A Reuters szerint a piacok egyre inkább kockázati felárat kérnek a dollárért. A deviza több alkalommal gyengült még a kamatelőnye mellett is, miközben az euró 1,20 fölé emelkedett. A háttérben a washingtoni kiszámíthatatlanság és a Fed-függetlenség körüli aggodalmak állnak. 

A dollár az idei év elején szokatlanul idegesen viselkedik A Reuters értelmezése alapján újraépül az a kockázati prémium, amely azt jelzi, hogy a befektetők egy része már nem tekinti automatikus menedéknek az amerikai devizát. A jelenség lényege, hogy a dollár árfolyama időszakosan leválik a klasszikus fundamentumokról, majd egy bizalmi felár/levonás jelenik meg benne.  

A normál képlet egyszerű: a magasabb amerikai kamat és hozamfelár általában erősebb dollárt jelent.

A Reuters arról ír, hogy az idei év elején többször sérült ez a kapcsolat, vagy rövid időre megfordult, ami a „eladni Amerikát” típusú pozicionálást és a politikai kockázat gyors árazását erősíti.  

A kiszámíthatóság ára: amikor a politika volatilitássá válik 

A Reuters cikke felidézi a tavaly áprilisi vámsokk körüli mintázatot, amikor az amerikai részvények, kötvények és a dollár egyszerre estek – ez a „minden együtt esik” dinamika tipikusan akkor jelenik meg, amikor a piac kockázati elemnek látja az amerikai eszközöket, nem menedéknek. Az idei év elején hasonló jelzések érkeztek: az euró rövid időre 1,20 fölé is eljutott, a háttérben pedig geopolitikai-kereskedelmi feszültségek és a Fed függetlensége körüli aggodalmak dolgoztak.  

A Reuters által idézett banki elemzők úgy látják, 

a dollár mozgása rövidebb időablakokban akár 4-5 százalékkal is eltérhet attól, amit a kamatkülönbségek indokolnának, ahogy a devizapiaci volatilitás drágulása is a bizonytalanságot árazza.

A Barclays becslése alapján a dollár–euró-viszonylatban mért kockázati prémium 5 százalék körül is járhatott, a hangsúly így azon van, hogy a felár elsődlegesen a szakpolitikai döntéshozatalba vetett bizalom függvénye.  

Fed-függetlenség és bizalmi horgony: mit hozhat Warsh jelölése? 

A történet érzékeny pontja a jegybanki hitelesség. A Reuters több anyagában is visszatérő elem, hogy a Fed függetlensége körüli kételyek könnyen átcsatornáznak a dollárba, mert a globális tartalékdeviza státusza bizalmi konstrukció is. A Kevin Warsh Fed-elnöki jelöléséről szóló hírek rövid távon stabilizáló jelzésként hathattak, mivel a piac egy része a kiszámíthatóbb monetáris kereteket keresi.  

A dollár gyengülése önmagában még nem amerikai probléma, a stratégiai kockázat az, hogy könnyen „második körös” jelenséggé válhat.

Amennyiben tartós tőkekiáramlással párosul, és közben az amerikai eszközárak is nyomás alá kerülnek, az globálisan szigoríthatja a pénzügyi feltételeket. A lap arra figyelmeztet, hogy a devizapiaci zavarok a fedezeti költségeken át visszaverődhetnek a részvény- és kötvénypiacokra is.  

Magyar és közép-európai nézőpontból ez tipikusan árfolyam- és finanszírozási csatornákon érkezik. A globális kockázatkerülés megemelheti a fedezeti költségeket, drágíthatja a dollárforrásokat, valamint felfelé tolhatja a feltörekvő devizák felárát. Ilyen közegben a vállalati devizakockázat-kezelés, a dollárkitettség ára és a külső finanszírozás feltételrendszere gyorsan romolhat akkor is, ha a hazai fundamentumok változatlanok. 

A dollár kockázati prémiumának „újraépülése” ezért kiszámíthatósági teszt. Ha a washingtoni zaj csillapodik, a prémium apadhat. Ha a politika továbbra is hirtelen, nehezen modellezhető lépéseket termel, a dollárban maradó bizalmi levonás tartósabb jelenséggé válhat – és ez a globális pénzügyi rendszer egészének is drágább biztosítást jelent. 

Kapcsolódó: