A mesterséges intelligencia (MI) rohamos terjedése példátlan energiaválságot vetít előre a globális villamosenergia-rendszerekben. Az Inspenet friss elemzése alapján az MI-hez köthető adatfeldolgozás és az adatközpontok intenzív, folyamatos és koncentrált áramigénye már most feszegeti a meglévő infrastruktúra határait. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) előrejelzésében az olvasható, hogy az adatközpontok és hyperscale-létesítmények villamosenergia-fogyasztása 2030-ra több mint duplájára nőhet, elérve a 945 terawattórát (TWh) évente –  

ez meghaladja Japán teljes éves áramfogyasztását. 

Elképesztő ütemű a növekedés  

Az MI energiaigényének a bővülése exponenciális: míg 2020-ban körülbelül 50 TWh/év volt, 2035-re meghaladhatja az 1200 TWh/évet. Ez a trend elsősorban az MI-modellek betanításának energiaigényéből, illetve a kérések-kérdések számának növekedéséből fakad, amely során processzorok ezrei működnek folyamatosan. Ez az áramigény ráadásul  

messze túllép a hagyományos hálózattervezés során kalkulált áramfogyasztási profilokon.  

Jelenleg az MI elhanyagolható részt képvisel a globális áramfogyasztásban (egy-másfél százalékot), ám ez hajtja leginkább a keresletnövekedést. Az IEA legfrissebb adatai szerint az adatközpontok teljes fogyasztása 2030-ra a világ villamosenergia-termelésének közel 3 százalékát teheti ki, de az MI-specifikus rész fokozottabb ütemben bővül, és  

a mesterséges intelligencia gyorsabb elterjedése esetén a 2030-as évek közepére elérheti az 5-10 százalékot is. 

Nem erre terveztük a hálózatainkat 

Ez az átalakulás alapjaiban írja újra az energiatervezést. A hagyományos, kiszámítható fogyasztási minták helyett állandó, magas intenzitású terhelések jelennek meg, amelyek koncentráltan érintenek bizonyos régiókat, például  

az Egyesült Államokban az adatközpontok már most a villamosenergia-fogyasztás 4,3-4,4 százalékát adják.  

Az áramhálózati infrastruktúra korszerűsítése így nemcsak a zöldátállás, de az adatközpontok áramigény-növekedése miatt is elkerülhetetlen, sőt alapvető fontosságú a zöldenergia tárolásának hálózatokba integrálása.  

Az adatközpontok egyre gyakrabban kötnek közvetlen szerződéseket nap-, szél- és vízerőművekkel,  

igaz, időközben az innovációk – mint a folyadékhűtéses vagy optimalizált hardverarchitektúrák és a kisebb fogyasztású chipek – javítják a hatékonyságot. 

Segíti is az MI, de nem a nyelvi modellek 

Végzetül nem szabad elfelejteni, hogy az MI nem csupán nagyfogyasztó, hanem optimalizálhatja is az energiaszektort. Ehhez nem kellenek nagy, áramfaló nyelvi modellek, csak a fejlett világban ma is széles körben használt okos rendszerirányítási megoldások. Na meg a zöldenergia tárolási lehetőségeinek bővülése, a modernebb, például jóval kisebb szállítási veszteséget dolgozó elosztórendszerek, valamint a takarékos, időalapú áramárazás széles körű bevezetése. 

Kép: Freepik

Kapcsolódó: