A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető Suppan Mártonnal, a Peak alapítójával és Sajtos Istvánnal, a Peak AI üzletágának vezetőjével beszélgetett a generatív mesterségesintelligencia-piacot meghatározó trendekről. A diskurzus messze túlmutatott a szokásos „MI-hype” kérdéseken: szó esett befektetési trendekről, munkaerőpiaci átalakulásról, információfogyasztási sokkról és az emberi gondolkodás visszafordíthatatlan változásról.
Az MI mint „befektetési mágnes”
Suppan Márton egy londoni befektetési bankárral folytatott beszélgetést idézett fel, amely jól mutatja a globális pénzpiaci hangulatot: 2025-ben gyakorlatilag minden tőke az MI-hez kötődő vállalatok felé áramlik, miközben minden más szektor – legyen szó bankokról, energetikáról vagy iparról – háttérbe szorul.
Nem azért, mert mindenki biztos benne, hogy ez a legokosabb stratégia, hanem mert mindenki ezt csinálja. Ez egy klasszikus önbeteljesítő jóslat: ha a befektetők jönnek, az árfolyamok nőnek, ami újabb befektetőket vonz. Az MI így valódi „pénzügyi mágnessé” vált.
Meghaladja-e az MI az emberi intelligenciát?
Ez az egyik leggyakrabban feltett kérdés, és talán a leginkább félreértett is. Sajtos István szerint ma már sokkal óvatosabban fogalmaznak azok is, akik korábban konkrét éveket jósoltak az „ember feletti MI” megjelenésére.
Nem az a kérdés, hogy meghaladja-e az embert, hanem az, hogy melyik embert és miben.”
A kép inkább a specializált MI-ügynökök irányába mutat: olyan mesterséges intelligenciák jelennek meg, amelyek egy-egy jól körülhatárolt területen – jogi elemzésben, pénzügyi modellezésben, kódírásban vagy ügyfélszolgálati automatizmusokban – már ma is felülmúlják az emberi teljesítményt.
Az általános, „mindent tudó” mesterséges intelligencia viszont még messze van. A GPT–3 és a GPT–4 közötti ugrás kivételes volt: ez a fejlődési sebesség nem tartható fenn, azaz konszolidáció jön, nem pedig robbanás.
Nem egy MI kell, hanem sok – mint egy jól működő szervezetben
A beszélgetés egyik legizgalmasabb gondolata az volt, hogy az MI-t nem mindentudóként, hanem munkatársként érdemes elképzelni.
Ahogy egy cég sem egyetlen polihisztorra épül, úgy az MI esetében sem működik az „egy megold mindent” logika. A jövő a különböző, célzott MI-ügynökök összekapcsolásáról szól, amelyek ugyanazon adatvagyonra támaszkodnak, képesek egymással kommunikálni, illetve jól definiált feladatokat látnak el.
Ennek egyik legnagyobb akadálya nem is maga az MI-technológia, hanem az adatok állapota: széttöredezett, silószerű, strukturálatlan adatvagyonnak nem lehet csodát létrehozni.
Amikor az MI felfalja a saját „szülőjét”
Az adás egyik legérdekesebb paradoxona a tartalomipart érinti. A nagy nyelvi modellek részben a Wikipedia és a web többi tartalmából tanultak, jelenleg viszont épp ezek a platformok szenvednek.
A Wikipedia látogatottsága 23-24 százalékkal csökkent az elmúlt időszakban, döntően a keresőforgalom visszaesése miatt. Ha a Google keresési találatai felett MI által generált összefoglaló jelenik meg, a linkek átkattintási aránya 60 százalékkal is visszaesik.
Ez azt mutatja, hogy a felhasználók már nem forrásokat, hanem válaszokat akarnak, ami radikálisan átalakítja a médiát, a webshopokat, a tudásmegosztást és a teljes figyelemgazdaságot.
Információtömeg és a kritikus gondolkodás válsága
A hatékonyságnövekedés ára az információs túlterhelés, hiszen bár az MI lerövidíti az információhoz jutás útját, nem ad automatikusan jobb megértést. A beszélgetés egyik legfontosabb tanulsága, hogy az emberek egyre kevésbé ellenőrzik az információkat, és egyre inkább elfogadják az MI válaszait. A kritikus gondolkodás és a forráselemzés így kulcskompetencia lesz a munkaerőpiacon és a mindennapi életben egyaránt.
A munkaerőpiacon az MI-tudás nem extra, hanem alap
A beszélgetés egyértelmű konklúziója az, hogy az MI-használati készség hamarosan alapelvárás lesz, nem pedig versenyelőny. Egy munkaadó számára nem lesz kérdés, hogy azt a jelöltet választja-e, aki rutinszerűen használ mesterséges intelligenciát, vagy azt, aki bizalmatlan e technológiával szemben. Vagyis az MI ugyanarra a szintre kerül, mint korábban az Excel, a CRM vagy az ERP-rendszerek ismerete.
A „vibe coding” és a fejlesztők új korszaka
Talán a legmeglepőbb állítás, hogy a jövőben a szoftverek jelentős részét a programozók helyett a mesterséges intelligencia írja, természetes nyelvű utasítások alapján.
A legfontosabb programozási nyelv az angol lesz. Ha valaki pontosan meg tudja fogalmazni, mit szeretne, sőt üzletileg ellenőrizni tudja az eredményt, az fejlesztőcsapat nélkül is képes lehet komplex rendszerek létrehozására, vagyis a gondolkodó, rendszerszinten látó emberek évtizede jön.
Megállíthatatlan átalakulás
A beszélgetés végén egy dologban minden résztvevő egyetértett: a generatív MI nem egy múló trend, hanem egy visszafordíthatatlan átalakulás kezdete. Hogy öt vagy tíz év múlva hogyan dolgozunk, tanulunk, kommunikálunk, ma még kérdés, de az biztos, hogy a mesterséges intelligencia már most formálja a gazdaságot, a munka világát és az emberi gondolkodást.
A teljes adás az alábbi Spotify-linken elérhető.
