Bukarest felismerte, hogy a nyugati mintájú, intervencióra képes állami pénzintézet hiánya versenyhátrányt jelent. Épp ezért volt szükségük egy az uniós forrásokat fogadó aktív, tőkeáttételt és kockázatmegosztást alkalmazó rendszer kiépítésére, amely alapjaiban változtathatja meg a régió tőkevonzó képességét. 

A román gazdaság egyik problémája a forrásbőség melletti tőkehiány. Hiába álltak rendelkezésre hatalmas uniós keretek különösen az infrastruktúra-fejlesztés területén, a piaci mechanizmusok nem tudták ezeket hatékonyan becsatornázni a reálgazdaságba. A kereskedelmi bankok a működési logikájukból fakadóan kockázatkerülők, ezért a bizonytalanabb megtérülésű kkv-hitelezést vagy a hosszú távú, politikai ciklusokon átívelő önkormányzati projekteket gyakran túlzott kockázatúnak ítélték. Ez a piaci igény kényszerítette ki a BID létrejöttét és gyorsított elindítását. A cél egy hiányzó láncszem pótlása: az állam ott lép be a kockázatviselésbe, ahol a piac már visszalépne, alacsony lejáratú hiteleket biztosítva a stratégiai fontosságú projekteknek. 

A francia tudástranszfer 

A BID stratégiai döntése, hogy a francia állami befektetési bankkal, a Bpifrance-szal lép szövetségre, azért is megalapozott szakpolitikai választás, mert Európa egyik legsikeresebb fejlesztési intézményéről van szó, amely egyedülálló módon ötvözi a hitelezést, a garanciavállalást és a tőkebefektetést, továbbá erős a tanácsadói testülete. A románok ezt a tudást importálják, megspórolva ezzel a saját intézményépítés buktatóit. 

A francia modell átvétele különösen az önkormányzati szektorban hozhat áttörést, ahol gyakran azért nem tudják lehívni a rendelkezésre álló mintegy 60 milliárd eurónyi forrást, mert hiányzik a megfelelő projekt-előkészítési kapacitás és a bonyolult uniós tenderek menedzseléséhez szükséges szaktudás. A partnerség révén a BID a pénzügyi források mellett technikai asszisztenciát is nyújt finanszírozási struktúrákat kínálva a helyhatóságok vezetőinek. Ez a tudástranszfer a garancia arra, hogy a beragadt pénzeket fel tudják használni a különböző projektekre. 

Tőkeáttétel a gyakorlatban 

A BID 2024–2025-ös indulása során azonnal a legkifinomultabb fejlesztési banki eszközt, a viszontgaranciát helyezte előtérbe. A kkv-szektornak szánt 200 millió, valamint az önkormányzatoknak és a közszférának elkülönített 420 millió eurós keret valós gazdasági hatása a névértéknél jóval nagyobb. A fejlesztési bank ugyanis az ügyletek 70-80 százalékára vállal garanciát a kereskedelmi bankoknál (például a BCR-nél vagy a Banca Transilvaniánál). 

Ez a mechanizmus hatalmas tőkeáttételt tesz lehetővé: minden egyes eurónyi állami garancia 3-4 eurónyi tényleges hitelkihelyezést generálhat a gazdaságban. Mivel a kereskedelmi bankok számára a kockázat minimálisra csökken, így hajlandók olyan szereplőket is finanszírozni, amelyeket korábban elutasítottak volna. Ezzel a BID nem csupán pénzt ad, hanem bizalmat épít és likviditást pumpál a rendszerbe anélkül, hogy az államháztartást közvetlen kiadásokkal terhelné meg. 

A Három Tenger és Brüsszel 

A BID ambíciói azonban túlmutatnak a belső piac stabilizálásán, a bank a román gazdaságdiplomácia zászlóshajójává kíván válni. A Három Tenger Kezdeményezés Innovációs Alapjához való csatlakozás és a 20 millió eurós befektetés jelzi, hogy Románia nem kíván kimaradni a régió észak–déli tengelyének infrastrukturális újraszabásából. Ezzel a lépéssel a BID közvetlen kapcsolatba került a régió vezető fejlesztési bankjaival, azaz beleszólást nyert a határokon átnyúló energetikai és digitális projektek finanszírozásába. 

A legnagyobb stratégiai ugrást azonban az idei évre tervezett státuszváltás jelentheti. A bank célja ugyanis az, hogy az EU közvetlen forráskezelő partnereként akkreditálja magát, ami azt jelenti, hogy jogot szerez arra, hogy az uniós költségvetés bizonyos forrásait közvetlenül, a nemzeti minisztériumokat megkerülve kezelje. Ha ez sikerül, akkor a BID jelentősen lerövidíti a brüsszelből érkező összegek eljutását a román vállalkozásokhoz. 

Összességében a Román Fejlesztési Bank megalapítása és a Bpifrance-szal való partnersége azt mutatja, hogy Bukarest szakított az ad hoc megoldásokkal, és egy olyan professzionális, nyugati sztenderdek szerint működő állami befektetőt hozott létre, amely képes a régiós versenyben új erőközpont lehet. 

Fotó: mesterséges intelligencia (Gemini) által készített kép 

Kapcsolódó: