Az idén a fintechszektor egyik kulcsszava az agentic AI. Ezek olyan MI-szoftverek (ügynökök), amelyek nem csupán javaslatokat adnak, hanem folyamatokat visznek végig, lépéseket tesznek és döntési pontokat kezelnek – mindezt pénzügyi területen is. Már rég nem arról van szó, hogy az MI „szöveget ír” vagy „összefoglal”. Az MI-ügynökök ma már képesek back-office folyamatok önálló támogatására (például tranzakció-egyeztetés), csalások észlelésére, hitelkérelmek feldolgozására, sőt: a jövőben akár proaktív pénzügyi menedzserként is működhetnek. 

A beszélgetés során felvetődött, hogy a bankok elképesztő adatmennyiségen ülnek, mégis sok ügyfélnek az az élménye, hogy a bankja „szinte semmit sem tud róla” – vagy legalábbis nem úgy használja az adatait, hogy annak értelme legyen. Idén a verseny fókusza egyre kevésbé az árazás vagy a kamat lesz, sokkal inkább az ügyfélélmény: ki tud kényelmesebb, okosabb, személyre szabottabb élményt biztosítani. 

Itt jön a képbe az agentic AI ígérete, azaz előre jelezni a problémákat, majd jókor jó megoldást felkínálni, például egy vállalkozásnál a közelgő likviditási gondot. 

A Peak tapasztalatai 

A Peak szerint a pénzintézeteknél „csatasorba állított” MI-ügynökök jelentős része nem is az ügyféloldalon dolgozik, hanem a felszín alatt gyorsítja a belső munkát, segíti az információhoz jutást és hatalmas „dokumentumtengerben” keres vissza. 

A legtanulságosabb sztori egy olyan belső asszisztens bevezetése volt, ahol az MI a dokumentumokból kikeresett információval válaszolt a kollégáknak. Bár ez elsőre egyszerűnek hangzik, a valóságban a termékek az évek alatt annyiszor változtak (moratórium, szerződésmódosítások, feltételek változása), hogy a hivatkozások és verziók már követhetetlenek. 

Amikor egy ilyen rendszernél a visszatesztelés „csak” 76 százalékos pontosságú, annak az oka az volt, hogy a belső policyk eltértek attól, amit az ügyfél aláírt. Innen jött egy új felismerés: az MI nemcsak automatizál, hanem láthatóvá teszi a szervezetben lévő ellentmondásokat. Ebből akár külön termék is születhet: a „policyjavító” MI, amely kiszűri a belső működés inkonzisztenciáit. 

Fordul a kocka: az inkumbensek előzhetnek 

A beszélgetés egyik megállapítása, hogy az agentic AI akár az inkumbenseknek is kedvezhet, mert mára a nagyobb fintechszereplők is felhalmoztak egyfajta „legacyt”, így 10-15 évnyi működés után náluk is vannak örökölt rendszerek, adósságok, rossz döntések. Aki viszont kivárt, és most lép jól, akár a kanyarban előzhet. 

Embedded finance: pénzügy ott, ahol épp szükség van rá 

A második trend, amely az idén szintén nagyot mehet, az embedded finance, vagyis a beágyazott pénzügyek. Vagyis amikor a pénzügyi szolgáltatás a platformélmény természetes része lesz, és nem külön banki csatornán jelenik meg. 

A beszélgetés alapján a valódi lehetőség a bonyolultabb, üzletvezetési környezetekben, a vállalkozói platformokban, az ökoszisztémákban van, ahol a pénzügyi termék a megfelelő pillanatban jelenik meg. 

Az embedded finance lényege nem az, hogy „mindenhol bankolunk”, hanem hogy akkor kapunk ajánlatot, amikor tényleg szükségünk van rá, például amikor likviditási problémánk alakul ki, vagy finanszírozási rés keletkezik. 

Stablecoinok: a fizetési infrastruktúra új paradigmája 

A harmadik trend, a stablecoinok szintén nagy súlyt kapott a beszélgetésben, mert immár rendszerszintű kérdéssé váltak, és a tranzakciós volumenük éves szinten olyan nagyságrendet ért el, amely már a klasszikus kártyatársaságokkal összemérhető. Emellett a szegmens kapitalizációja is jócskán emelkedett, és a nagy bankok is elkezdtek belépni ebbe a térbe. 

Ennek a logikája egyszerű: ha a stablecoin kényelmes, gyors, olcsó és dollárfedezetű digitális pénzként működik, akkor a betétek kivándorolhatnak a bankrendszerből. Erre válaszul a pénzintézetek a saját „stablecoinszerű” megoldásaikat keresik: például tokenizált bankbetéteket, amelyek szabályozott környezetben, akár privát láncon működhetnek – és adott esetben kamatozhatnak is, ami versenyelőny lehet. 

A teljes adás az alábbi Spotify-linken meghallgatható: