Ez az új, protekcionista szabályozás kiszorítja a régióban eddig taroló dél-koreai hadiipart, és helyzetbe hozza a német technikát. A román döntés az ország haderejének átalakítása mellett a magyar érdekeltségű regionális gyártási kapacitásokat is felértékelheti. 

Ez idáig a közép-európai országok kormányai a fegyverkezés terén igyekeztek a lehető leggyorsabban, a legjobb ár-érték arányban modern eszközökhöz jutni. Ez hozta az elmúlt években Dél-Korea látványos térnyerését – gondoljunk csak a lengyel gigabeszerzésekre –, hiszen Szöul képes volt azonnal szállítani, méghozzá kedvező áron. Az Európai Unió azonban megelégelte, hogy a tagállamok védelmi kiadásai az európai ipar helyett távol-keleti óriáscégeket hizlalnak, ezért a SAFE-keretrendszerrel a stratégiai autonómia elvét a gyakorlatba ültette.  

A SAFE-mechanizmus 

A román törvényhozás rekordgyorsasággal teremtette meg a jogi kereteket a SAFE igénybevételéhez. A tét hatalmas, hiszen a lehívható 16,7 milliárd eurós hitelkeret a román költségvetés számára olyan mozgásteret biztosít, amely önerőből elérhetetlen lenne. A kormány ezen összegből 2,98 milliárd eurót különített el a szárazföldi erők modernizációjának egyik legfontosabb elemére, 198 új lánctalpas gyalogsági harcjármű (IFV) beszerzésére. 

A SAFE egyik legfontosabb kitétele az, hogy a beszerzett eszközök értékének legalább 65 százalékát az Európai Unióból – vagy olyan társult partnerországból, mint Norvégia vagy Ukrajna – származó komponenseknek kell kitenniük.  

Ez a szabályozás védővámként működik,  

azaz kizárja azokat a szereplőket, akiknek nincs meg a mély, kiépített európai beszállítói láncuk. A pénzügyi segítség tehát valójában olyan kötött segély, amelynek, ahogy utaltunk is rá, az a célja, hogy az elköltött eurócentek az unión belül maradjanak, pörgetve a kontinens ipari termelését és adóbevételeit. 

Az európaiak belharca 

A 65 százalékos szabály első számú áldozata a dél-koreai Hanwha Aerospace, pedig a cég Redback típusú harcjárműve technológiailag a világ élvonalába tartozik, sőt a lengyelországi sikerek után Romániában is favoritnak számított. A SAFE aktiválásával azonban a koreai ajánlat ellehetetlenült:  

egy alapvetően ázsiai ellátási láncra épülő technológiánál rövid távon képtelenség ilyen magas európai hozzáadott értéket produkálni.  

Ezzel a verseny tisztán európai belüggyé vált, ahol három szereplő maradt porondon: a német Rheinmetall (KF41 Lynx), az osztrák–spanyol General Dynamics European Land Systems (ASCOD) és a svéd BAE Systems (CV90). 

Az erőviszonyok átrendeződése egyértelműen a német Rheinmetall malmára hajtja a vizet. A KF41 Lynx jelenleg a legmodernebb konstrukciónak számít a mezőnyben, szemben a már bizonyított, de régebbi tervezésű svéd és osztrák–spanyol riválisokkal. A döntés azonban innentől kezdve kőkemény iparpolitikai alkudozás, Romániának ugyanis olyan partnert kell választania, amely a harcjárművet beszállítja, egyúttal képes garantálni a 65 százalékos európai arányt is, lehetőleg úgy, hogy abból a román ipar is részesedjen. 

A katonai mobilitás gazdasági hozadéka 

A közel 17 milliárd eurós hitelkeret felhasználása azonban túlmutat a puszta fegyvervásárláson, a SAFE-program egyik legfontosabb, kevésbé szembetűnő része ugyanis az infrastruktúra.  

A brüsszeli források jelentős hányada a katonai mobilitás címkéje alatt autópálya-építésre, hídfejlesztésre és vasúti korszerűsítésre áramlik, hiszen a legmodernebb lánctalpasok is csak akkor érnek valamit, ha gyorsan és akadálytalanul mozgathatók az országon belül – ehhez pedig olyan teherbírású utakra van szükség, amelyek Románia keleti régióiban eddig csak nyomokban léteztek. 

Keleti szomszédunk tehát a stratégiai infrastruktúra terén is tőkeinjekciót kap, ami középtávon alapjaiban változtathatja meg a regionális erőviszonyokat, ledolgozva Bukarest évtizedes logisztikai hátrányát. 

Magyar vonatkozás 

Magyarország volt az első, amely stratégiai szinten kötelezte el magát a Rheinmetall és a Lynx mellett, Zalaegerszegen létrehozva Európa egyik legmodernebb harcjárműgyárát. Amennyiben a SAFE-keret nyomására Bukarest a Lynx mellett dönt – amire minden esély megvan –, az a zalaegerszegi üzem pozícióit is megerősítheti. 

Egy ekkora megrendelés teljesítéséhez ugyanis a Rheinmetallnak szüksége lesz minden elérhető régiós kapacitásra. A szigorú európai eredetigazolási szabályok miatt a magyarországi gyártóbázis és a köré épülő beszállítói hálózat hátországot jelenthet a román program számára is. Ez pedig nemcsak a gyártást teheti hatékonyabbá, de hosszú távon csökkentheti a Magyar Honvédség üzemeltetési és alkatrészköltségeit is.  

Fotó: mesterséges intelligencia (Gemini) által készített kép 

Kapcsolódó: