A 2 eurós díj a 150 euró alatti, úgynevezett kiscsomagokra szól. 

A fogyasztók ebben az árkategóriában a termékeket az EU-n kívülről általában a kínai fast-commerce platformokról, mint a Temuról vagy a Sheinről rendelik meg. 

Önmagában ez a 2 euró, ami jelenleg kevesebb mint 800 forintnak felel meg, nem tűnik nagy tehernek, azonban ha könnyen kikerülhető, akkor mindenki arra fog törekedni, hogy megússza ezt a költséget. Pontosan ez történt most az olaszoknál. 

A vámszerű díjról 

Egy egységes piacon belül, mint amilyen az EU, nehéz és nem érdemes ilyen vámszerű díjakat bevezetni nemzeti szinten, hiszen a vámpolitika egyértelműen bizottsági hatáskör – lásd: EUMSZ, 3. cikk (1). Az egységes vámpolitika ugyanis csak akkor működik, ha az unión kívülről ugyanakkora vámmal számolhat a kereskedő, bármelyik EU-s ország határát lépi át a termék, illetve ha az egységes piacon belül sehol nem kell vámra vagy vámszerű díjra számítania. Sőt, az ilyen vámjellegű összegek kiszabása (ha azt állapítja meg az Európai Unió Bírósága) uniós jogot is sérthet. 

Nagy valószínűséggel a díj ugyanis a mennyiségi korlátozással azonos hatású intézkedések (MEQR=measure having equivalent effect to a quantitative restriction) körébe sorolható, mivel ténylegesen és egyértelműen az országhatáron átnyúló kereskedelmet terhelné, illetve olyan árumozgásokhoz kapcsolódna, amelyek túlnyomó része más tagállamokból vagy harmadik országokból érkeznek, és nincs hazai megfelelőjük, amelyekhez azonos közteher társulna. Az intézkedés így megdrágítja az importált termékeket, ami visszavetheti az uniós belső piaci e-kereskedelmet is.  

Bár az olasz kormány formálisan belső adóként vagy adminisztratív költségként igyekszik magyarázni a díjat, az uniós jog a tényleges hatását vizsgálja, ilyen értelemben pedig könnyen értelmezhető burkolt kereskedelmi akadályként. 

Hogy cselezik ki mindezt a kereskedők? 

A harmadik országból származó terméket ott vámkezelik, ahol belép az EU-ba, onnantól az egységes piacon belül több ellenőrzés nincs, így ez a díj csak azokat a kiscsomagokat sújtja, amelyek közvetlenül az olasz repterekre, kikötőkbe érkeznek. Az elkerülése pedig nagyon egyszerű, hiszen csak annyit kell tenni, 

a jelenlegi légi úton jövő áru Olaszország helyett Belgiumba (Liège), Hollandiába (Amszterdam) vagy éppen hogy Magyarországra (Budapest) érkezzen. 

Ezáltal azonban nő a közutak terhelése, ezzel együtt pedig a légszennyezés és a károsanyag-kibocsátás mértéke is. 

Egyelőre úgy tűnik, hogy az olasz szabályozás egyik célját sem érte el, ugyanis 

nem sikerült megfékezni a kínai fast-commerce platformok térnyerését, illetve az olasz költségvetés is elesik a kiszabott díjtól. 

Ráadásul, amennyiben az Európai Unió Bírósága elé kerül az ügy, és azt állapítja meg, hogy az olasz adó valójában egy vámmal azonos hatású díj, akkor az államnak vissza is kell fizetnie a fogyasztóknak az eddig beszedett összegeket. 

Továbbá vámkezelés esetén a beszedett vámösszeg 25 százaléka a vámkezelő országot illeti, míg a 75 százaléka az uniós költségvetésbe megy. Így ettől a 25 százalékos „önrésztől” is így elesnek az olaszok. 

Az olaszok lépése azért is nehezen érthető, hiszen július 1-től EU-s szintű egységes, 3 eurós átmeneti vámteherről állapodtak meg a tagállamok, ami pont ezeket a kiscsomagokat célozza, ezenkívül pedig napirenden van a 150 eurós vámmentességi küszöb kivezetése. 

Mi még jól is járhatunk 

Az olasz elképzelés olyan torzulást okozhat az uniós e-kereskedelmi áruforgalomban, amely közvetve Magyarország pozícióját javíthatja. Amennyiben ugyanis egy nagy déli belépési pont akadályokat – jelen esetben extra díjat – épít be a kis értékű küldemények kezelésébe, az ellátási láncok más, gyorsabb és kiszámíthatóbb uniós országokat keresnek. És a már említett Belgium és Hollandia mellett itt jön a képbe Magyarország: ha a vámeljárások és a csomagfeldolgozás egyre nagyobb része helyben zajlik, akkor a hozzáadott érték a hazai logisztikai, raktározási és szolgáltatási szektorban jelenhet meg. 

Ez a folyamat hosszabb távon Magyarországot az uniós e-kereskedelmi beléptetés csomópontjává teheti, ami egyszerre jelent közvetlen bevételt, több beruházást és erősebb alkupozíciót az európai ellátási láncok újrarendeződése során. 

Legalábbis addig, amíg az olasz intézkedés érvényben marad.  

Kapcsolódó: 

Borítókép: Mesterséges intelligencia (Chat GPT) által készített kép