Az Európai Unió vezetése továbbra is a legtöbb tagállam támogatását élvezi a Gallup friss mérése szerint: 10-ből 6 ország állítja, hogy egyetért a blokk irányítói által végzett munkával. Ez 2019 óta lényegében változatlan, bár kissé alacsonyabb a 2023-as 64 százaléknál. 

A közelmúltbeli stabilitás egy fokozatos javulás időszakát követi, amely 2012-ben, a globális pénzügyi válság után 40 százalékos támogatottsággal kezdődött.

A Brüsszel iránti negatív attitűd mediánja azonban tavaly 35 százalékra emelkedett, ami 2016 óta a legmagasabb érték. 

A legtöbb tagállam lakossága támogatja az EU-t 

Az EU 27 tagállama közül 19-ben a többség támogatta Brüsszelt 2025-ben. A fennmaradó 8-ban a vélemények többnyire megoszlottak, kivéve Görögországot, ahol az elutasítók aránya több mint 10 százalékponttal meghaladta a támogatókét. 

Az EU támogatottsága továbbra is a három északi EU-tagországban a legerősebb: Dániában, Finnországban és Svédországban.

Litvániában a támogatottság tavaly 13 ponttal, 74 százalékra emelkedett, így a közel két évtizedes közvélemény-kutatások alapján először az EU egyik leglelkesebb tagjává vált. 

A 8 ország közül, ahol az EU vezetésének a támogatottsága 50 százalék alatt maradt, csak Romániában, Bulgáriában és Magyarországon látható kiugróan alacsonyabb érték, mint tizenegy évvel ezelőtt, ezzel szemben Cipruson, Görögországban és Szlovákiában ez a szám jelentősen magasabb, mint 2015-ben. 

Az unió továbbra is a legnépszerűbb nagyhatalom a tagállamok között 

Brüsszel továbbra is a legmagasabb átlagos támogatottságot élvezi az EU-ban élők körében. Az unió először 2019-ben előzte meg Németországot, egy évvel az után, hogy Angela Merkel bejelentette, hogy lemond kancellári posztjáról, és a németekkel szembeni előnyét 2022 óta, Merkel távozása után egy évvel, folyamatosan megőrizte. Berlin támogatottsága az EU-n belül 2025-ben 54 százalék volt. 

Ezzel szemben az Egyesült Államok vezetéséé Donald Trump elnök második ciklusának első évében 21 százalékra esett.

Ez nagyjából megegyezik az első ciklusának utolsó évében mért értékkel, valamint a George W. Bush-kormányzat 2007 és 2008 közötti időszakával. 

A brüsszeli és washingtoni kapcsolatok az elmúlt évben feszültté váltak, amit fokozott az EU és a világ többi része ellen 2025 elején bevezetett amerikai vámtarifa, valamint Washington fenyegetése, hogy több európai szövetséges alacsony védelmi kiadásai miatt kilép a NATO-ból.

Decemberben pedig az új amerikai nemzetbiztonsági stratégiában az szerepelt, hogy az európai civilizáció eltűnik, és a kontinensen belüli ellenállást szorgalmazta a jelenlegi vezetéssel szemben, utalva a Néppárttól jobbra álló politikai erők megerősödésére. 

Kína támogatottsága az EU-ban nyolc százalékponttal, 22 százalékra nőtt, ami 2019 óta a legmagasabb érték, de összességében még mindig alacsony. Eközben Oroszországé kismértékben, 7-ről 10 százalékra emelkedett, először a 2022-ben kezdődött háború óta. 

Stabil a brüsszeli vezetés támogatottsága 

Az EU népszerűsége a blokkon belül továbbra is szilárd, 60 százalékos, ami magasnak számít, és amint szó volt róla, a legtöbb tagállam többsége támogatja, ami a köztük fennálló egységet jelzi. 

Európa azonban egyszerre szembesül a Washingtonnal való feszült viszony, az ukrajnai háború, a tartós gazdasági nyomás és a magas megélhetési költségek okozta nyomással. Az, hogy a 2023-as népszerűségi csúcs egy plafon volt-e, részben ezen problémák megoldásán múlik. 

A belső dinamika is fontos, az Európai Unióban ugyanis az elmúlt években több mezőgazdasági tüntetés is volt, amelyek közül az egyik a múlt hónapban Brüsszelbe is eljutott egy fontos EU-csúcstalálkozó idején, tükrözve a dél-amerikai kereskedelmi blokkal, a Mercosurral kötendő szabadkereskedelmi megállapodással szembeni ellenállást. A 2024-es európai parlamenti választások eredménye is figyelemre méltó: a mélyebb integrációval szemben szkeptikusabb, a Néppárttól jobbra álló pártok Franciaországban (Nemzeti Tömörülés), Németországban (AfD) és Olaszországban (FDI) is megerősödtek. 

Kapcsolódó:

Borítókép: Wikimedia Commons