Sejthető volt, hogy a görögöknek a parti tengeri sáv kiterjesztéséről szóló bejelentését a törökök nem fogják annyiban hagyni, és a válasz hamar meg is érkezett: Törökország hivatalosan közölte, hogy huzamosabb időn keresztül ellenőrzi majd a térséget, amivel kijelöli a saját szuverenitásigényét a tengeren.
Görögország korábban bejelentette, hogy a jelenlegi 6 tengeri mérföldes parti tengeri sávjukat 12-re (kb. 22,2 km-re) szeretnék kiterjeszteni, ezzel sokkal nagyobb térséget vonnának a szuverenitásuk alá az Égei-tengeren. Törökország azonban egy ilyen egyoldalú görög lépést 1995 óta casus bellinek, azaz háborús oknak minősít.
Nem is kellett azonban sokáig várni a törökök válaszára: a Navtex nemzetközi tengeri tájékoztatási rendszert felhasználva erősítették meg a szuverenitásukat a térségben, méghozzá úgy, hogy az Égei-tenger egyes térségeiben folyamatos kutatásokat terveznek.
Mi az a Navtex?
A Navtex az angol navigational telex kifejezés rövidítése, egy rádiós rendszer, amely a hajókra érkező üzeneteket fogadja és kinyomtatja. Ezek a rövid, hivatalos szövegek arra szolgálnak, hogy a hajók tudják, hol várható veszély (pl. egy vihar), vagy éppen mely területeken végeznek kutatásokat. A cél, hogy ezeket a térségeket elkerüljék, hogy biztonságos legyen az útjuk.
Valóban csak a tudomány érdekli a törököket?
Ezt az előbbiekben bemutatott technológiát jelenleg Törökország a saját stratégiai céljaira kezdte el használni.
Önmagában a Navtex tehát csak egy biztonsági üzenetküldő rendszer, így elviekben nemzetközi jogilag azzal, hogy valaki egy területen ennek a működését biztosítja, nem támaszt szuverenitási igényt is a térség iránt.
Azonban jelenleg a napokban kiküldött navtex miatt joggal következtethetünk arra, hogy a törököket a tengeren nem csupán a hajók biztonsága érdekli, hanem ennek a rendszernek a segítségével szeretnék minél alaposabb kontroll alatt tartani a területet azért, hogy ha esetleg lehetőségük nyílna rá, akkor erre is alapozva lépjenek fel szuverenitási igénnyel a térségben.
Bár a navtexezés nem új a régióban: eddig Izmir városából jöttek az ilyesfajta üzenetek, amelyek lefedettsége az Égei-tenger volt.
Mind a görög, mind a török navtexezés az 1980-as évek közepe óta bevett gyakorlat a térségben, a görögöknek az Égei-tengeren Heraklionban és Límnoszon van navtexállomása.
A navtex kettős célja
Ankara azzal, hogy az általa vitatott területeken olyan, egyelőre két évre szóló navtexet tett közé, amiben azt állítja, hogy
Görögország minden kutatási tevékenységet kizárólag Törökország bevonásával végezhet a térségben,
ezzel kvázi azt sugallja a nemzetközi közösség felé, hogy átvette vagy legalábbis folyamatosan átveszi a joghatóságot a térségben.
Ezáltal két részről is támadják a görögök szuverenitását a térségben. Egyrészt azzal, hogy magát a navtexet kiadták egy alapvetően görög ellenőrzés alá eső területen, hiszen ez egy teljesen egyoldalú lépés volt a részükről. Másrészt a navtex tartalma az, ami főleg alkalmas a feszültségek növelésére, hiszen
egyoldalúan előírja ezeken a görögökhöz közel eső területeken, hogy Ankara tudományos tevékenységet fog végezni, illetve hogy amennyiben a görögök is szeretnének, akkor azt csak velük együttműködve tehetik meg.
A cél: kedvező pozíció a Legfelsőbb Együttműködési Tanácsülésen
A mostani navtexszolgáltatás a tervek szerint 2027. december 31-ig tart, ami elég idő a törököknek ahhoz, hogy azt mutathassák, hogy az általuk vitatott térségeket ők használják, vagyis a török kontrollt és jelenlétet kénytelenek megszokni mind a görög, mind az egyéb felségjelzésű hajók.
A stratégiai keretezés ezenkívül annak az előkészítését is szolgálhatja, hogy a február 10. és 15. között megrendezendő találkozón Ankara jobb feltételeket harcolhasson ki a görögökkel szemben. Az eseményen Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök és Erdoğan török elnök a két ország közötti feszültségek konfliktus nélküli megoldásáról tárgyal majd.
A megbeszélésen a navtexen kívül a törökök a görög demilitarizációt is sürgethetik 23 görög szigeten, így fokozatosan megvalósítva a Kék haza doktrínájukat.
Kapcsolódó:
Borítókép: Mesterséges intelligencia (Chat GPT) által készített kép
