Az idei Világgazdasági Fórum egyik legmeghatározóbb pillanata volt, amikor Donald Trump hivatalosan is bejelentette a Béketanács megalapítását. A szervezetet az ENSZ Biztonsági Tanácsának közvetlen, hatékonyabb és amerikai vezetésű alternatívájaként határozta meg, amelynek célja a globális konfliktusok gyors, üzleti alapú rendezése: 

Tudják, én mindig is azt mondtam, hogy az ENSZ-ben hatalmas potenciál van. Nem élt vele. 

Az új világrend nyitánya 

A bejelentés egyből felborította a davosi menetrendet, ám az alapítók listáján egy teljesen új erőközpont bontakozik ki. Az EU-s országokat képviselő vezetők nagy része elbizonytalanodott az új, globális szuverenista tömb létrejöttének hírére. 

Ahogy utaltunk rá, Európa több részre szakadt az amerikai kezdeményezés nyomán. Míg a franciák és a skandináv országok elutasították az abban való részvételt, a német–olasz–lengyel tengely hezitált. 

Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter kijelentette:  

Országom nemet mond egy olyan szervezet létrehozására, amely felváltaná az Egyesült Nemzetek Szervezetét. 

Ez a davosi fordulat alapjaiban írja át a transzatlanti viszonyrendszert. A brüsszeli és más európai vezetők többsége még csak keresi a válaszokat az új amerikai irányvonalra, Magyarország viszont elfogadta az amerikai javaslatot, és ezzel a Béketanács alapítója lett. 

Az alternatív ENSZ felépítése 

A Béketanács valójában a trumpizmus mint politikai világnézet intézményesülése a nemzetközi térben, amelynek célja a második világháború utáni multilaterális rend kiváltása vagy üzleti terminológiával élve kivásárlása. Az amerikai elnök a globális biztonságot immár nem nemzetközi jogi, hanem vállalatirányítási kérdésként kezeli.  

Ebben az értelemben az ENSZ Biztonsági Tanácsa egy csődbe ment és cselekvésképtelen intézmény, amelynek az eszközeit és a feladatait egy új menedzsment veszi át. 

E stratégia központi eleme a döntéshozatal radikális átalakítása, ugyanis az ENSZ BT legnagyobb hibája a vétójog, amely évtizedekre megbénította a nagyhatalmi konfliktuskezelést. Trump új modellje ezt egy részvénytársasági igazgatótanácshoz hasonló struktúrával váltja fel. Ebben a rendszerben elméletileg nem létezik vétó, kizárólag az 1 milliárd dolláros állandó tagsági díj számít. Aki nem fizet, annak a tagsága legfeljebb három évre szól. Csakhogy Trumpnak mint alapító elnöknek minden határozat felett egyszemélyes felülbírálati joga van, sőt a saját utódját is kizárólag ő jelölheti ki. 

Vagyis bár a döntéseket a tagállamok többségi szavazással hozzák, azok kizárólag az elnök jóváhagyásával lesznek érvényesek, egyenlő voksarány esetén pedig az elnök döntő szavazattal élhet.  

A rendszer életképességét a tőke adja, amire jó példa Vlagyimir Putyin ajánlata, amely szerint Moszkva lemond az Egyesült Államokban befagyasztott orosz jegybanki vagyonról a Béketanács javára, cserébe a szervezet ezt az összeget egy garantált, nemzetközileg felügyelt Újjáépítési Alapba forgatja. Ezzel a béketeremtés költségeit nem az amerikai adófizetők állják, hanem az oroszok, ezt az összeget pedig gazdasági célokra használják fel. 

A formálódó szabályok alapján a Béketanács által felügyelt újjáépítési projektekben – Ukrajnától a Gázai övezetig – kizárólag a tagországok vállalatai indulhatnak. Azok az államok, amelyek kimaradnak a politikai kockázatvállalásból, automatikusan kizárják magukat ezekből a gazdasági projektekből is.  

Az EU-csúcs tétje 

A rendkívüli csúcstalálkozó, melyet eredetileg Trump katonai és vámfenyegetései miatt hívtak össze nemcsak Grönlandról, hanem a kényszerű adaptációról is szól. Az amerikai elnök davosi bejelentésével az egységes uniós külpolitika illúziója jól láthatóan szertefoszlott, az államok közti törésvonalak pedig gyakorlati síkra terelődtek. Ugyan az EU egésze meghívást kapott a Béketanácsba, a kategorikus francia elutasítás és a magyar alapító tagság két, egymással élesen szembenálló stratégiát jelez. 

Németország, Olaszország és Lengyelország sincs könnyű helyzetben, mert ha követik a francia bojkottot, kockáztatják a részvételüket a jövőbeni gazdasági rendezésben, ha pedig csatlakoznak a magyar állásponthoz, azzal a saját félelmeik szerint veszélybe sodorhatják az európai stratégiai autonómia koncepcióját.  

A párhuzamos valóságok kora 

Jól látható, hogy miközben Trump zsinórban lép ki a multilaterális megállapodásokból és szervezetekből, elkezdte megalkotni a sajátjait. Mivel a Béketanács egyértelműen az ENSZ BT alternatívája lenne, ez az új intézmény elszívná a tőkét a régi elől. 

Az újonnan megalakult szervezet első körben a Gázai övezet kérdését, valamint az ukrajnai rendezést szeretné megoldani. A cél, bebizonyítani azt, hogy ahol a hagyományos diplomácia évekig csak toporgott, ott a trumpi modell hónapok alatt képes eredményt elérni. 

Fotó: Fotó: MTI/AP/Evan Vucci 

Kapcsolódó: