Mark Rutte türelme elfogyott: a főtitkár szerint Európa semmire nem képes az Egyesült Államok nélkül, a „NATO európai szárnya” pedig csupán tartalom nélküli üres frázis.
Nem finomkodott Mark Rutte az Európai Parlament védelmi és külügyi bizottságának tagjai előtt. Úgy tűnik, a NATO-főtitkár vezetői ciklusának elsődleges feladata az, hogy egyben tartsa a szövetséget, és zökkenőmentes együttműködést biztosítson az Egyesült Államok, valamint az európai tagországok között. Nincs könnyű dolga, hiszen Trump folyamatosan kilépéssel vagy európai csapatkivonásokkal fenyegetőzik, az utóbbi hetekben pedig új szintre emelte a konfrontációt azzal, hogy kinyilvánította: Grönlandot akár katonai erővel is hajlandó megszerezni Dániától. Bár utóbbi kijelentését a davosi beszédében visszavonta, az európaiak számára még sürgetőbbé vált a stratégiai, az Egyesült Államoktól független autonómia a védelmi területen is. Legalábbis a tervek szerint – Mark Rutte ugyanis éppen erre a lobogó lelkesedésre öntött vödörnyi jeges vizet a mondataival.
A NATO-főtitkár szerint Európa képtelen megvédeni magát Amerika nélkül. „Ha bárki itt azt gondolja, hogy az Európai Unió vagy Európa egésze meg tudja védeni magát az Egyesült Államok nélkül, az álmodozzon tovább. Nem, nem tudja” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a „NATO európai szárnya” kifejezés csupán egy üres közhely, bármiféle valós tartalom nélkül.
Rutte szerint elsődleges fontosságú, hogy Európa szoros kapcsolatban maradjon az Egyesült Államokkal, ahogyan az is, hogy annak elnöke továbbra is elkötelezett legyen a szövetség felé. Utóbbit szerinte egyelőre nem fenyegeti veszély, mivel az egymásra utaltság kölcsönös, s bár a költségvetési kérdésekben, valamint a fegyverkezés és ütőképesség területén egyaránt Amerika dominál, valójában Washingtonnak éppúgy szüksége van a NATO-ra, mint a NATO-nak Amerikára.
Arra is rámutatott, hogy Trump nélkül a tagállamok zöme még mindig a 2 százalékos GDP-arányos védelmi költségvetési küszöb alatt lenne, ellehetetlenítve annak lehetőségét is, hogy azt (a legutóbbi NATO-csúcson való megállapodás szerint és az elnök követelésének engedve) 5 százalékra emeljék. „Tényleg azt hiszik, hogy Spanyolország, Olaszország, Belgium és Kanada Trump nélkül úgy döntött volna, hogy 2 százalékra emeli a védelmi büdzséjét? Kizárt” – mondta Rutte. Arról ugyanakkor semmit nem szólt, hogy saját, több cikluson átívelő miniszterelnöksége alatt Hollandia sem jutott el soha a küszöb közelébe. Arra mindenesetre rámutatott, hogy az Egyesült Államok európai szerepének helyettesítése – különösen az olyan területeken, mint a csúcstechnológiás fegyverzet és a kritikus hírszerzői képességek – sokkal költségesebb lenne, és akkor még szóba sem került az amerikai nukleáris védelmi ernyő. „Ha egyedül akarod csinálni, felejtsd el, hogy ezt 5 százalékkal valaha is elérheted. Ki kellene építened a saját nukleáris képességeidet, amihez minimum 10 százalék kell” – jósolt az elképzelhetetlen forgatókönyv kapcsán a főtitkár.
Pénz, fegyver, háttéralku
Ami Grönlandot illeti, elismerte, hogy semmi joga nem lett volna Trumppal a sziget védelméről és az amerikai területi követelésekről egyeztetni az érintettek tudomása, megkérdezése és belegyezése nélkül. (Máig nem tudni, miről tárgyalt az elnökkel Davosban, az elsődleges információk az amerikai katonai jelenlét brutális kiterjesztéséről szólnak a szigeten.) Ukrajnáról és az annak nyújtandó biztonsági garanciákról azonban annál magabiztosabban nyilatkozott, egyúttal elutasította azt a feltételezést, hogy a Grönlandról szóló tárgyalások összefüggésben lennének a Kijev számára adandó (még mindig formálódó) amerikai biztonsági garanciákal.
Felszólította az Európai Uniót, hogy az Ukrajnának nyújtandó 90 milliárd eurós hitel esetében felejtse el a „Buy European” kitételt, vagyis ne ragaszkodjon ahhoz, hogy a pénzből Kijev európai gyártású fegyvereket vásároljon, kvázi kiszorítva a háborús piacról az amerikai vállalatokat. „Határozottan arra kérem önöket, hogy legyenek rugalmasak a pénzek elköltésének feltételeiben, és ne korlátozzák azokat az európai termékekre” – mondta, utalva arra a kölcsönfolyósítási záradékra, amely kikötné, hogy Ukrajna csak abban az esetben fordulhat nem európai gyártók felé, ha sürgősséggel kíván beszerezni egy fegyverrendszert, vagy a külföldinek nincs EU-s alternatívája. (Még ekkor is csak abban az esetben, ha megkapja az EB és a tagállamok hozzájárulását.)
Rutte szerint Kijev döntéshozatali képességének korlátozása a kiadásai terén akadályozná a katonai erőfeszítéseit. Bár elismeri, hogy az európai védelmi ipar jelentős átalakuláson és fejlesztésen megy keresztül, arra is rámutatott, hogy közel sincs olyan állapotban, amely ki tudná elégíteni Ukrajna szükségleteit. Ahogyan a sajátjait sem.
***
Kapcsolódó:
Fotó: Fehér Ház
