Az év első Fintech Világa-adásán a stúdióban ott volt a két Sparks-kiadványból a második, az MI-fókuszú Fintech Sparks. Érczfalvi András műsorvezető, Suppan Márton, a Peak alapítója és Siklós Bence, a Peak tanácsadója ezúttal arról beszélgettek, hogy mit mutatott meg 2025 az MI-piacról. Kik a nyertesek, a vesztesek, és miért érezzük úgy, hogy „ez az év nem egy volt, hanem legalább három”.
A Sparks kulisszatitka: mennyi anyag, mennyi idő, mennyi MI?
A „hogyan készült” blokk: a korábbi Sparksok statikus pdfek voltak (80-100 diával). Az idei webes formátum viszont a tartalomban úgy nőtt meg, hogy külön-külön is kb. 200 diának felelne meg – vagyis nagyjából 400 diányi anyag.
Bence ráadásul egy konkrét eszközt is említ, a Replit nevű, ügynökalapú MI segített összerakni az oldalt. Nemcsak szöveget generál, hanem „megcsinálja a munkát”: prompt alapján felépít, átrendez, módosít – jellemzően pár perces iterációkkal.
ROI a valóságban: gyorsabb munka ≠ automatikus megtérülés
A műsor megnézte azt a problémát, ami sok cégnél most jön ki: a generatív MI valóban tud időt spórolni, de a megtérülés sokszor nem fordul át automatikusan.
A kulcsmondat: a szervezetek (HR/kontrolling) nincsenek felkészülve arra, hogy mérjék és visszacsatornázzák az így felszabaduló kapacitást. Ha egy feladat 5 óra helyett 2, attól még nem biztos, hogy
- van kijelölt folyamat a „plusz 3 óra” újratöltésére,
- a kolléga kap új feladatot,
- a cég valóban „realizálja” a spórolást.
Közben viszont van egy fontos „puha” hozadék: jobb élmény dolgozni, könnyebb a toborzás, „szexibb” a cég. Csak ezt ritkán írják bele a ROI-táblázatokba.
MI-nyertesek 2025-ben: a nagy trió és egy fontos kivétel
A nyerteseknél nincs nagy meglepetés: Google, OpenAI, Anthropic az első három. De van egy izgalmas negyedik is, a Hugging Face mint nyílt platform lehetővé teszi, hogy kisebb szereplők is építkezzenek milliárdos modelltréning nélkül.
Konkrét számok is elhangzanak (fejlesztők, modellek/adathalmazok, értékelés, bevételi sáv) és a Google év végi hajrája a Gemini fejlesztésével.
MI-vesztesek: amikor a hype találkozik a valósággal
A vesztesek névsora hozza a klasszikus tanulságot: nem elég a nagy név – például korábbi Apple-mérnökök – és nem elég a sok pénz.
Kiemelt sztori a Humane AI Pin: látványos vízió, képernyő nélküli „jövőkütyü”, aztán a piac visszajelzése: nem működik jól.
A végjáték pedig még beszédesebb: felvásárlás jóval alacsonyabb áron, termékek visszavonása – tankönyvi példa arra, hogy az MI köré épített hardware-nél a „wow” nem helyettesíti a használhatóságot.
„Mikor győz le minket az MI?” – szorongás helyett józan keretezés
Előkerül a nagy kérdés is: AGI (Artificial General Intelligence), „legyőzés”, időtávok, ám ezzel szemben a műsor üzenete kifejezetten földhözragadt:
- a technológia fejlődik, de közben az emberiség is alkalmazkodik,
- szkeptikusnak lenni oké, szorongani felesleges,
- a hangsúly a jó használaton van.
Ebbe a vonalba illeszkedik az a példa is, hogy az OpenAI-nál az AgentBuilder fejlesztésében már jelentős szerepe volt a kódoló MI-nek (vagyis az „MI már önmagát építi”).
Magyar piac: 90 százalék használat, 7-8 százalék „éles” vállalati MI
Az adás egyik legfontosabb, a hazai piacra vonatkozó megállapítása az a kettősség, hogy
- „dobozos” eszközök (pl. ChatGPT) használata nagyon magas (90 százalék),
- viszont az érett, éles üzemi vállalati bevezetés még alacsony (7-8 százalék).
Ehhez persze hozzá kell tenni azt is, hogy sokan „céges használatnak” mondják azt is, amikor magánfiókkal, ingyenes eszközzel kérdeznek rá munkahelyi témákra, feladatokra. Ez viszont felvet biztonsági és szabályozási kérdéseket is.
Miért tűnt 2025 három évnek?
Ha valaki aktívan használja MI-t, akkor számára 2025-ben annyi változás történt (kép, videó, ügynökök, hozzáférhetőség, árak), hogy az agya azt nem egy évként tárolja el.
Erre jön a popkultúra: Will Smith spagettije – nézd meg a két évvel ezelőtti MI-videót és a mait, és azonnal érthető lesz, hogy mit jelent a fejlődési ugrás.
A teljes adás az alábbi Spotify-linken visszahallgatható.
Fotó: Dreamstime
