Tavaly az amerikai felnőttek rekordmagas, 45 százaléka vallotta magát politikailag függetlennek, meghaladva a 2014-ben, 2023-ban és 2024-ben mért 43 százalékot. Emellett egyenlő számban, 27 százaléknyian vallották magukat demokratának vagy republikánusnak. 

1988 óta a függetlenek alkották a legnagyobb politikai csoportot, azonban az elmúlt 15 évben az arányuk jelentősen nőtt, általában 40 százalékra vagy annál magasabbra, ami 2011 előtt nem volt jellemző. 

Az egyik párt mellé sem állók arányának közelmúltbeli növekedése részben annak köszönhető, hogy a korábbi fiatalabb generációk az évek múlásával továbbra is viszonylag magas arányban tartják magukat függetlennek. Ezzel szemben az idősebb generációk kevésbé hajlamosak „pártonkívüliként” azonosítani magukat. A Z generáció, hasonlóan az előző nemzedékekhez, aránytalanul nagy számban tekinti magát politikailag függetlennek. 

Tavaly a Z generáció felnőttjeinek és a millenniumi nemzedék tagjainak többsége politikailag függetlennek tartotta magát, ahogyan az X generáció több mint négytizede. A baby boom (1946 és 1964 közöttiek) és a csendes nemzedék (1928 és 1945 között születettek) egyharmada vagy annál kevesebb volt független. 

A politikai függetlenség magasabb aránya abból is adódik, hogy a mai fiatal felnőttek nagyobb valószínűséggel tartják magukat függetlennek, mint a korábbi generációk fiataljai. A Z nemzedék 56 százaléka azonosítja magát „pártonkívüliként”, míg 2012-ben a millenniumi 47, 1992-ben pedig az X generáció felnőttjeinek 40 százaléka. 

A demokrata párti függetlenek előnyt biztosítanak a demokratáknak 

Tavaly több független nyilatkozott úgy, hogy inkább a Demokrata Párthoz (20 százalék), mint a Republikánushoz (15) vonzódik, ám 10 százalékának nem volt pártpreferenciája.

Ez eltérés 2024-hez képest, azóta a republikánuspártiak 3 százalékponttal csökkentek, míg és a demokraták ugyanennyit növekedtek. 2024 és 2025 között mind a két párthoz való tartozás egy százalékponttal csökkent. 

Figyelembe véve az amerikaiak párthoz való tartozását és politikai irányultságát, átlagosan 47 százalék demokratának vallotta magát vagy a Demokrata Párthoz húzó függetlennek, míg 42 százalék republikánus, vagy velük rokonszenvez. Ez megszakítja azt a hároméves időszakot, amikor a republikánusok voltak előnyben a párthoz való tartozás terén. 

A pártpreferenciák tavaly lényegében visszatértek a Donald Trump első elnöki ciklusa alattihoz, amikor a demokraták átlagosan 5 százalékponttal vezettek. Az utóbbiaknak általában több szimpatizánsuk volt, ám 1992-ben, 1993-ban, 1996 és 1999 között, valamint 2006 és 2009 között nagyobb előnyük volt, mint jelenleg. 

Az éves átlagos pártpreferenciák eltolódása, amely a 2024-es 1 százalékpontos republikánus előnytől a 2025-ös 5 százalékpontos demokrata vezetésig terjed, némileg elhomályosítja a pártokhoz való tartozás elmúlt 16 hónapban bekövetkezett valódi változását.

2024 negyedik negyedévében, amely az elnökválasztási kampány utolsó hónapját és Trump elnöki átmeneti időszakának nagy részét ölelte fel, a republikánusok 4 százalékpontos előnnyel vezettek a párthovatartozás tekintetében. 2025 első negyedévére ez a különbség eltűnt, így a pártok fej fej mellett álltak. A második negyedévre a demokraták 3 százalékpontos előnyt szereztek (46–43), ami a harmadik negyedévben 7, a negyedikben pedig 8 százalékpontra nőtt. 

A konzervatívok ideológiai előnye csökken 

A Gallup az amerikaiaktól nemcsak a pártállásukat és politikai irányultságukat kérdezi meg, hanem arra is kéri a válaszadókat, hogy a nagyon liberális és nagyon konzervatív közötti skálán értékeljék a politikai nézeteiket. Tavaly többen tartották magukat „nagyon konzervatívnak” vagy „konzervatívnak”, mint „nagyon liberálisnak” vagy „liberálisnak”, 33 százalék pedig „mérsékeltnek”. A konzervatívok 2025-ös 7 százalékpontos előnye a liberálisokkal szemben 1992 óta a legkisebb, és ez csak a harmadik alkalom, hogy az kevesebb mint 10 százalékponttal vezetnek. 

Az idő múlásával egyre több amerikai tartotta magát liberálisnak, mind kevesebben mérsékeltnek, míg a konzervatívok aránya stabilabb maradt.  Az ideológiai azonosulás változásai főként a demokraták körében látványosak – tavaly 59 százalék tartotta magát liberálisnak, szemben a 2005-ös 33 és az 1994-es 25 százalékkal.

A liberális azonosulás növekedése az elmúlt években a demokraták legtöbb alcsoportjában megfigyelhető. 

A republikánusok és a függetlenek ideológiai identitása idővel kevésbé változott, bár a felmérés szerint több republikánus véli magát konzervatívnak, mint 1994-ben. Eközben a függetlenek valamivel kevesebb mint fele továbbra is mérsékeltnek tartja magát, a többiek inkább a konzervatív, mint a liberális identitás felé hajlanak. 

Változik az USA 

Az Egyesült Államok politikai helyzete jelentősen megváltozott Trump második elnöki ciklusának első évében. A válaszadók rekordmagas arányban mondták azt, hogy  egyik nagy párttal sem azonosulnak, a függetlenek politikai irányultságának változása miatt pedig a Republikánus Párt előnye, amely Trump újraválasztását segítette, szinte azonnal eltűnt, miután az elnök hivatalba lépett. Az év folyamán a Demokrata Párt visszanyerte és növelte az előnyét a pártok iránti szimpátiában, ami jól tükröződött a párt 2025-ös különleges választásokon elért teljesítményében, összehasonlítva a republikánusoknak kedvezőbb 2024-es választási ciklus hasonló versenyeivel. 

Fontos megjegyezni, hogy ezek a pártok közötti eltolódások nem azt jelzik, hogy az amerikaiak jobbna kedvelnék a Demokrata Pártot, hiszen annak kedvező értékelése nem jobb, mint a Republikánus Párté, sőt a fennállása óta a legrosszabbak közé tartozik. 

Inkább úgy tűnik, hogy a 2022-től 2024-ig tartó időszakhoz hasonlóan a legutóbbi politikai változások egy párt népszerűtlen, hivatalban lévő elnökéhez való kapcsolódás következményei.

Az elnök teljesítményének kedvezőtlen megítélése az amerikaiak egy részét, elsősorban a politikai függetleneket, akik korábban kevésbé kötődtek a pártokhoz, arra készteti, hogy az ellenzéki párt oldalára álljanak. Ez a dinamika a közelmúltbeli szövetségi választási ciklusokban a pártok hatalmi struktúrájának gyakori változásához vezetett: az elnök pártja az elmúlt hat elnöki vagy félidős választás mindegyikén elvesztette a pozícióját vagy a kongresszus egyik házát. 

Nem csak az USA-ban érezhető trend 

Az adatok egy szélesebb körű nyugati trend amerikai leképeződését mutatják: a pártoktól való eltávolodás, a bizonytalan és ingadozó választói tömbök növekedése, valamint az ideológiai szélsőségek erősödése a modern, médiavezérelt demokráciák strukturális válságának tünete.  

Európában is hasonló dinamika figyelhető meg: a hagyományos néppártok gyengülnek, a választók egyre nagyobb része vagy párton kívüliként definiálja magát, vagy új, gyakran protestjellegű formációk felé sodródik. Franciaországban (Nemzeti Tömörülés), Németországban (AfD), Olaszországban (FDI) vagy Spanyolországban (Vox) a politikai centrum kiürülése és a negatív lojalitás erősödése – vagyis nem valamely párt támogatása, hanem egy másik elutasítása – vált meghatározóvá. Ez a jelenség hasonlatos az amerikai „függetlenek” növekvő szerepéhez, még ha az intézményi formája el is tér attól.  

A polarizáció globális terjedésének az oka, hogy a politikai identitás egyre inkább érzelmi-kulturális jellegű. A kormányzó elit iránti bizalmatlanság, a gazdasági és társadalmi bizonytalanság, valamint a digitális információs tér fragmentációja mindenhol felerősíti ezt az „anti-establishment” attitűdöt.

Ennek következménye, hogy a választók gyorsabban és könnyebben váltanak oldalt, ami ciklikus politikai ingadozást és rövid távú legitimációt eredményez.  

Stratégiai szempontból ennek határokon átnyúló következményei is vannak: az Egyesült Államokban tapasztalható instabil pártegyensúly ugyanúgy csökkenti a hosszú távú külpolitikai következetességet, mint Európában a gyakran változó koalíciók vagy a megerősödő radikális pártok. Így a szövetségesek számára egyre nehezebb kiszámítani, hogy egy adott kormány döntései mennyire tartósak, míg a rivális hatalmak tudatosan építenek erre a belső megosztottságra.  

Kapcsolódó:

Borítókép: Mesterséges Intelligencia segítségével készült