Az Egyesült Államokba irányuló export átlagos effektív vámkulcsa a 2024 körüli 2,5-ről 16,8 százalékra ugrott 2025. november közepére – legalábbis a Yale Budget Lab korábbi számítása szerint. Ez az effektív kulcs azt mutatja meg, hogy a ténylegesen befizetett vám mekkora arányt képvisel az importértékhez képest, vagyis nem a törvényben előírt, a sajtóban, a nyilatkozatokban olvasható mértékről van szó, hanem a valóságban alkalmazott terhet jelzi.

Ez pedig forrásonként és árucsoportonként eltérő: Kína esetében 2025 második fél évében 36-39 százalék körül mozgott, míg az Európai Unió a nagy partnerek között a legalacsonyabb effektív vámkulcsok egyikével, 8,9 százalékkal szembesült az USA felé, ami valamivel a globális kulcs 10,9 százalékos átlagos szintje alatt van, mégis jelentős többlet a korábbiakhoz képest. Vagyis ezek a különbségek jól mutatják, hogy az amerikai vámháború elsősorban Kínát célozza meg – emeli ki a Bruegel intézet elemzése. 

Érdemes azt is látni, hogy a tavaly tavasszal belengetett  

vámok életbelépése előtt, 2025 márciusában az amerikai import 83 milliárd dollárral, azaz 32 százalékkal ugrott meg év-év alapon a betárazás miatt.  
 

A vállalatok ugyanis pánikszerűen felhalmozták a készleteiket, mielőtt a vámok hatályba léptek volna. A bevezetésük után az import „bukófordulót” vett: Kínából körülbelül 45, az EU-ból nagyjából 10 százalékos volt a visszaesés az első hónapokban, így az USA teljes importja összességében 4 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. 

Az EU-s kereskedelem is zsugorodott 

Az Európai Unió exportja az év eleji csúcs után a második negyedévben 7,1, a harmadikban pedig 0,8 százalékos visszaesést mutatott, részben az USA-val szemben elszenvedett veszteségek miatt. Ezt a kiesést viszont más piacok – különösen az Egyesült Királyság, Norvégia, Svájc és Törökország – felé irányuló kivitel bővülése ellensúlyozta. Az EU áruexport-volumene pedig rekordmagas volt 2025 harmadik negyedében, ami egyértelműen az átterelésnek és a diverzifikációnak köszönhető, vagyis nem jelzi a kereskedelem összeomlását. 

Kína hasonló stratégiát követett: az USA-ba irányuló szállítások esését a Délkelet-Ázsiába (ASEAN-országok), az EU-ba és más piacokra irányuló exporttal pótolta,  

így a teljes kivitele 2025-ben érdemben nőtt. Ez egy gyors termelési és logisztikai átirányítást jelez, vagyis úgy tűnik, hogy az ellátási láncok alkalmazkodnak, egyáltalán nem szakadnak szét, mint például a Covid-járvány éveiben. A tanulmány szerint a kínai vállalatok rugalmassága és a globális ellátási hálózatok komplexitása tette lehetővé ezt a gyors átállást. 

Az amerikai lépések hatásai 

Az USA 50 százalékos vámtételei az acélra és a alumíniumra, valamint a 25 százalékos autó- és alkatrészvámok több európai ágazatot súlyosan érintenek.  

A szabályok 2025 során többször módosultak, és újabb termékköröket fenyegetett a védő-, illetve büntetővámok rendszere,  

ami tovább növelte a bizonytalanságot az értékláncokban. Az európai acélipar a magas amerikai vámok és a forgalomelterelődés miatt exportvesztéssel néz szembe, nem véletlen, hogy az ágazat EU-s szinten új védelmi lépésekért lobbizik. Közben az unió 2024 őszén bevezetett ellenintézkedései a kínai elektromos autókra sem állították meg a kínai márkák 2025-ös piaci térnyerését Európában. 

Így hatottak a vámok a magyar iparra 

Mivel a magyar ipar mélyen beágyazott a nyugat-európai autóipari és gépgyártási láncokba, ez különösen sebezhetővé teszi. Az akkumulátorok és az elektromos átállás növeli a kulcsfontosságú komponensektől, például a celláktól, a katódanyagoktól való függést. Ez a beszállítóktól rugalmas diverzifikációt, gyors átállást és több lábon állást követel EU-s és nemzetközi versennyel a háttérben az olyan erős piacokért, mint az unió. 

A 2025-ös vámhullám átírta a kereskedelmi útvonalakat is: egyfelől az USA és Kína viszonya gyorsan hűlt, így az EU és Kína is kénytelen volt több lábra állni, másfelől a vállalatok új beszállítókat és kerülő útvonalakat találtak.  

A tanulmány végkövetkeztetése szerint a világgazdaság a visszafordulás helyett fragmentálódik – a hálózatok rövidebbek, regionálisabbak és redundánsabbak lesznek. Mindez rövid távon kezelhető, de a bizonytalanság számottevő marad. Ennek a nyertesei azok lehetnek, akik gyorsan alkalmazkodnak és fegyelmezetten diverzifikálnak. 

Kép: Freepik

Kapcsolódó: