Elon Musk egyetlen vállalatba gyúrja össze a SpaceX-et és az xAI-t, potom 1250 milliárd dollár értékben. A cél nem kevesebb mint a mesterséges intelligencia és az energiaéhségének kiszervezése a világűrbe.
Az évszázad egyik legnagyobb üzleti húzásával Elon Musk egyesíti két vállalatát, a SpaceX-et és az xAI-t, hogy céges szinten is ötvözze a mesterséges intelligenciát az űrkutatással. Az így létrejövő gigavállalat értéke 1,25 ezermilliárd dollár lesz, ebből a SpaceX mutatója az ezermilliárdot, míg az xAI a 250 milliárd dollárt éri el. A cég még az idén tőzsdére vonul, a fúzió után a részvényeinek értéke 526 dollár felett lesz darabonként. A részvényvásárlások miatt a gigavállalat természetesen azonnali tőkelökést kap, a háttérben pedig egy mesteri terv körvonalai rajzolódnak ki.
A végtelenbe és tovább
Az üzlet indoklásaként Musk úgy fogalmazott, hogy a mesterségesintelligencia-alapú számítások elvégzésének legolcsóbb módja két-három éven belül az űrben lesz. „Ez a költséghatékonyság az innovatív vállalatok számára lehetővé teszi, hogy példátlan sebességgel törjenek előre a mesterségesintelligencia-modelljeik betanításában, az adatok feldolgozásában és az emberiség javát szolgáló technológiák feltalálásában” – emelte ki. Bár a két-három éves vállalás merésznek tűnik, az adatközpontok űrbe telepítésének ötlete egyáltalán nem technoutópia, hanem nagyon is valóságos projekt, amelyen egyébként párhuzamosan Jeff Bezos Blue Origin vállalata és a volt Google-vezér, Eric Schmidt új űrcége is dolgozik.
Az ötlet kiindulópontja minden befektető számára egyértelmű: az MI-adatközpontok energiaigénye hatalmas kihívást jelent a vállalatoknak. Egy mesterséges intelligenciára optimalizált létesítmény kapacitástól függően tízszer vagy százszor annyi áramot fogyaszt, mint egy hagyományos adatközpont. Az Egyesült Államokban a következő évtizedben csupán ez az energiaigény megtriplázódhat, ez pedig már túlmutat egy iparági problémán, és energiapolitikai üggyé válik. Mit mond erre Musk? Az űr egyrészt korlátlan helyet, másrészt (megfelelő pályán keringő objektumok esetében) folyamatos napenergiát és persze kevesebb bürokráciát jelent, vagyis „odafenn” nem kell sem az adatközpontok ellen tiltakozó helyiekkel, sem a környezetvédőkkel, sem az évekig elhúzódó engedélyezési eljárásokkal bajlódni.
A tervre ugyanakkor még mindig sokan legyintenek (nem mintha ez újra és újra nem fordult volna elő eddig a világ leggazdagabb emberének pályafutása során), a mérnöki kegyetlenség ugyanis azonnal rávilágít a hátulütőire is. A Musk által felvázolt kapacitások egészen brutálisak: 100 gigawattos űrbeli hálózatról beszél, ami a kritikusai szerint ismét a sci-fi kategóriába teszi az ötletet. Csak az Nvidia által támogatott Starcloud egy 5 gigawattos adatközpontot telepítene – amely energiaigényéhez egy négyszer négy kilométeres napelemmező kellene. Ezeket nemcsak fel kell juttatni (jelenleg ehhez valóban a SpaceX az egyetlen szóba jöhető megoldás), de stabilan tartani, védeni és karbantartani is szükséges egy olyan környezetben, ahol az űrszemét egyre nagyobb kockázatot jelent, a kozmikus sugárzás igencsak rossz viszonyban van az elektronikus technológiákkal, ahogy az esetleges javítás sem azt jelenti, hogy a szomszéd utcából átszalad egy szerelőcsapat.
A projekt tehát szinte teljes egészében a SpaceX Starshipjén múlik. A Falcon 9 már eddig is jelentősen csökkentette az indítási költségeket, de ilyen méretű infrastruktúra kiépítése csak akkor lehet életképes, ha valóban olcsó és teljesen újrahasznosítható teherhordozóvá válik. A tavalyi év a bizonyítás szempontjából nem Musk sikertörténete volt: robbanások, meghiúsult tesztek és elmaradt küldetések árnyékolták be a program sikereit.
Musk néhány más vállalkozásával ellentétben a SpaceX vitathatatlanul a legsikeresebb üzletág a vállalati palettán. Ez ugyanis az egyetlen olyan amerikai cég, amely rendszeresen képes űrhajósokat küldeni a nemzetközi űrállomásra és vissza, így kulcsfontosságú szolgáltató mind a NASA, mind a Pentagon számára. A több mint 9 ezer műholdból álló Starlink-hálózatból érkező növekvő bevétel még jelentősebb (immár jócskán meghaladja a bérindítások költségét), vagyis könnyed finanszírozási forrást jelent az xAI tőkeigényes üzletága számára.
X polgártárs
A mostani vállalati fúzió azért jelent valódi fenyegetést a konkurens MI-szereplők számára, mert egyszerre oldaná meg azokat a strukturális problémákat, amelyek ma minden nagy MI-cég növekedését befolyásolják: a tőke, a számítási kapacitás és az adatmennyiség növelését, egyúttal csökkentené az energiafelhasználást – mindezt immár egyetlen, integrált birodalmon belül.
Az xAI önmagában egy pénzégető startup, amely már most is milliárdos havi költségszinten működik, messze leszakadva például az OpenAI gigantikus beruházási terveitől. A SpaceX-szel való egyesülés viszont nemcsak sokkal tágabb mozgásteret ad a vállalatnak, hanem egy olyan tőzsdei hátteret is, amely „űripari szereplőként” szélesebb befektetői réteget képes megszólítani, mint egy tisztán MI-cég. Ami a számítási kapacitást illeti: Musk víziójának üzenete – az űrbeli adatközpontok – igen jól cseng. Az xAI innentől a hagyományos felhőszolgáltatókon kívül a saját infrastruktúrában is gondolkodik, ami olyan autonómiát ígér, ami a konkurens, partnerfüggő vállalatok számára továbbra sincs meg. És végül a Starlink révén a SpaceX folyamatosan áramló, rendkívül gazdag felhasználói adatforrást biztosíthat az xAI-nak, ezzel hatalmasat ugorva az eddigi X-alapú (volt Twitter) adatokhoz képest, valamint olyan előny, amelyhez a riválisok csak méregdrága megállapodásokon keresztül juthatnának hozzá. Akinek stabil, saját adatáramlása van, az egyrészt olcsóbban, másrészt gyorsabban is fejleszt. Mindezt pedig megfejeli a humán tőke kérdése, vagyis egy tőzsdére készülő, a SpaceX-ernyő alatt működő xAI sokkal versenyképesebb ajánlatot tud tenni a csúcskutatóknak. A tőzsdei jelenlét és az „amúgy rakétákat is építünk” narratíva kombinációja pedig komoly elszívó hatást gyakorolhat a túlfeszített munkaerőpiacon.
Összességében tehát az X-ek összeolvasztásával Musk egy olyan rendszert rak össze, amelyben a pénz, a számítási kapacitás és az adatáramlás egyetlen kézben van, egymást kiegészítve és növelve. Ez a mesterhúzás lehet az, ami hosszabb távon valóban képes elolvasztani a jelenlegi piacvezetők előnyét.
***
Kapcsolódó:
Fotó: MTI/EPA/Consolidated News Photos pool/Aaron Schwartz
