez azt jelenti, hogy a megkérdezettek közel fele semmilyen formában nem hajlandó vagy képes többet áldozni a zöldátállásra. 

Akik mégis fizetnének, azok körében is megoszlanak a preferenciák: 30 százalékuk a közszolgáltatásokon spórolna, 25 százalékuk az államadósság növelését, a hitelfelvételt választaná és szintén 25 százalék terhelné a vállalatokat, még ha ez az árak emelkedéséhez is vezetne. 

A közvetlen lakossági terhek növelése tehát falakba ütközik. Az átállást a technológiai fejlődésnek és a költségcsökkenésnek kell vezérelnie, nem pedig a megszorításoknak. 

Pragmatikus energiamix 

Nyugat-Európával ellentétben Kelet-Közép-Európában nincs éles ellentét a nukleáris energia és a megújuló források megítélése között. Sőt, a lakosság e két technológiát egymást kiegészítő eszköznek tekinti. 

A felmérés adatai szerint a régióban az atomenergia támogatottsága meghaladja az európai átlagot, 44 százalék, szemben a 30 százaléknyi ellenzővel. Hasonlóan vélekednek a nukleáris energiáról és a megújulókról, hiszen mindkettő csökkenti az importfüggőséget és hosszú távon alacsonyabb villamosenergia-számlákat jelentenek. 

A CATF elemzése szerint ez a szemlélet lehetőséget ad egy technológiasemleges, diverzifikált stratégia kialakítására. A villamos energiát biztosító erőművek és a megújulók kombinációja nemcsak a dekarbonizációt segíti elő, hanem a régió ipari versenyképességét is megőrzi, miközben folyamatos ellátásbiztonságot garantál. 

A régió Európa biztonsági központja 

A jelentés kiemeli Kelet-Közép-Európa geopolitikai jelentőségét is. A térség, amely összeköti Nyugat-Európát a Fekete-tengerrel és a posztszovjet térséggel, az európai energiabiztonság központjává vált. Az orosz–ukrán háború és az energiaellátási láncok szakadozása ráébresztette a lakosságot, hogy egy hazai energiarendszer kiépítése nem csupán klímavédelmi, hanem nemzetbiztonsági szempontból is fontos. 

Vagyis ha a politikai narratívák nem a biztonságot és a gazdasági stabilitást helyezik a középpontba, a klímacélok elveszíthetik a társadalmi támogatottságukat. 

Új stratégia kell 

A régiónak technológiasemleges és megbízható dekarbonizációs stratégiára van szüksége. A kizárólagos megoldások helyett fontos, hogy legyen választási lehetőség, ami lehetővé teszi, hogy a kormányok alkalmazkodjanak a piaci változásokhoz, elkerüljék a technológiai bezáródást és  

megfizethető szinten tartsák az energiaárakat a lakosság és az ipar számára. 

A térségben élők tehát nem kívánják elvetni a zöldcélokat, csupán racionalizálnák azokat. A klímavédelem ugyanis csak akkor lehet sikeres, ha ár- és biztonsági garanciával párosul. 

Fotó: mesterséges intelligencia (Gemini) segítségével készült 

Kapcsolódó: