A hazai árak növekedésének dinamikája decemberben tovább lassult: az éves bázison mért drágulás 3,3 százalékra csökkent, havonta pedig mindössze 0,1 százalékos volt az emelkedés. A teljes tavalyi év mérlege a korábbi várakozásoknál jobban alakult: 

az árak átlagosan 4,4 százalékkal haladták meg a 2024-es szintet, ami jelzi, hogy 2025 nagy részében a korábbi éveknél alacsonyabb inflációs nyomás nehezedett a háztartásokra. 

Mi történt 2025 egészében? 

Az éves visszatekintés árnyalt helyzetet tár fel: míg decemberben a Magyar Nemzeti Bank toleranciasávjának közepéhez közelített az infláció, addig az év egészére számított átlag még mindig a jegybanki célsáv felső határán, 4 százalék körül mozgott, ami azt jelenti, hogy 2025 első hónapjaiban és közepén nagyobb árnövekedés jellemezte a magyar gazdaságot, amit a második fél év, különösen az utolsó negyedév mérséklődése érdemben ellensúlyozott. 

Élelmiszerek: csak 2,6 százalékos infláció  

Az élelmiszerpiac 12 hónapos teljesítménye különösen érdekes: az összesített éves áremelkedés 2,6 százalék volt, ráadásul, ha kiszűrjük a vendéglátóipari szolgáltatások inflációját, akkor  

a tisztán termékoldali árváltozás valójában 0,3 százalékos csökkenést jelentett. 

A drágulás a csokoládé és kakaótermékek esetén viszonylat ütemes volt, 13,5 százalékkal, amit az édesipari lisztesáruk 12,4, a kávé 12, a büféáruk 11,8 és az iskolai étkezés 8,1 százalékos emelkedése követett. Az éttermi étkezés 8, az alkoholmentes üdítők 6,6, míg a péksütemények 5,6 százalékkal drágultak. 

Kormányzati siker: olcsóbb alapélelmiszerek 

Számos alapélelmiszer árát kordában tartotta a kormányzat, főként az árrésstop következtében ugyanis több is jelentősen olcsóbb lett:  

a margarin 27,8, a liszt 11,6, a tejtermékek 14,3, a tej 12,3, a sertéshús 9,8, a párizsi és a kolbász 5,5, a sajt 5,3, a cukor 4 százalékkal lett olcsóbb.  

Decemberben is olcsóbbak lettek az élelmiszerek 

Decemberben havi szinten az élelmiszerárak 0,2 százalékkal mérséklődtek, ami a vendéglátás nélkül számítva 0,5 százalékos árcsökkenést jelent. A havi mozgásokban is erőteljes volt a szóródás: míg a tojás 3, a gyümölcs- és zöldséglé 2,2, az üdítők 1,4 százalékkal drágultak, addig a vaj és vajkrém 2,4, a sajt 1,9, a sertéshús 1,7, valamint a tej és az étolaj egyaránt 1,1 százalékkal lett olcsóbb. 

Energiaárak  

A világpiaci trendek okán a háztartási energiahordozók éves szinten 8,9 százalékos drágulást produkáltak, ezen belül a vezetékes gáz ára 19,8, az elektromos energiáé pedig 2,2 százalékkal emelkedett, ám a rezsicsökkentés a családokat és a kkv-kat megvédte a drágulástól. Igaz, az energiaszektor továbbra is az egyik legfontosabb inflációs hajtóerő maradt 2025-ben. Decemberben az energiaárak 0,9 százalékkal nőttek, amit elsősorban a vezetékes gáz és a tűzifa piaci árának 1,4 százalékos emelése okozott. 

Dráguló szolgáltatások  

A szolgáltatási szektor 6,8 százalékos éves drágulása szintén jelentős inflációt növelő tényező volt. Ezen belül az üdülési szolgáltatások 14,3, a testápolási szolgáltatások 9,8, a járműjavítás 9,6, a lakásjavítás 9, az egészségügyi szolgáltatások 8,9, valamint a sport- és múzeumi belépők 8,7 százalékkal kerültek többe. A lakbérek pedig 5,7 százalékkal emelkedtek.  

Decemberben havi szinten a szolgáltatások ára átlagosan 0,8 százalékkal nőtt, amit főként az üdülési szolgáltatások 1,8 százalékos áremelése magyaráz. 

Olcsóbbak lettek az üzemanyagok is 

A világpiaci trendeknek megfelelően az olajárak csökkenése okán a járműüzemanyagok éves szinten 8,6 százalékkal váltak olcsóbbá, decemberben pedig havonta 1,7 százalékos árcsökkenést mutattak, ami a nemzetközi olajpiaci trendek alakulásán túl az erős forintárfolyam következménye volt. 

Éves inflációs trendek 2025 egészében 

Az éves átlagos 4,4 százalékos infláció belső szerkezete is tanulságos: a legnagyobb mértékben a szolgáltatások drágultak 6,7 százalékkal, amit a háztartási energia 6,4, a szeszes italok és dohányáruk 6,5, valamint az élelmiszerek 5,3 százalékos (vendéglátás nélkül 3,9 százalékos) áremelkedése követett. A nyugdíjas háztartásokat érintő, külön kimutatott infláció minimálisan meghaladta a 4,4 százalékot, hiszen átlagosan 4,5 százalékos volt, ami jelezi, hogy az idősebb korosztály fogyasztási kosara kissé eltérő árhatásoknak van kitéve. 

Kiemelt kép: Pixabay

Kapcsolódó: