A The Guardian cikke szerint Donald Trump egyik legfontosabb választási ígérete az volt, hogy a felére csökkenti az amerikai háztartások energiaszámláit. Egy évvel a beiktatása után azonban a villamosenergia-számlák átlagosan 6,7, a gázszámlák pedig 5,2 százalékkal magasabb összeget mutatnak. A növekvő költségek még a középosztályban is éreztetik hatásukat, ami annak is a következménye, hogy a Trump-adminisztráció megszüntette a támogatási programokat. 

Ígéret vs. valóság 

Trump 2024 októberében a detroiti kampánygyűlésén egyértelmű ígéretet tett: „A villanyszámlákat felére csökkentem 12 hónappal az után, hogy január 20-án hivatalba lépek.” Egy másik kampányeseményen megismételte a detroiti vállalást, ami így – a bevándorlás visszaszorítása és az élelmiszárak csökkentése mellett – Trump választási győzelmének egyik központi pillére lehetett. 

A valóság azonban ellentmond az ígéreteknek. Az Energy Information Administration (EIA, az amerikai energetikai minisztérium) adatai szerint  

egy átlagos amerikai háztartás közel 116 dollárral fizetett többet 2025-ben a villamos energiáért, mint egy évvel korábban. 

A gázszámlák esetén az átlagos emelkedés szintén komoly terhet ró a háztartásokra: míg 2024-ben ezer köbláb (28,317 köbméter) földgáz 14,55 dollárba került, addig 2025-ben már 15,30-ba. A villamos energia ára pedig 0,16-ról 0,17 dollárra drágult kilowattóránként.
Az áremelkedés azonban országszerte egyenlőtlen mértékű. A fővárosban, Washington DC-ben igen jelentős, 23 százalékos ugrást tapasztaltak, ami a legnagyobb növekedés az országban, Indiana 17, Illinois pedig 15 százalékos emelkedést regisztrált, csakúgy, mint más középnyugati államok. 

Családok válságban 

Mark Wolfe, a National Energy Assistance Directors Association ügyvezető igazgatója szerint a probléma már nem csak a legszegényebb rétegeket érinti, egyre több középosztálybeli családnak kell áldozatokat hoznia a számlái kifizetése érdekében. 

Mindennek megvannak a következményei: 

New York államban ötszörösére nőtt azok száma, akiknél a kifizetetlen számlák miatt kikapcsolták az áramot.  

Ráadásul a vártnál hidegebb tél miatt a fűtési számlák átlagosan 9,2 százalékkal emelkedtek. Egy hétköznapi háztartás 995 dollárt költ fűtésre az idei téli időszakban, ez 84 dollárral több, mint tavaly, ami nem csoda, hiszen az áramárak jelenleg egy évtizedes csúcson állnak. 

Az MI miatt emelkedtek az árak 

Abe Silverman, a Johns Hopkins Egyetem energiaátmenet-szakértője szerint az alapvető probléma, hogy az USA több villamos energiát használ, mint egy éve, az ország infrastruktúrája azonban nem tart lépést a növekvő kereslettel.  

A mesterséges intelligencia iparága hatalmas energiaigényű – az MI-adatközpontok pedig jelentősen megnövelik a villamos energia iránti keresletet. 

A Trump-kormányzat blokkolja a megújulóenergia-projekteket, ugyanakkor támogatja az MI-szektort, például decemberben leállította öt szélerőműpark építését a keleti partvidéken. Silverman szerint ez az ideológiai keretbe ágyazott támadás bizonyos technológiák ellen megnehezítette a szükséges többletenergia-mennyiség előállítását. 

Egyre több amerikai küzd az emelkedő árakkal, a kormányzat mégis csökkentette a támogatásokat. Megszüntette az energiahatékonysági otthonfelújításokra vonatkozó adókedvezményeket és megpróbálta felszámolni azt a programot is, amely 6 millió alacsony jövedelmű háztartást segít az energiaszámláik kifizetésében – pont akkor, amikor a legnagyobb szüksége lenne rájuk. 

Politikai következmények is lehetnek 

Jesse Lee, a Climate Power klímavédelmi csoport vezető tanácsadója úgy véli, a demokraták emlékeztetni fogják a republikánusokat Trump be nem tartott ígéretére: „Trump és a republikánusok drágábbá teszik az életet azzal, hogy energiatermelési lehetőségeket vonnak ki a rendszerből, noha a kereslet az egekbe szökik.” 

A cikk szerint a megélhetési költségek valószínűleg kiemelt témái lesznek a novemberi félidős választásoknak, amelyek meghatározzák a kongresszus hatalmi egyensúlyát. 

Kiemelt kép: Freepik

Kapcsolódó: